Niki a szomszédból

Néhány éve történt a dolog. nagyon forró nyár volt, mindenki olvadt el a melegtől, nekem meg egy rohadt légkondim se volt, (mondjuk akkoriban még másnak se nagyon)... Egy szál rövidgatyóban járt mindenki a házból, a nők meg általában bikinire vetkőztek. Niki, a szomszéd nőci a virágaival bibelődött a kertben, én meg az ablakból bámúltam. gyönyörű egy nő volt mondhatom, ahogy lehajolt a virágokhoz egy narancssárga kis virágos bikiniben, elképzeltem hogy odamegyek hozzá és ott helyben megdugom a virágok közt.
Persze tudtam hogy ez csak álom, akkora darab volt a férje mint egy kétajtós szekrény, nem mertem volna megtenni... De az a nő... apám... Lehetett már vagy harmincöt éves de olyan volt a teste hogy azt nem lehetett nem észrevenni... Rövid tüsi haj, nagy, kemény cicik izmos popsi és comb, és elég magas is volt az addigi nőimhez képest... szóval igazi nehézbombázó. És ott hajlongott nekem háttal a kertben. Az a popsi... hú, gondoltam de jó lenne ezt a nőt megdugni... Akkor persze még nem is sejtettem hogy ez az álmom valóra fog válni...
Niki férje üzletember volt és gyakran utazott el több napra üzleti utakra. Azon a fülledt hétfő délutánon sem volt otthon amikor Niki becsöngetett hozzám.
– Szia Tomi, feljönnél egy percre, azt hiszem valamit félrenyomtam a számítógépen... – furcsán mosolygott. Gyakran hívtak fel gépet szerelni, nem lepődtem meg, nem igazán értettek a számítógépekhez, meg akkoriban még nem is volt annyira elterjedt az hogy otthoni használatra számítógépe legyen mindenkinek. Felkaptam egy rendszerlemezt és már mentem is. Előttem riszálta a seggét Niki felfelé a lépcsőn. Nem bírtam levenni a szemem róla. Most egy sötétkék bikini volt rajta, ahogy mögötte lépkedtem egészen be lehetett látni oda ahol a punciját takarta a picike ruhadarab. éreztem hogy a farkam lassan kezd életrekelni...
Ahogy felértünk, bementünk a hálószobába, ugyanis ott volt a Niki gépe. Én le is vágódtam elé a székre mint aki otthon van, hiszen ezerszer ültem már ott, nem volt szokatlan. Nikire csak a szemem sarkából pillantottam néha, és szerintem akkor is mindig elvörösödtem, ha netán találkozott a tekintetünk... Odajött és kissé behajolva mutogatni kezdte hogy mi a baja a géppel, én meg bólogattam és közben lopva a mellét bámultam mint akit hipnotizáltak.
– Ez el fog tartani egy darabig, újra kell telepíteni az Office-t. – mondtam neki miután felmértem a helyzetet (a monitoron is meg a melltartóban is).