A legformásabb popsi 4-7. rész

4. TENYÉR ÉS VONALZÓ

– Az erotikus fenekelés alapvetően művészet. A női test megdolgozásának titkos művészete. Huhh...! A farkam máris kőkemény a nadrágban, olyan izgató vagy! Tudom, hogy alig várod, hogy beléd hatoljak...! Szereted a faszt, mi?!
– Aha...! Igen!
– Nagyon helyes! Meg is érdemled, úgy látom...! Igen!
Most a derekát és a hátát simogattam, mögé állva szorosan, hogy érezze a nadrágomban ágaskodó férfiasságom duzzanatát a hátsóján. Én profi vagyok, tudom mi kell a lányoknak előjáték gyanánt. Minél felajzottabb állapotba kerül a nőstény az elején, annál jobban fogja tűrni a testi fenyítést.
Előre dőlve két kezembe fogtam lelógó melleit, hogy kicsit megszorongassam őket. Láttam és éreztem rajta, hogy a kebleiben nincs szilikon. Így nyugodtan eljátszadozhatok velük. A csöcsök teltek voltak és puhák, szépen megtöltötték a markomat. A bögyöske lehajtott fejjel tűrte a kényeztetést, mélyeket lélegezve.
– Követtek már el veled szemben szexuális ? – kérdeztem tőle a lehető legnyugodtabb hangomon.
– Aahh...! Ezt hogy érted, uram? Hogy -e már meg?
– Igen.
– Aahh...! Nem. Még nem. Uuhh...! De miért?
– Mert rövidesen ez fog veled történni! Csak azért szólok, hogy tudd, mire számíthatsz!
Továbbra is közönyösen beszéltem, mintha csak az időjárásról csevegnénk. Ez a leghatásosabb módja annak, hogy felhúzzam leendő áldozatomat, aki már sejti, mire számíthat tőlem pillanatokon belül.
– Jajj, ne! Uuhh...! Na, mindegy! Uhh! Legyen ahogy te akarod! Úúhh...! Sok nőt már meg... ilyen módon?
– Voltak egy páran...! Nekem ez a munkám, tudod! Gondolom alig várod már, hogy megessen a dolog, igaz?!
– Igennhh...! Aahh...!
Egészen ráhajoltam a hátára, oldalról a fülébe súgva tisztességtelen szándékaimat. Ezúttal visszafogott fenyegetés is kiérződött szavaimból, a hatalmával visszaélő férfiember magabiztosságával színezve.
– Jó! Tenni fogok róla, hogy pont olyan legyen a számodra, mint egy igazi ...! Keményen meg foglak baszni bébi...! Ahogy kell az ilyen bögyös csajokat...! Egyébként kényelmes ez a testhelyzet?
– Aha...! Igen! Aaahh! Jajj! Neee...!
Edit nyögött az élvezettől, majd a fájdalomtól, mikor kicsit erősebben belemarkoltam puha csöcseibe, összepréselve ujjaim közt az éppen megkeményedő mellbimbóit és meghúzogattam őket. Karcsú törzse finoman megvonaglott a bakon. Nem törődtem a reakciójával, csak mondtam tovább a magamét.
– Akkor jó! De előbb rákvörösre fogom verni a seggedet, ifjú hölgy...! Először tenyérrel kapsz, bemelegítésnek, utána vonalzóval. Legalább ötvenet fogsz kapni!
– Jajj! Neee! A mellemet kérlek neee! Ez fáj...!
– Csssss...! Csitt legyen! Elvárom tőled, hogy csendben és fegyelmezetten tűrd a büntetésed és ne tiltakozz egy szóval sem! – újabb szorításokat követően elengedtem az emlőit, hogy a hasát és az oldalát simogassam, majd ismét az ülepére tévedt a tenyerem.
– Jól van! Ügyes vagy...! Azok a hölgyek, akik korábban nyújtóztak végig ezen a bakon, mind nagyon bátran viselkedtek! Igyekezz te is követni a példájukat! Akkor nem lesz baj, meglátod...!
– Mennyit fogok kapni összesen? – kérdezte enyhén remegő hangon. Tudtam, már keveredik benne a kéj és a fájdalom, valamint az izgalom és a félelem. Ezek azok a különleges ajzószerek, amikre az ilyen mazochista beállítottságú nőknek szükségük van a szexuális élvezethez. És úgy tűnik, végre rájött arra is, hogy nem lesz olyan könnyű megállnia a csihipuhit.
– Nem tudom még. Az attól függ, hogy viselkedsz közben... Ha például elárulod, ki volt az a nő, akitől a telefonszámomat kaptad, akkor kegyesebb leszek hozzád és kíméletesebb.
Belemarkoltam feszülő fenekébe, hogy nyomatékot adjak a kérdésemnek. Azt hittem kéretni fogja magát, és azzal okot szolgáltat a büntetésre, de Edit nem csinált titkot abból, ki révén jutott ide, ebbe a különleges testhelyzetbe.
– Szilviának hívják.
Erre keményen megragadtam bal kézzel a haját, erősen hátrahúzva a fejét, amíg csak feszülő nyaka engedte. Jobb kezem közben becsúszott a hasa alá, majd hátra a combjai közé, és erőteljesen dörzsölni kezdtem csiklótájon, aminek láthatóan igen megörült, mert azonnal felnyögött.
– Aauuúúhh...!
Szilvia a rendszeresen visszatérő vendégeim egyike volt. Egy szőke hajú, fiatal, formás testű szépség, akinek gömbölyded valagán rendszeresen megtáncoltattam havonta egyszer a nádpálcát és más eszközöket. Ő is nagyjából ugyanazt szokta kapni, amit most Edit kért tőlem. Nyilván nem véletlenül. Viszont Szilvia egy régi ügyfelem, akivel már összeszoktam, így pontosan tudom, meddig mehetek el a fenyítéssel. Editet nem verhetem meg ugyanúgy elsőre, mert még szoktatni kell az ilyen tortúrákhoz. Ha túl keményen bánok vele, esetleg zokon veszi és akkor nem fog többet visszajönni. Én pedig szeretném ha törzsvendég válna belőle.
Gyakorlati okokból egyszerre maximum húsz állandó ügyfelet tartok a listámon. Ennél persze jóval többen jönnek, de mivel naponta csak egy lányt vagyok hajlandó fogadni – amennyit elbírok farokkal – válogatnom kell közöttük. A legszebb, lehetőleg fiatal nőket részesítem előnyben, akik első pillantásra megtetszenek és még pénzük is van. Ők persze boldogok, hogy beadhatják nekem a derekukat. A többségük a kikötözős, fenekelős, játékokat szereti, ahogy én magam is. A szoft szadomazo stílusnak nagy sikere van a mai nagyvárosi lányok között. Ez a buksza pedig olyan fogásnak látszik, akinek mindenképpen a hárememben van a helye. Kár, hogy emiatt majd valamelyik régebbi ügyfelet el kell utasítanom, aki nem ilyen jó, törölve a listámról. De ezen ráérek még gondolkodni.
– Barátnők vagytok?
– Igen. Elmondta mit szoktál vele csinálni, és hogy mennyire élvezi!
– Azt meghiszem! Ő is ezen a bakon szokott feszíteni, amikor meglátogat!
Izzasztó emlékek merültek fel bennem a legutóbbi találkozásunkról, amikor egy anális vibrátort is bevetettem a verés után Szilvia remegő hátsóján, pusztán önszorgalomból. Nagy meglepetés volt a számára, de jól tűrte a tágítást, a rectalgia ellenére.
– Most végre megtudhatod, miért szeret idejárni a barátnőd!
– Igen...! Pont azért jöttem! Már alig várom! Úúuuhh...!
A középső ujjamat hirtelen belenyomtam a vaginájába, ami már lucskos volt az izgalomtól. Nem túl mélyen, épp csak az első ujjpercig, próbaképpen. Elengedtem a haját és nagyot csaptam tenyérrel a popsijára, miközben másik kezem alulról a pináján dolgozott. Tetszett neki a bánásmód, ezért kisvártatva megismételtem az ütést és belemarkoltam a feszes farizmokba.
– Hát, ha alig várod, akkor biztosan megérdemled a fenyítést...! Az ilyen rosszlányok mind megérdemlik amit kapnak! Ugye...?
– Igen! Megérdemlem...! Huhh!
Paskolni kezdtem bal tenyérrel a seggét, bemelegítőnek szánt mozdulatokkal, míg jobb kezem a combok közt matatott. Felváltva csaptam oda a két félgömbre, gyöngéden, ugyanakkor határozottan. Ezt nagyon szokták szeretni a hölgyek, tapasztalataim szerint legalábbis. Érdemes ezzel kezdeni az oktatást, hogy minél hamarább elnyerjem az újonc tetszését és felpörgessem a vágyait.
Az ülőgumók jól tűrték a pacsizást, s rövidesen megriszálta magát, érezhető örömében az ujjazás miatt. Bal tenyerem ekkor a hátára tettem, lágyan simogató mozdulattal, hogy ne mozogjon annyira.
– Jól van. Lazíts Edit! Úgy! Szépen!
Pár másodpercnyi ingerlést követően befejeztem a nemiszervének dörzsölgetését és nedves ujjaim megtöröltem a pólóm szárában.
– Hogy tetszett?
– Ez jó volt! Folytathatod! – lelkesedett ő, a tükörből pislogva fel rám. Kénytelen voltam fejcsóválva elutasítani az ajánlatát. Nem. Ennyi elég lesz kezdetnek. Ideje bekeményítenem.
– Majd később bébi! Most inkább lássuk az erotikus fenekelés nevű tantárgy következő leckéjét! Szép sorjában foglak beavatni a téma rejtelmeibe, ahogy ígértem. Ideje tehát, hogy jól ellássam a bajod...!
Végre rendesen megütöttem, jobb kézzel csapva oda a farára, közepes erőből. A csattanás hangos volt, akárcsak az utána következő többi. Ezeket büntetésnek szántam, ő pedig nyögve tűrte a tenyereseket.
– Számold hangosan!
– ... egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc...! – kezdte sorolni halkan, engedelmesen.
A bőre meleg volt és kellemes tapintású. Láthatóan nem fájt neki, ezért a tizediktől bekeményítettem és nagyobb erővel kezdtem ütni, hogy valósággal rengett kezem alatt a húsa, ruganyosan és ütemesen. Bal, jobb, bal jobb. Felváltva csapkodtam meg pucér hátsóját, egyenletes tempóban. Ezt már megérezte, s tudatta is velem rögtön. Halk nyögések formájában.
– Aaaah! Tíz... aaóóh! Tizenegy... jajj! Tizenkettő! Auuh! Tizenhárom... ssz... tizennégy... aaaóóóhh! Tizenöt... ssz... tizenhat... áááh...!
Mikor huszonötnél befejeztem, két kézzel megsimogattam a halványan kipiruló farpofáit, hogy enyhítsek a fájdalmán. A bakfis jól tűrte a bemelegítést, mert alig lihegett. Lassan riszálta magát a bakon jobbra-balra, szerintem inkább az én kedvemért, mint a páholás miatt.
– Jól van, ügyes vagy! Ez az...! Fájtak az ütések Edit?
– Igen! Egy kicsit!
– De jó volt, igaz...!? Élvezted szivi?
– Aha!
– Helyes...! Jó! Akkor folytatom a tanításodat! Mivel a tenyerem kímélnem kell, most inkább vonalzóval fogsz kapni huszonötöt! Ez lesz a második lecke.
A szekrényhez léptem, kinyitottam az ajtaját és kézbe vettem a hosszú, harminc centis favonalzót. Ezzel az oktatási segédeszközzel valóságos gyönyörűség odasúlytani a popókra, és szinte alig hagy nyomot a bőrön. Talán ezért is szeretik annyira a lányok. Meg azért, mert a szigorúbb iskolákban szintén ezzel szoktatják fegyelemre őket a vérmesebb tanerők.
– Kaptál már vonalzóval a seggedre?
– Még nem! – nézett a kezemben tartott lécre kíváncsian. Nyitott szájjal vette a levegőt, remegő fejjel. Kicsit mocorgott a bakon, aztán a szemközti tükörbe bámult. A hátsóját ugyan nem látja, de a lecsapó eszközt igen. Jobb kézbe fogtam a vonalzót és megütögettem vele a másik tenyerem, elégedett képpel vigyorogva. Aztán futólag megsimogattam ujjbegyeimmel rózsaszín foltos ülepét, majd odanyomtam a lécet, hogy megismerkedhessen annak hűs simaságával.
– Akkor most azt fogjuk játszani, hogy én vagyok a tanárbácsi, te pedig a diáklány, akit megtanítok számolni. Jó?
– Igen!
– Ez lesz csak a korrepetálás! No, és azt elmondta neked Szilvia, hogy mi a becenevem a hozzám járó lányok között?
– Igen! Popsipirosítónak hívnak! – jött azonnal a készséges válasz.
– Helyes! Látom, felkészültél a velem való találkozásra. Akkor most megtapasztalhatod, miért hívnak engem Popsipirosítónak a magadfajta bátor hölgyek!
Azzal nagyot csaptam a hátsó felére a léccel. A jobb oldalára, majd a balra, vízszintes csíkokat rajzolva sima bőrére ott, ahol máskor ülni szokott. Közepes erővel mértem ki rá a második sorozatot, és őszinte meglepetésemre az ifjú amazon ezt is becsülettel tűrte, alig ficánkolt a gerendán számolás közben.
– Aúúú! Egy... aóó! Kettő... aóó! Három! Aaah! Négy...!
– Ez az! Had pirosodjon a popsi!
A tizedik után ismét nagyobbakat adtam neki, de nem sokkal, hogy azért el tudja viselni. Viszont kettesével, felváltva a lány ülepének félgömbjeire, felülre és alulra, hogy egyenletesen elosszam rajtuk a penzumot. Edit háta lassan vonaglott a verés ütemére. Hol homorított, hol domborított, ösztönösen keresvén a megfelelő testtartást, amelyben kevésbé fájna a páholás, de persze hiába.
– ... huszonhárom... aóó! Huszonnégy... aúú! Huszonöt... ááhh!
A monoton csattogás abbamaradt, akárcsak a szisszenések és elfolytott sóhajok. Pedig szívesen folytattam volna még az okítását, olyan szép volt ebben a testhelyzetben a buksza. De vissza kell fognom magam. A lényeg a fokozatosság. Van időnk bőven, nem kell elkapkodni a dolgokat.
– Jól van! És most lazíts egy kicsit! Ez volt a bemelegítés!
Néztem ahogy elernyed a bakon, s lassan körbejártam mezítelen testét, két kezembe fogva a vonalzót. Ő mocorgott kicsit, hátrarázva fekete izmos hátára. Az arca most feszült figyelmet tükrözött, s némi aggodalmat is, azt hiszem.
– Mondd csak, Szilviával fenekeltétek már el egymást? – kérdeztem utána, elégedetten szemlélve munkám eredményét.
A barna bőr szép halványan kipirosodott, nem túl erősen, ahogy a vére a farizmok szöveteibe tódult. Jót fog tenni neki egy kis altáji vérbőség. Szerintem kifejezetten egészséges dolog a nők számára, ha időnként elverik a hátsó felüket. A nemiszerve kivörösödött, hát azt is megdörzsölgettem a szünetben az ujjaimmal, eljátszadozva a kitüremkedő nagy és kisajkakkal. Utána tenyeremmel kicsit megütögettem a pináját, mire ösztönösen próbálta összezárni combjait, méltatlankodó nyögéssel. Ez persze nem sikerült. Végighúztam ujjaim a farvágatában, hátrafelé. A farkam közben alig bírt nyugton maradni a nadrágomban. Nagyon szeretett volna már előkívánkozni, hogy közeli ismeretségbe kerüljön az előtte meredező harmatos puncival.
– Nem, dehogy! Mi nem vagyunk leszbikusak! – jelentette ki önérzetesen a lány.
Hátrapillantott és csábosan megriszálta felém a popóját. Mint egy hágásra váró kanca, amikor a kedvenc csődörének.
– Mi azt szeretjük, ha egy igazi férfi veri el a seggünket!
Nagyon bírtam a stílusát, láthatóan teljesen benne volt a játékban. Tudta, mivel hergelheti föl a teremtés koronáját maximálisan. Akkor ideje bekeményítenem. Hagyjuk a finomkodást és mutassuk meg neki, milyen egy igazi verés! Kedvesen megpaskoltam a sejhaját a léccel és bólogattam a megjegyzésére.
– Helyes...! Jó helyre jöttél Edit! Én egy igazi, kemény férfi vagyok! Olyan, amilyet megérdemelsz! Ezért jutalmul most megismertetlek a kedvenc nadrágszíjammal!

5. A NADRÁGSZÍJ

Visszatettem a szekrénybe a vonalzót, s előhúztam a beigért bőrszíjat, amit egy erős, vastag, barna katonai nadrágszíjból készítettem nemrégiben. Levágtam a csatos részét, csak egy ötven centis, rövid darabot hagyva meg a végéből. Így kényelmesen kézre állt és igen csattanósakat lehetett vele ütni a pucér hátsókra. Próbaképp meglengettem a levegőben, hogy ezt is jól láthassa. A nők szeretik tudni, mivel dolgozzák meg a tomporukat. Aki ezzel kap, nem hagyja szó nélkül a dolgot, az biztos.
– Erről azt kell tudnod, így előre, hogy nem akadt még olyan hölgy, aki csendben bírta volna, mikor megcsapkodtam vele a popóját!
– Hűha! Ez elég komolynak tűnik! – kapta föl a fejét fiatal páciensem aggódva. Könnyedén végig simítottam a szíjjal az ülőgumóinak ama részén, ahová először fogok lesúlytani.
– Nem olyan vészes! Élvezni fogod, majd meglátod...! Légy szíves állj egyenesen és nyomd ki a fenekedet! Szépen! Úgy...!
– Így? Uram?! – hajtotta végre az utasítást, igyekezvén jó tanuló lenni.
– Igen. Jó...! – nyeltem egy nagyot a mocorgását látva. – Ez nagyon fontos! A következő lecke, amit alaposan a fejedbe kell vésned...! Ügyelj rá, hogy a farod mindig ki legyen nyomva! Hátra és fölfelé! Homoríts szépen! Úgy vagy a legszebb hátulról...!
– Így tetszem neked, uram?! – érdeklődött rekedten, előre bámulva a tükörbe.
– Nagyon, Edit! Csodásan nézel ki! – állapítottam meg őszintén. Azzal fürgén odasuhintottam a merészen , meztelen ülepre. Szakértő módon, nagy ívű lendülettel, ahogy kell. Szépen csattant, felülmúlva a vonalzó által korábban keltett hanghatásokat.
– Ááááóóó...! – kiáltott fel nyomban, a meglepetéstől elvékonyodó hangon. Egész testében megrándult a fájdalomtól. Azon a területen, ahol a vastag szíj érintette a bőrét, egy alig látható pirosas, vízszintes sáv keletkezett a két feszülő félgömbön.
– Jó! Ez kell a magadfajta vagány csajoknak! Igaz?! – nevettem el magam, elégedetten a szenvedése láttán.
– Számolj szuka!
– Egy... jajj...! Kettő... uuúúúhh! Három... ááóó!
Ezt valamivel lassabb tempóban, körülbelül öt másodperces szüneteket tartva adagoltam neki. Egyet a bal oldalára, egyet a jobbra, egyet középre. A nadrágszíj tényleg fájdalmas élmény a lányok számára, ezért nem kell elkapkodni a használatát. Úgy kell intéznem, hogy csak a végére váljon elviselhetetlenné, ezért még visszafogtam magam.
– ... tizenegy aóh! Tizenkettő... jajj! Tizenhárom... aúú!
Lassan kimértem rá a huszonöt ütést, időnként fogást váltva a szíjon, és átsétálva a túloldalára, hogy éppen elviselhető legyen a fájdalma. Ha jól csinálom, nem okozok vele semmi sérülést a bőrén. Ettől függetlenül persze minduntalan összerándult, és sűrűn sóhajtozva, reszketeg hangon felkiáltott a mateklecke közben.
– Tizenhat! Aaaaahh...! Tizenhéthh! Jujj! Kérlek ne...! Ez nagyon fáj...! Tizennyolccaaúúúh...!
A combjai végül megremegtek az erőlködéstől, ahogy szabadulni próbált volna fokozatosan tűrhetetlenné váló helyzetéből, de hiába. A szíjak erősek, még egy férfi sem tudna kiszabadulni a fogságukból. Persze én csak lányokat szoktam kezelésbe venni, a mazochista pasik menjenek dominához, ha verésre vágynak.
Egyébként érdekes dolog, mennyire eltérően ítéli meg a társadalom ezt a fajta szexuális devianciát a férfiak és a nők esetében. Ha egy nő tűri, hogy a pasija verje, mindenki azt mondja rá: szegény szerencsétlen áldozat. A férfit meg le "brutális baromozzák" és feljelentik. Ellenben ha egy férfi viselkedik ugyanígy, s meg magát egy domina hajlamú némberrel, az egyszerűen csak "perverz disznó mazochista" és úgy kell neki. Ha kiderülne, mit művelek a hozzám látogató csinos, disztingvált hölgyekkel – akik egy részével még az egyetemi éveim alatt melegedtem össze – valószínűleg sokkal mélyebben elítélné mindenki a gyengébbik nemmel szemben elkövetett kegyetlenségemet, mintha egy nőről derülne ki, hogy imádja korbácsolni a hapsikat. Furcsa dolog ez a kettős mérce a társadalmunkban.
– Nekem ne mondd, hogy nem ezért jöttél ide! – igyekeztem úgy elhelyezni fenekén az ütéseket, hogy mindenhol egyformán vörös legyen. Ettől órákig sajogni fog a valaga, és csak több nap alatt tűnik el az intenzív pír a bőréről.
– Vedd úgy, hogy a volt pasid nevében kapod őket! Mert az asszony verve jó! – bölcselkedtem közben, ahogy egy jó férfisoviniszta tenné. Szeretem ezt csinálni a nőkkel, mert ilyenkor korlátlan úrnak érezhetem magam a testük, sőt a lelkük felett.
A dolgozószobámon kívül sajnos ez már egyáltalán nem így van. Odakint, a nagyvilágban egyenjogúság uralkodik, sajnos. Ami szerintem inkább rejtett nőuralom, a férfitársadalom alapos megugráltatása a magukat kellető pinák körül. Én a magam részéről csak kiegyenlíteni igyekszem ezzel az elfoglaltsággal a számlát. Mellesleg nem kis pénzt keresek a kegyeimet kereső, perverz szexuális játékokra kiéhezett nőstényeken. És kiélvezem az agresszió során a testemet elöntő adrenalin és tesztoszteron bódító, szívdobogtató hatását.
– Most végre alaposan megkapod a magadét, ifjú hölgy! Úgy eltángállak, hogy alig tudsz majd utána haza vánszorogni! Legalább három napig hason fekve fogsz aludni! Már előre élvezem a látványt! Vajon mit fogsz mondani az embereknek, amikor megkérdezik tőled, miért nem akarsz leülni?
– Aauuúúúhh...! Tizenkilenc! Jaaaj...! Ne bánts...! Ez nagyooon fááááj...! Húsz aóó! Kérlek, ne...!
– Tedd egy kicsit széjjelebb a lábaidat! – paskoltam meg finoman a combjai belső oldalát a tenyeremmel gyorsan. Igaz, hogy a csaj nem tudta összecsukni a lábait a bokáira hurkolt szíjak miatt, de felül majdnem bezárult a combok izgató köze, ezt pedig nem engedhettem. Ne akarjon engem megfosztani a nemiszerve kendőzetlen látványától ilyen módon.
Edit kelletlenül engedelmeskedett a parancsnak, én pedig megcirógattam a szemérmét az ujjam hegyével, mielőtt folytattam volna a csattogtatást húsos seggének remegő domborulatai fölött.
– Örülj neki, hogy ilyen finoman bánok veled tündérkém!
– Ez túl erős! Ne bánts, kérlek uram! – nézett hátra kitekeredő nyakkal, a legnagyobb rémülettel izzadó arcán. A nagy melegben hamar elkezdett verejtékezni, apró vízcseppek jelentek meg a hátán és az oldalán.
– Ne aggódj, nem lesz semmi bajod ettől! Hisz alig ütöttelek meg!
– Kisebbet adj kérlek...! Jaaaj! – azzal összerándult a következő suhintástól.
– Hússsz...! Huhh!
– A megfarkalást ki kell érdemelni!
Csattanás, jajszó, vergődés.
– Ha a segged megkapta a magáét, előveszem a makkos pálcám és odavágok vele a lábad közé! – újabb suhintás, csattanás és sikoly a részéről. Elégedetten bámultam lelógó csöcseit, ahogy ütemesen hintáznak a bak felett, előre-hátra. Két duzzadó tejcsárda, amiket élvezet nyalogatni és markolászni.
– Maradj nyugton! Na még egyet kapsz!
– Neee...! Aaauuuúúúhh! Huszonhárom!
– És még egyet...!
vergődött a bakon, ahogy minden más nőszemély előtte, akivel megízleltettem a kedvenc fenyítő eszközömet. A fájdalmat addig kell fokozni, míg elviselhetetlenné nem válik. Nálam ez az alapszabály, és a hölgyek többsége örömmel elfogadja a módszeremet. Lehet, hogy menet közben ez nem tetszik nekik, de utána mégis hálásak és boldogok, hogy pontosan azt kapták tőlem, amire befizettek. Még nem fordult elő, hogy valaki panaszkodott volna a bánásmódra egyébként. Akinek mégsem tetszik, az nem jön vissza. Így mindig kiszelektálódnak a nem idevaló lányok.
– Ez lesz az utolsó! Nyomd ki a popsid!
– Ááááhhh! Huszonöt!
– És kész is vagyunk! – letettem a nadrágszíjat és kedvesen megsimogattam a hátát. Utána finoman benyúltam a farvágatába is, körbejártatva ujjaimat az ánusza fölött. Edit nyögött, szipogott, s bizony nem meglepő módon elsírta magát. Fejét lehajtva halkan pityergett, szégyenlősen, nehogy észrevegyem őszinte bánatát. Ismét benyúltam a lába közé, hogy megdörzsöljem a csiklóját. Hagytam, had adja ki magából a feszültséget. Lazítson csak egy kicsit!
– Ügyes voltál! Jól van na...! Ne sírj már szivi! Végtére nem vagy már kislány! – korholtam szelíden, atyaian. – Tessék felnőtt nő módjára viselkedni! Tudtad jól, hogy ez lesz a vége, mégis belementél a dologba! Te akartad, hogy így legyen, ezt ne feledd el!
– Ez nem igaz! Én azt kértem, hogy ne verj meg nagyon! Ez túl erős volt!
– Dehogy! Alig látszik a nyoma a popsidon! Te nem bírod a fájdalmat édesem!
– Kérlek szépen, hogy üss kisebbeket! Jó? Gyengébben...!
– Márpedig ez kell a magadfajta engedetlen rabnőknek! Hidd el, én csak tudom! – győzködtem magabiztosan, megujjazva kicsit a sunáját.
– A Szilvia barátnőd is folyton csak panaszkodik, hogy milyen durván bánok vele! Aztán mégis mindig visszajön, és már alig várja, hogy újra megpaskoljam azt a formás kis fenekét...! Te fele annyit sem kaptál, mint ő! Akarod, hogy folytassam?
– Nee! Kérlek szépen Robi, hogy hagyjuk abba! Engedj el! Ez nekem túl durva! Én nem ezt akartam! Üss kisebbeket!
– Ki fogod bírni! Mondtam, hogy nem szeretem a tiltakozást! Te most az én engedelmes rabszolganőm vagy és alázatosan tűrnöd kell az ütlegeket...! No folytassuk! Kapsz még huszonötöt, mert megint Robinak szólítottál, nem pedig uramnak! De előbb betömöm a szádat, mert túlságosan hangos voltál!
Egy piros színű műanyag pecket húztam elő a szekrényből és tartottam az orra elé. Ilyet minden szexshopban kapni lehet és nagyon jól letompítja a pácienseim torkából feltörő önkéntelen sikolyokat, diszkrét hörgéssé csendesítve őket.
– Kérlek engedj elmmhhmm...! – lezárandó a vitát gyorsan a szájába tömtem a ping-pong labda nagyságú műanyag golyót, amit a hozzá erősített vékony, erős szíjjal kötöttem meg a nyakán, nehogy kiköpje. Edit nem tehetett mást, kénytelen volt ráharapni a hangtompítóra, bár kicsit tiltakozott előtte, hátrarántva remegő fejét. Erősen megragadtam hollófekete üstökét, hogy nyugton maradjon. Inkább örülne a kis buta, hogy van mit harapdálnia a nyelve helyett!
Dühösen és egyben rémülten bámult föl rám, intenzíven szuszogva és hümmögve. Elgyötört arcán könny csorgott végig, részben lemosva, elmázolva a szemfestékét. Nem volt szép látvány, gyorsan el is fordultam tőle. Nem szeretem az ilyen kiábrándítóan őszinte tekinteteket. Ez hervasztóan hat a férfiasságomra. Okosabb lesz a hátsójára összpontosítanom.
Edit szerintem végre felfogta, most valami olyat fog kapni, amit addig el se tudott képzelni. Tényleg meg fogják verni! És csak magának köszönheti amit kap. Nagyon helyes!
– Így ni! Azt kérted tőlem, hogy meg! Na, most megkapod! Remélem elégedett vagy a helyzeteddel!
– Hheeemmmhh...! – rázta hátra hosszú hevesen. Én pedig csúfondárosan a szemébe nevettem, ezzel is fokozva gyötrelmeit. Lelki tortúrát akart, hát azt is meg kell kapnia. Kéjesen bosszúszomjas szavaim remélhetőleg vérig sértik a női önérzetét és végre nagyon pocsékul érezheti magát. Helyes!
Megragadtam a bal mellét és megmarkolásztam kicsit az emlőt.
– Hát persze! Tudom én jól, mi kell neked! Úgy el foglak verni, hogy alig bírsz majd hazavánszorogni szépségem! És a végén óvszer nélkül foglak megbaszni, ahogy kérted! Imádom érezni a nedves punci melegét! Bizony! Lesz majd mit mesélned a barátnődnek...!
A csinibaba kigúvadó szemekkel bámult rám a fali tükörből. Ő ugyanis kifejezetten azt kérte az elején, hogy használjak gumit. De már nem tudott beszélni, hogy felhívja figyelmemet a nyilvánvaló tévedésre. Milyen tragikus pillanat! Most válik csak igazán félelmetessé a számára ez a játék, gondosan kiszámított elszólásomnak köszönhetően. Nyilván félt a nemi betegségektől és a teherbe eséstől. Végtére egyáltalán nem ismerjük egymást és lenne később orvoshoz járni a kis kalandja miatt. De látta a szememen, hogy nem hazudok. Tényleg csupaszon fogok beléhatolni!
Rémületében rángatni kezdte a karjait lefogva tartó szíjakat, de persze semmire sem ment ezzel a szánalmas erőlködéssel. Én pedig kezembe kaptam a bőrszíjat és nem vesztegetve tovább az időt, újfent lecsaptam vele a sejhajára.
– Az előbb még azt mondtad, szereted, ha egy férfi veri el a seggedet!
– Mmmnneeemmmhh...! Mmmeeehhh...!
Ezeket az ütéseket már nekem kellett számolnom, igaz csak fejben, ő pedig zavartalanul átadhatta magát a könyörtelen fájdalomnak. És a rettegésnek a beígért baszás miatt. A barátnője talán elfelejtette megemlíteni neki, hogy óvszert csak anális közösüléshez szoktam használni? No, akkor most van mitől félnie a bukszának! Persze nem vagyok nemi beteg, mert rendszeresen járok szűrésre és megválogatom az ügyfeleimet, de ő ezt még nem tudhatja. Így csak még izgalmasabb lesz számára az első közösülésünk.
– Az igazi, bátor nagylányok nem sírnak és nem hisztiznek kedvesem! Hanem méltósággal és fegyelmezetten fogadják, amit kapnak az uruktól! Így ni...!
– Hhuuhh...! Hhuuhh...!
A tizenkettedik után azért tartottam egy percnyi szünetet, ami alatt megsimogattam a sunáját és lelógó didijeit. A bögyöske végül feladta a hiábavaló erőlködést, hogy szabaduljon rabságából. Csak vonaglott a csapások alatt, rémülten nyüszítve és sírva, könnyben ázó szép szemekkel. Bármit mondtam neki, nem használt. Újonc volt még a fenekelős szexben. De majd fegyelmet tanul. Majdnem megsajnáltam szegénykét, olyan szívszaggató volt a rémülete. Pedig távol áll tőlem az érzelgősség, ha a munkámról van szó. Az ügyfelek előtt keménynek kell látszanom és kíméletlennek. Ezt várják el tőlem a nők. Nem érzelgősködhetek és finomkodhatok a nyavajgásuk miatt. Mit fognak akkor gondolni rólam utólag, ha majd meghatottan, fátyolos szemmel emlékeznek meg az együtt töltött keserédes pillanatokról? Szóval muszáj megjátszanom a macsó hímet a kedvükért. Ez egy ilyen meló.
– Jól van...! Ez az! Ezt még ki kell bírnod! Ugye, hogy nem is olyan rossz? Próbáld meg ellazítani magad és maradj nyugton...!
Mire befejeztem a fenyítését, a feneke élénkvörös színben pompázott a sok ütlegtől. Nem maradt rajta egyetlen négyzetcentiméternyi ép felület sem, erről gondoskodtam. Én nem szeretek félmunkát végezni.

6. A LÁNY MEGHÁGÁSA

– Úgy! Jól van...! Ügyes voltál! Gratulálok...! És most jöhet a vágyva vágyott élvezet hölgyem! Lássuk, lucskos-e még a pinád!
Fogtam a fotelben árválkodó lapos párnát és a lábai közé dobtam. Türelmetlen mohósággal térdeltem mögéje, hogy a két kezem után végre a nyelvem is megsimogathassa szépen vörösödő klitoriszát. Tenyereim közben a combjain és jól megdolgozott farán csúszkáltak, ami teljesen átforrósodott az ütlegektől. Ő elfúló nyögésekkel tűrte a kézimunkát, alig tiltakozva a bánásmód ellen.
– Milyen szép, forró punci! Ez az...! Ki foglak nyalni szépségem! Maradj nyugton...!
Pontosan olyannak bizonyult, mint bármely más pina, amit eddig volt szerencsém megkóstolni, hosszú és izgalmas pályafutásom során. Friss és lucskos, eleven húsdarab. Hüvelyváladéka majdnem teljesen íztelen, s érezni lehetett rajta a parfüm illatát, amit mosakodás után kent a lába közé. Kicsit összenyálaztam a szemérmét, hogy még jobban csússzon. Nem éreztem, hogy borostás lett volna, úgyhogy valószínűleg ma reggel szőrteleníthette magát, nyilván kimondottan rám készülve. Nyelvem hegye hamar rátalált apró csiklójára, s egyenletes tempóban simogatni kezdte, míg orromat a szeméremajkai közé nyomtam, lehunyt szemmel szuszogva munka közben.
– Mmhheemmhh...! Hhuuhh...! – hördült fel a lány pillanatokon belül, kifejezésre juttatva véleményét a nyalással kapcsolatban. Egész teste megfeszült, majd elernyedt többször egymás után, láthatóan élvezve a kifinomult bánásmódot.
Ujjaimmal szétfeszítettem nedves húsát, és az élvezeteket fokozandó időnként belenyomtam orromat az ánuszába is. Nem akartam megkóstolni a segglyukát, mert annyira perverz azért nem vagyok. Viszont a jobb hüvelykemmel lassan dörzsölni kezdtem a kis barna nyílást, élvezettel figyelve közvetlen közelről, ahogy megfeszíti, majd elernyeszti erős záróizmait. Talán majd a következő alkalommal méllyebben is megismerkedem ezzel a lukkal, annyira csinos volt, az ízlésemnek pont megfelelő.
– Hhúúhh...! Úúhh...!
Egészen addig nyelveztem kitartóan, egyenletes sebességgel a klitoriszát, amíg meg nem éreztem az orgazmusra utaló apró rándulásokat az ágyékán. Időnként szünetet tartottam, hogy megharapdálhassam a szépen duzzadó, piciny csiklómakkot, amit ő finom rándulásokkal vett tudomásul. Ilyenkor még jobban kinyomta felém a hátsóját, szinte könyörögve a folytatásért. Körülbelül öt percnyi intenzív nyalakodásba tellett, mire elértem a célomat, de megérte kifárasztani rajta a nyelvemet. A lány nyögve élvezett el, egész testében remegve, és vinnyogva a gyönyörtől, mint egy kismacska. Végre megkapta, amire vágyott!
Erősen megszorítottam még a csípőjét, hogy néhány utolsó, erőteljes nyalintással fejezzem be a bőséges váladékban úszó szeméremtest ingerlését, majd lassan elengedtem. Pólómba töröltem a számat, s előre nézve láttam, hogy lehajtott fejjel bámul rám, lelógó dudái között. Nyilván végignézte a nyalakodást. Úgy szuszogott, mint aki rögtön megfullad, s bőszen pislogott felém. Kedvesen rámosolyogtam, megugráltatva szemöldököm, mire fölemelte fejét. Nem jelzett vissza, hogy elégedett a műsorral. Biztos kifáradt a tortúrától. Akkor jöhet a befejezés. Nyögve tápászkodtam fel, hogy megadjam izzadó testének a kegyelemdöfést.
– Ez finom volt! Szaftos puncid van Edit! Remélem te is élvezted...! És most szépen megbaszlak ifjú hölgy! Lazítsd el magad és élvezd amit kapsz a likadba!
Letoltam a nadrágomat. Keményen meredező falloszom büszkén és lyukra éhesen indult rohamra a védtelenül , forró vagina ellen. Nem húztam rá óvszert, ahogy pedig korábban megígértem neki. Ez az egyetlen kérés, amit sosem szoktam betartani. Ugyanis nem szeretem a gumit. Csupaszon jobban csúszik a fasz, nagyobb az élvezet. Majd bevesz egy utántablettát, ha annyira aggódik a teherbeesés miatt. A hozzám járó nők különben önállóan gondoskodnak a fogamzásgátlásról, általában tablettát szedve.
Bal kézzel finoman hátrahúztam a bőrt előváladéktól igencsak síkos makkomról, s próbáltam beigazítani hegyét a megfelelő helyre. Edit azonnal maga alá nézett, s hevesen riszáló farral tiltakozni kezdett, meglátva a csupasz lompost. Mindenáron próbálta megakadályozni, hogy sikerüljön a tervem. Mivel mást nem tehetett, vadul vonaglott fogságában, oldalirányba rángatva gyönyörű altestét. Erre két kézzel erősen megragadtam a derekát és nagy nehezen lefékeztem a ficánkoló muffot.
– Mmmeeehhh! Héleh meee!
– Maradj nyugton bébi! Úgy sem tehetsz ellene semmit! Héé!
Kénytelen voltam odacsapni a fenekére, hogy engedelmességre . Ha így mozog, nem fogom tudni meghágni ezt a hülyét!
– Mmeemm ahaoomm! Hallohh...?
– Ha nem maradsz nyugton, újabb huszonötöt húzok a seggedre Edit! Ne ellenkezz velem vagy nagyon megbánod!
Erősen tartva a bulát, odanyomtam ágyékához a falloszomat. Reméltem, felizgatja a látvány és végre megadja magát nekem. Szép nagy répám van, kábé tizennyolc centi hosszú és közepesen vastag. A hölgyek kimondottan imádják magukba fogadni, dugjam bármelyik testnyílásukba is a gyönyörhozó szerszámot. Ez a picsa azonban újra rémülten hümmögni és rángatózni kezdett a bakon, jobbra-balra inogva. Menekülni akart a jó elől. Látta, majd érezte a nagyajkai közé hatoló csupasz pénisz nedves melegét és egyáltalán nem tetszett neki ez a fajta nyílt . Nyilván nem számított rá, hogy visszaélek a helyzetével. A kis ostoba!
– Mmhhmmnneee...! Khééllek nhee! – nyögdécselte a szájpecken keresztül. Teljesen fölöslegesen, mert úgysem értettem, mit akar mondani.
Éreztem, hogy próbálja összeszorítani a hüvelyizmait, ellenállva a behatolásnak, de engem akkor már nem lehetett megállítani. Rövid igazgatás után rátaláltam a megfelelő lyukra, aztán úgy nyomultam belé, mint győztes hadvezér az elfoglalt városba. Nem tűrtem, hogy zárt kapu maradjon előttem. A helyzet – számomra – egyszerűen tökéletes volt. Egyetlen erőteljes lökéssel merültem tövig a forró, szűk pinába.
Más körülmények között nem szoktam ilyen durva lenni. Mindig lassan, fokozatosan helyezem belé a rabnőimbe a dákómat, hogy időt adjak nekik a kitágulásra és elnyújtsam az élvezetünket. De most kell tennem ezen a lányon, nem finomkodhatok vele. Éreznie kell, hogy tényleg, igazából megbecstelenítik, ahogy a valóságban tennék...
– Ne ellenkezz már aranyom! Végül is te kérted, hogy meg! Úgy...! Hát most jól beakasztok neked hátulról! Lazíts...! Engedd el magad! Ez az, jól van...! Megháglak, mint vezérkan a tüzelő szukát! Aaahhh...!
A leányzó azonban nem adta meg magát egykönnyen a sorsának, mert tovább rángatózott, ezért kénytelen voltam erősen tartani a derekánál fogva, hogy könnyebben mozoghassak rajta. Leszorítottam a törzsét, hogy kénytelen legyen homorítani, feszesen kinyomva a seggét. Ha így folytatja, tényleg igazi fajul a megkúrása, de annyi baj legyen. Az a lényeg, hogy én élvezem a tornagyakorlatot. Ütemesen mozogni kezdtem, ki-be a szűk lyukba, ahogy kell. Előbb lassan, hogy kellően kitáguljon a hüvelye, majd egyre sebesebben, a magam tempójában.
A szexuális lényege az, hogy a nő érezze, őt most egyszerű tárgynak tekintik és nem foglalkoznak az érzéseivel, jogos igényeivel. Ilyenkor egyáltalán nem érdekel, hogy neki milyen élmény a közösülés, élvezi-e vagy sem a behatolásomat. Csak magammal törődöm. Gondosan kiszámított, önző módon, ahogy egy valódi csinálná.
– Milyen szűk lyukad van, bébi! Nagyszerű...! Ezt szeretem...! Igennn...!
– Mmnneemmhh...!
Több tucat hölgyet már meg ebben a szobában, hasonló körülmények között, így bőséges tapasztalatokkal rendelkezem a témában. Mert a gyakorlat teszi a mestert, semmi más. Úgy sejtem, valószínűleg én lehetek az országban az a pasas, akinek a legtöbb alkalommal sikerült büntetlenül szexuális elkövetnie mások ellen. Ez az előnye a szakmámnak, többek között...
Az első alkalom általában nagyon megrázó szokott lenni a lányok számára. Sokan reagálnak úgy, mint most Edit, kétségbeesetten küzdve a maguk kérte megbecstelenítés ellen. Teljesen átélik a aktust, és rémülten vinnyognak, sivalkodnak baszás közben. Ezért kell időben betömni a szájukat, tompítandó a hangoskodást. Utólag aztán úgy emlegetik a történteket, mint a legizgalmasabb kefélést, amiben valaha is részük volt. Ritka az olyan nőszemély, aki zokon veszi a bánásmódot és nem jön vissza többé. A belevaló csajok mind túlteszik magukat az élmény negatív mellékhatásain és később újra meg újra megkérnek, hogy ismételjem meg velük az akciót.
– Ügyes vagy! Ezt már szeretem! Imádom, ha a muff még az utolsó pillanatban is ellenáll kicsit, amikor már tövig benne vagyok! Ficánkolj csak, tüzes kanca! Óóhh... milyen reménytelen küzdelem is ez! – magyaráztam kéjesen, rátéve még egy lapáttal a hölgyike lelki szenvedéseire.
– Huhh! Nagyon jó...! Csak így tovább...! Tudom, hogy élvezed, ha ...! Erre vártál évek óta, igaz?!
– Mmhheemm! Aahhhh...!
– Dehogynem bébi! Hisz épp ezért jöttél el hozzám...! Ezen fantáziáltál kislány korodtól kezdve, hogy egyszer majd egy tökös bika jól meghágjon! Ahogy kell! Igen...! Mindjárt beléd fogok élvezni! Telespriccellek a spermámmal! Ez az...! Még egy kicsit tarts ki a kedvemért...! Hogy igazán jó legyen...! Uuhh!
Azért szeretek hátulról behatolni a nőkbe, mert nemcsak kényelmes módja ez a közösülésnek, de roppant élvezetes is. A makkom felső része ilyenkor pont eléri a nőstény G-foltját és szépen masszírozgatja azt. Az ágyékom mozgás közben hozzáütődik a kipirosított popsijához, halk csattanásokkal lökdösve meg az érzékeny tájékot. Ettől önkéntelenül is összerándul sebzett alteste, és megfeszül, rászorítva hüvelyizmaival az árbócomra. Így nem kell sokáig toszogatnom a kancát, nagyon hamar elsülök, mindkettőnk őszinte örömére.
Telt heregolyóim minden lökésnél előrelendültek, odakoccanva a nedves szeméremajkakhoz. Ez nem a legkellemesebb élmény, főleg az ilyen durva és heves közösülésnél, ezért kicsit visszább kellett fognom magam. Csak szépen, óvatosan! Így is el fogok sülni, olyan jó érzés...!
– Ez az...! – nyögtem elszoruló torokkal, mikor egy perccel később megéreztem a testemen végigfutó kéjes borzongást, és heréimből kilövellt a spermiumok özöne, egyenesen a lány méhe felé spriccelve, bőséges adagban.
– Nnneeehhh...! Nnneeehhh...! – hörögte áldozatom, teljesen hiába.
Fekete hevesen hátra rázta, gerince megfeszült a tiltakozástól. Domborított, védeni próbálva lucskos ágyékát a behatolásomtól, minden eredmény nélkül. Több alkalommal is megrántotta altestét, főleg oldalra, talán azt remélve, kicsúszok belőle és feladom a küzdelmet. De persze erősen tartottam a ribancot, úgyhogy esélye sem volt menekülni a jó elől. Nem tegnap kezdtem a szakmát, sok hasonló bigét hágtam már meg erre a bakra szíjazva. Egy sem menekült még meg a rá kiszabott sorstól...
– Jóóhh...!
Visszatartott lélegzettel élveztem a lassan vonagló, felforrósodott női testbe, miközben combjaimon és egész törzsemen végigfutott a gyönyör, elárasztva az agyamat. Már én is izzadtam, akárcsak gyönyörű partnerem ezen a nyári délutánon. Két búcsúlökés után abbahagytam a mozgást, tövig hatolva a lüktető, feszes pinába. Aztán csak álltam, remegő térdekkel, teljesen elszédülve az orgazmustól. Hát ez jó volt!

7. UTÓJÁTÉK

Beletelt vagy egy percbe, mire annyira csillapult bennem a forróság, hogy elengedhettem a derekát, amibe addig kapaszkodtam. Erősen kellett tartanom a hátsóját, mert még mindig ringatózott, és folyamatosan nyögött, szuszogott, ezzel is fokozva az élmény intenzitását számomra. Biztos voltam benne, ő is nagyon élvezte, ahogy megbasztam. Ha meg nem, az az ő baja.
– Jól van...! Ez az...! Most már túl vagy rajta! Vége! Nincs tovább...! Huhh...! Ez egész jó volt!
Kiváltam belőle, még lankadatlan farokkal és megsimogattam elpáholt popsiját. Ez némiképp lecsendesítette, s a bakra roskadva szipogni, majd zokogni kezdett. Tudtam, hogy tökéletesen átéli a áldozat szerepét, a és kiszolgáltatottságot, de hát pont ez volt a cél jelen esetben.
– Öröm volt téged megbecsteleníteni Edit! Remélem tanulságos volt a mai lecke! Ezt sokáig nem fogod elfelejteni, remélem...! Jó...! Az oktatásnak egyelőre vége!
A világ nagy részén természetes dolog a nőkkel szembeni . A férjek megverik a feleségüket ha elégedetlenek vele, az apák a lányaikat, a fiúk a húgaikat, a börtönőrök a foglyaikat. A fenyítés után pedig gyakori az áldozat . Edit még kimondottan szerencsésnek érezheti magát, amiért ilyen finoman bántam vele. Most megtudhatta, milyen sors jut osztályrészül számtalan , jogfosztott nőtársának más országokban.
Megtöröltem puhulni kezdő férfiasságomat egy papírzsebkendőben. Felhúztam a nadrágom, majd előzékenyen megtörölgettem az úgy hagyott pinát is, amiből csorogni kezdett az ondóm. Már nem nyújtott olyan szép látványt, mint percekkel ezelőtt. Inkább elhasználtnak tűnt, s agyongyötörtnek. Ezt alaposan szétkúrtam, állapítottam meg elégedetten. Megöntöztem a kitárt kelyhét hófehér magommal. Vigye csak szépen haza, emlékbe az anyagot. Szép munka volt!
Előrelátó módon nem tettem szőnyeget ebbe a szobába, hogy könnyebb legyen takarítani a mindenféle váladékokat. Volt már olyan, hogy vért kellett felmosnom a padlóról egy nagyon durva vesszőzést követően. Nem minden ügyfél ilyen érzékeny pinavirág, mint ez a mostani. Vannak igazán mazochista nőstényállatok is ebben a városban, akikkel tényleg durván kell bánnom.
Nekiláttam kiszabadítani a bula lábait és karjait a szíjak fogságából. A lány végtagjai még mindig remegtek az átéltektől, kábán és erőtlenül mozdult el izgalmas pózából. Valószínűleg sokkot kapott az , mert alig bírt megállni reszkető lábain. A pecket nem vettem ki a szájából, s Edit érthető okokból nem oda kapott először szabadulása pillanatában. Hanem hátra.
– Nem kell sietned! Ha akarsz, kimehetsz letusolni, mielőtt felöltöznél! – mondtam közönyösen, majd a fotelbe rogytam pihenni. Agyam bizsergett még a gyönyörtől. Napok óta nem élveztem ennyire a munkám. Hiába, az újdonság ereje sokat számít! Az első alkalom mindig különleges, mindkettőnk számára.
Néztem, ahogy a meggyalázott csinibaba felegyenesedve a farizmait simogatja, dörzsölgeti, nézegeti, majd ujjai a szemérmére csúsznak. Mintha bármit is tehetne utólag a történtek ellen. Könnyben úszó arccal elfordult tőlem, a bugyiját keresve tétován. Szerintem szégyelte magát a történtek miatt, ráadásul még mindig hüppögött. A kislány végre felnőtt nővé érett, aki immáron tudja, mi jár neki a férfiaktól.
– A pecket kiveheted a szádból! – tanácsoltam jóindulatúan, mire gyorsan megszabadult az összerágott golyótól és az ágyra dobta, megvetően.
– Nos, hogy tetszett a műsor? – kérdeztem elégedetten, miután felcsatolta melltartóját és sebzett fenekére visszakerült a tangabugyi. Láthatóan nem akart megtisztálkodni, lemosni izzadó testéről az aktus nyomait. Inkább menekülni akart a tetthelyről, minél távolabb kerülni tőlem, a hivatásos szörnyetegtől.
– Túl durva voltál! – csak ennyit mondott, elfúló hangon. Érződött rajta, hogy bizony a lelke mélyéig zokon vette a történteket. Zaklatott arccal, furcsa kábulatban kifelé indult a szobából. Meztelen lábai még mindig remegtek, combjait szorosan összezárta, óvni próbálva megbecstelenített szemérmét. Mosolyogva követtem. Nem tette szóvá az óvszer nélküli közösülést, tehát valószínűleg felkészült az eshetőségre. Én mindig így baszom meg a nőimet. Az óvszer pénzbe kerül és ráadásul nem is olyan élvezetes. Csupaszon jobban csúszik.
– Előre megmondtam, hogy én keményen bánok a hölgyekkel! És megengedtem, hogy tiltakozz, ha túl erősnek találod a fenyítést!
– Én szóltam, de nem hallgattál rám! – nyögte dühösen, megbántottan. Sértődötten.
Követtem a lányt, aki öltözni kezdett. Állva próbált meg belebújni a farmerjába, elég szerencsétlenül. Tudtam, hogy a testre szabott ruhadarab hazáig fogja megdagadt popsiját, mivel szorosan rásimul a sebzett bőrre és mozgás közben súrlódik rajta. Őszintén szólva szívesen elkísértem volna az utcán, hogy lássam az arcát, miközben lépeget, felszáll a buszra, metróra, villamosra, de sehol nem ül le. A férfiak, akik megbámulják a fenekét, nem is sejtik majd az óvatos mozdulatokból, milyen csúfság érte ezt az ifjú hölgyeményt.
Úgy becsültem, legalább három-négy napba fog telni, mire elmúlik a verés nyoma és ismét kényelmesen tud majd ülni azon a formás hátsóján. Addig azonban folyton titkolnia kell mindenki előtt, otthon és a munkahelyén, mi történt vele. Ez a tudat őszinte elégedettséggel töltött el. Megdolgoztam a pénzemért.
– Nem azt mondtam, hogy enyhébb leszek hozzád! Hanem, hogy tiltakozhatsz a verés miatt! Emlékezz csak! – ez újabb szúrás volt tapasztalatlan lelkének, és bizony talált. Lehet, hogy picit túllőttem vele a célon, de sebaj. Tanulja csak meg, hol a helye amikor beteszi hozzám a lábát. A következő alkalommal...
Edit begombolta a nadrágot és szorosra húzta a szíjat karcsú derekán. A padlót bámulta, gondosan kerülve tekintetem. Tudtam, hogy szégyenli magát. Pedig nincs rá oka. Igazán jól teljesített ahhoz képest, hogy ez volt neki az első randi.
– Igazad van...! Végül is megérdemlem, amit kaptam. Szilvia előre figyelmeztetett, milyen vagy! – begombolta ingét, kezébe kapta retiküljét és a bejárati ajtóhoz sietett. Szinte menekülésszerűen, a kétségbeesésével.
– Korábban mintha azt mondtad volna, sok jót hallottál rólam! Inkább köszönd meg, hogy ilyen jól bántam veled!
Rám nézett, tágra nyílt pupillákkal. Végül kelletlenül biccentett. Tudtam, hogy maradandó élményt jelentett számára a velem való találkozás. Testben és lélekben megsebezve, egészen más nőként fog kilépni az ajtómon. A hozzám járó lányok többségével általában ez szokott történni első alkalommal. Most valami olyat kapott, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a férfiakról, a szexről és egyben önmagáról alkotott képét, értékrendjét. Hát csak gondolkodjon rajta! Úgy kell neki!
– Hmm! Köszönöm!
Nyögve lehajolt, majd inkább leguggolt, hogy felvegye a szandálját. Nem mert felém forduló hátsóval megállni az előszobában. Kócos haja csapzottan lógott a szemébe, de nem törődött vele.
– Ha hazaértél, tegyél rá jeges borogatást és kend be valami krémmel. Három nap múlva bajod! – tanácsoltam unott hangon. Kinyitottam előtte az ajtót.
– És legközelebb mondjuk Szilviával együtt jöhetnél el! Két lányt még úgysem fenekeltem el egyszerre...! No! Akkor szia, Edit!
Búcsúzóul még finoman a fenekére tettem a tenyerem, amitől elakadt a lélegzete, és egy alig érezhető rándulással, sebesen kisiklott a folyosóra. Örült neki, hogy végre szabadulhat a .
– Szia! – a lány illedelmesen köszönve távozott, lassú, de biztos léptekkel.
Öröm volt nézni merev derekát és a seggén feszülő nadrágot. Most nem riszálta magát olyan kecsesen, mint érkezéskor. Csak tipegett a lépcső irányába óvatosan. Bár nem mondott semmit a jövőre nézve, mégis biztos voltam benne, hogy vissza fog jönni egy idő múlva, újabb fenyítésért és kemény megbaszásért. És ez így van jól.
Mert ilyenek a mazochista nőszemélyek.

VÉGE