A legformásabb popsi 1-3. rész

1. A LÁTOGATÓ

Délután három óra felé járt az idő, mikor valaki felcsöngetett hozzám. A bejárati ajtóhoz siettem, nyugodtan, ráérősen, s tövig nyomtam a lépcsőházi bejáratot nyitó gombot. Csak utána jutott eszembe, hogy meg sem kérdeztem a kaputelefonon keresztül, ki keres. Valahogy megfeledkeztem erről az apróságról. De ha minden igaz, most kell érkeznie az új lánynak, aki két napja jelentkezett be hozzám. Valószínűtlen, hogy bárki más lenne épp most, pontosan a megbeszélt időpontban.
Nem ismertem személyesen a nőt, csak a hangját hallottam tegnapelőtt a telefonban. Valami Editnek hívják és azért keresett, hogy találkozót kérjen tőlem. A héten csak a mai napom volt szabad, így azt javasoltam, most látogasson meg lehetőleg. Azonnal igent mondott, mint akinek teljesen mindegy az időpont.
Udvariasan lágy, kellemes hangja alapján fiatal, huszonéves hölgyeménynek gondoltam leendő vendégemet. Aki a határozottsága alapján valószínűleg pontosan tudja, mit akar tőlem. Ezen elképzelésemben – mint rövidesen kiderült – nem kellett csalatkoznom.
Egy perccel később kinyitottam az ajtót és barátságosan rámosolyogtam a folyosón várakozó, láthatóan félszeg lányra. Egyetlen hosszú pillanat alatt felmértük egymást, tetőtől talpig. Kölcsönösen, mielőtt szinte egyszerre megszólaltunk volna, hogy bemutatkozzunk a másiknak.
A csaj feltűnően szép volt. Magas, kimondottan formás alakú, teltkarcsú idomokkal a testreszabott ruhája alatt. És tényleg fiatal, valószínűleg a húszas éveinek elején járó nő. Vonzóan csinos, szabályos arcát hosszú, lapockáig érő, hullámos fekete haj keretezte, ami lágy fürtökben omlott kétoldalt a vállaira. Tisztán ragyogó zöld szemei kíváncsian bámultak rám a hosszú, lágyan ívelő szempillák alól. Fitos orra alatt érzékien duzzadó, halványpirosra festett ajkak nyíltak udvarias üdvözlésre, rövid habozás után.
– Szia! Edit vagyok!
Kellemesen meleg, barátságos hangja volt. Jellegzetesen lágy és dallamos, mint egy énekesnőé, ugyanakkor piciny feszültséget és óvatosságot hordozó. Azonnal felismertem, hogy vele beszéltem tegnapelőtt telefonon. Szimpatikusnak tűnt első látásra és őszinte érdeklődést ébresztett bennem. Milyen csinos! Vajon ki lehet ez? És főként: mit akarhat tőlem?
Lazán kezet nyújtottam neki. Tétován simultak ujjai száraz tenyerembe. A szorítása nőiesen puha volt, de nem erőtlen, inkább tartózkodó.
– Szia Edit! Róbert vagyok! Gyere be!
Barátságosan kitártam előtte az ajtót, ő pedig látható idegességgel, nagyot nyelve lépett a lakásom hűvösébe. Tétovázva, mintha nem döntötte volna még el, vajon tényleg ismeretséget szeretne kötni velem?
Az első alkalom – tapasztalatom szerint – általában ilyen szokott lenni. Amikor egy nő rászánja magát, hogy eljöjjön hozzám – követve a lelkében kavargó titkos vágyait – még nem igazán tudja, mi vár rá. Csak sejti, s a fantáziájától függően izgul föl előtte, szívében tele kétségekkel és jó adag nyugtalansággal.
Vetettem egy gyors pillantást az üres folyosóra, mielőtt becsuktam volna mögötte az ajtót, s ráfordítottam a zárat. A szomszédaim remélhetőleg nem is sejtik, mivel foglalkozom ebben a három szobás lakásban, amit pár hónapja bérelek egy belvárosi bérházban. Én ügyelek a diszkrécióra, főleg a partnernőim miatt, akik el is várják tőlem a titoktartást. Mert ami köztem, és a különböző csinos, alkalmi látogatóim között történni szokott, az jobb ha rejtve marad mindenki más előtt.
Edit pár lépés után megállt a félhomályos előszobában, felém fordulva bizonytalanul. Láttam szemében a konvencionális kérdést, amit minden ember föltesz a házigazdának ha vendégségbe érkezik. Nem kérdeztem tőle semmit, inkább habozás nélkül a lábára mutattam.
– Kérlek vedd le a cipődet! – mondtam udvarias határozottsággal. – Válassz a papucsok közül! Mindenféle méretben van.
– Ja! Jó!
A lány biccentett, s vállára akasztotta a kezében szorongatott apró, műbőr retiküljét. Fürgén lehajolt, hogy megszabaduljon élénkpiros, magas sarkú szandáljától. Szerencsére volt itthon megfelelő méretű papucs az ő lábára is. Fel vagyok készülve a különböző méretű női lábacskákra, a szekrényben tartok belőlük vagy féltucatot.
Amíg a vékony csattal bajlódott, oldalról futólag végigmértem a testét és roppant elégedetté tett a látványa. Hűha! Micsoda gyönyörű idomok! Ifjú látogatóm alakja kimondottan formásnak, nőiesen teltnek bizonyult. Szépen gömbölyödött a megfelelő helyeken a szűk ruha alatt. Egy újnak tűnő, szexisen testre szabott, indigókék farmernadrágot viselt, derekán keskeny fekete bőrövvel. Felül csak egy vékony szövésű, vajfehér selyeming feszült rajta a nyári meleg miatt, aminek szárát gondosan nadrágjába tűrte, ezzel is kihangsúlyozva derekának feltűnő karcsúságát és kerekded fenekét. A kigombolt ingnyak láttatni engedte közepesen napbarnított, kislányosan hamvas bőrét. A dekoltázs nem túl hivalkodóan vonzotta magára figyelmemet, dús kebleket sejtetve. Fülében apró aranykarikák csillogtak, egyik ujján vékony ezüstgyűrűt láttam. Bal csuklóján egyszerű, aranysárga női karórát viselt.
Fehér zoknis lábára végre papucs került, s nyögve felegyenesedett, lazán hátrarázva gyönyörű arcába boruló kósza hajtincseit. Mozgása természetes eleganciát és könnyedséget tükrözött, mint aki hozzászokott a szerepléshez. Nyilván pontosan tisztában van vele, hogy az előbb alaposan megbámultam, persze nem túl feltűnően.
Nem néztem a szemébe, csak intettem ismét, előre indulva a középső szoba felé. A vendégeimet ott szoktam fogadni.
– Gyere utánam!
Edit engedelmesen lépegetett a nyomomban, táskáját szorongatva. Nyilván ő is felmért engem, meg a lakást, miközben beléptünk a nappaliba. Nem pillantottam vissza rá, csak mentem előre. A ruházatunk egyébként nem sokban különbözött egymásétól. Amikor hölgyet fogadok, főleg nyaranta a régi, kopott farmeromban szoktam lenni, és egyszerű fehér pólóban, amit könnyű levetni ha úgy hozza a szükség.
– Foglalj helyet! – mutattam a heverőre.
Minden további nélkül letelepedtem vele szemben a kedvenc fotelomba, az üres dohányzóasztalka másik oldalára. Lazán és fesztelenül, ahogy ilyenkor szoktam. Aztán csak néztem, ahogy ismeretlen vendégem beóvakodik a szobába, ösztönösen körbepillantva az egyszerű bútorzaton és a virágmintás ülőgarnitúrához lép.
Edit természetesen kecses tartással ült le, fejét enyhén leszegve. Kistáskáját az ölébe téve, érdeklődő és picit ideges pislogással nézett fel rám. Inkább várakozón, mint kíváncsian. Szénfekete szempillái finoman megremegtek, mikor tekintetünk összekapcsolódott egy hosszú másodpercre. Végül zavartan lesunyta szemét.
Tudtam, hogy nekem kell megszólalnom először, mint férfinak és persze házigazdának. A lány friss hús volt, ráadásul fölöttébb kedvemre való, így első pillantásra. Egy igazi, klasszikus szépség, amilyenhez régóta nem volt szerencsém. Már alig vártam, hogy elárulja, mit akar tőlem, amit egy átlagos fickótól valószínűleg nem kaphatna meg.
– Nos, kedves Edit, hallgatlak! Mit szeretnél tőlem?
– Úgy hallottam egy barátnőmtől... hogy te különféle perverz erotikus játékokat szoktál játszani a hozzád járó nőkkel... Erről szeretnék többet megtudni! Ezért kerestelek meg! – mondta határozott, de semleges hangon, mintha csak egy üzleti tárgyaláson lenne.
Hasonló stílusban válaszoltam neki, ugyanakkor szelíden mosolyogva kezdeti tartózkodásán. Nem tudtam, miket hallhatott rólam attól a barátnőjétől, aki nyilván megfordult már nálam. De valószínűleg nem lehetett olyan rossz, ha így eljött hozzám érdeklődni. Volt bátorsága feljönni a lakásomra, ahelyett, hogy valami nyilvános helyen kért volna randevút tőlem. Ez imponáló. Az új ügyfeleim többsége először mindig az utcán akar találkozni velem, hogy megnézzen magának, mielőtt úgymond szobára jönne hozzám.
– Értem! Nos, tudod, vannak hölgyek, akik szeretik, ha egy férfi erős kézzel bánik velük. Férfiasan, agresszíven és határozottan... ugyanakkor mégis érzéki módon és tisztelettel, ha úgy kívánják. Keményen és mégis gyöngéden... Erre gondoltál?
Nem kérdeztem rá, melyik lánytól tudta meg a telefonszámom és a címem. Most még nem. Az a lényeg, hogy itt van. Volt bátorsága eljönni hozzám, hogy érdeklődjön és esetleg kipróbálja a velem való játszadozást is.
– Igen! – biccentett ő helyeslően, tágra nyíló pupillákkal bámulva rám.
– Én általában szigorúan bánok a nőkkel, de igazságosan. Ahogy kérik és ahogy megérdemlik... Egyesek számára a szexuális gyönyör intenzitását csak fokozza a közben elszenvedett kisebb-nagyobb fájdalom... Szóval abban segítek a vállalkozó kedvű, bátor hölgyeknek, hogy megtapasztalhassák azt a perverziót, amire titokban vágynak... Előttem nem kell szégyenkezniük, sem gátlásosnak lenniük. Én a nőkért mindenre kész vagyok. Amit kérnek, teljesítem. A testi és lelki megpróbáltatások után pedig eljuttatom őket az orgazmusig... ha akarják. Neked csak annyi a dolgod, hogy megsúgd, mit szeretnél kapni. Utána nyugodtan rám bízhatod magad!
Miközben szövegeltem, ismertetve szolgáltatásaimat, végig egymás szemébe néztünk. Aztán a husika zavarba jött és lesütötte hosszú szempilláit. Kicsit fészkelődött a heverőn, oldalra pislogva, mielőtt megvallotta volna nekem, mire vágyik fiatal teste. Ahogy várható volt, nem köntörfalazott az igényeit illetően. Megmondta egyenesen, miért jött el hozzám. Hagytam, had beszéljen. Lassan és enyhén vontatottan, keresgélve a megfelelő szavakat sajátos mondandójához.
– Jó...! Nos... én azért jöttem el hozzád, mert szeretném kipróbálni az erotikus, fenekelős szexet valakivel...! Egy hozzáértő férfival...! Azt szeretném, ha megkötöznél és elfenekelnél...! Nem túl erősen, inkább gyengéden és játékosan...! Barátságos szigorral...! És szeretném, ha kielégítenél! Kézzel vagy szájjal, ahogy akarod! Utána nyugodtan a magadévá tehetsz...! Csak arra kérlek, hogy használj óvszert! Jó?!
– Persze! Ennek semmi akadálya...! Nálam mindenki azt kapja, amire befizet. Alaposan ki fogom elégíteni a vágyaidat! És csak a legvégén foglak megdugni, jó?!
– Rendben! – biccentett ő beleegyezően, örülve a gáláns ajánlatnak.
– No és van valami elképzelésed a kivitelezés részleteivel kapcsolatban? Úgy értem, hogy engedelmes rabszolgaként vagy dacos lázadóként akarsz szerepelni ebben az erotikus játékban?
Gondosan titkolt örömmel és izgalommal töltött el a tudat, hogy ez a nő is csak azt akarja, amit a legtöbb társa általában. Az agresszivitással fűszerezett szex olyan dolog a mai lányok számára, amitől ugyan mind félnek, rettegnek, sőt látványosan írtóznak, mégis talán épp ezért, paradox módon vágynak is rá tudat alatt. Amelyikükben aztán ez a vágy valahogy a felszínre tör, az vagy talál magának egy brutális férjet, netán szeretőt vagy keres egy magamfajta "szakértő" hapsit. Aki érti a dolgát és ugyanakkor diszkrét, megbízható. Nem meséli el hencegve fűnek-fának, mit művelt a barátnőjével a hálószobában.
– Én inkább szeretnék az engedelmes rabszolgád lenni! – nézett rám remegő szempillákkal a csaj. Nem tudtam, hogy szándékosan remegteti a pilláit, az én kedvemért vagy csak ösztönösen. Mindenesetre tetszett ahogy csinálta. Szépen, elegánsan.
– Jó! Akkor két lehetőséged van! – tártam szét a karom mosolyogva. – Vagy elmondod, pontosan hogyan is képzeled a fenyítést, és az utána következőket, hogy mit csináljak veled, és mit ne, vagy okosan döntessz és rám bízod magad. Akkor csak tűrnöd kell, amit kapsz. Ez utóbbi sokkal izgalmasabb, mert így nem tudod, mi vár majd rád. Természetesen ha bármi nem tetszik, lehetőséged van szólni, tiltakozni a bánásmód ellen.
Edit gondolkodott egy kicsit, aztán félszeg vagánysággal rábólintott a számomra is kedvezőbb és vonzóbb lehetőségre. Okosan döntött.
– Nem is tudom... Hát, jó, legyen ahogy te akarod...! Tudod, nekem még nincs sok tapasztalatom az ilyesmiben és szeretnék eltanulni néhány dolgot ezzel kapcsolatban. Mármint a szado-mazo játékok terén...! De remélem, te majd megtanítassz mindenre...!
– Igen! Persze! – vontam föl a szemöldököm, amúgy tanáros komolysággal. Rég fordult elő velem utoljára, hogy ilyen kéréssel jött hozzám nőszemély. Szóval egy újoncot kell beavatnom a szakma rejtelmeibe! Ez érdekes kihívás lesz!
– Egyébként sok jót hallottam rólad és ezért megbízom benned! Csak arra kérlek, hogy ne okozz nekem sérülést! Jó?
– Természetesen vigyázni fogok az épségedre! – nyugtattam meg bólogatva. – Nagy szakértője vagyok a női testnek. Pontosan tudom, mit és hogyan kell csinálni vele a kívánt hatás eléréséhez. Van benne gyakorlatom, elhiheted!
– Azt elhiszem! – nézett rám kritikusan, összevont szemöldökkel. Láttam, hogy összeborzong a kijelentésemtől. Ezután – rövid csöndet követően – a szolgáltatásom áráról kérdezett, igen gyakorlatiasan.
– Mennyit kérsz... ezért?
Azonnal tudtam, hogy vége a bemutatkozásnak és óvatos tapogatózásnak. Rátérhetünk az üzletre. Megéreztem a gesztusain, hogy vonzónak talál és megbízhatónak. Nem okoztam neki csalódást, így alighanem megkockáztatja, hogy valóra váljanak régóta szövögetett keserédes álmai. Remek!
– Hétezer lesz. Nem időhöz kötöm a dolgot, mint mások. Addig fog tartani, míg a végére nem érünk. Ez általában fél és egy óra közt szokott lenni. Attól függ, mit szeretnél kipróbálni, illetve mennyit bírsz elviselni belőle! – szelíden elvigyorodtam ez utóbbi kijelentésemtől.
Edit nem vette észre a szavaimban rejlő gúnyt. Láthatóan eldöntötte már, hogy igent mond az ajánlatomra, bármennyi legyen is az. Engedelmesen kinyitotta retiküljét és elővette a pénzt. Az asztalra dobta. Nem kellett előtte megszámolnia, pontosan annyi volt. Nyilván tudta, mennyi a tarifám. Mégis megkérdezte, hogy biztos lehessen benne. Ezek szerint felkészült rám a csaj. Pontosabban a barátnője felkészítette a velem való találkozásra. Nagyon helyes.
Nem nyúltam a tiszteletdíjamért. Inkább vettem egy nagy levegőt, elégedetten nyugtázva, hogy a lustálkodáson kívül lesz más délutáni elfoglaltságom is.
– Azt még elmondanám, hogy a visszatérő vendégeimnek kedvezményt tudok adni, ha havonta legalább egyszer eljönnek hozzám. Ez 50 százalék. És ha egy hölgy nagyon elégedetté tesz a viselkedésével, akkor jöhet ingyen is. De azért alaposan meg kell dolgoznia!
– Igen, erről is hallottam már! – pislogott rám a lány félénken csábító mosollyal. Bevallom, örültem volna neki, ha visszatérő ügyfélként üdvözölhetem a bájos pofiját a későbbiekben. Igényes fickó vagyok, szeretem az ilyen csinos, fiatal városi vampokat. Akik alig várják már, hogy rendesen kiporolják a formás popsijukat, férfias keménységgel.
– Elsősorban lelkileg vagy testileg akarsz szenvedni? Csinálhatom úgy is, hogy és szégyenletes legyen számodra a büntetés, és végig féld és rettegd az egészet. Ekkor inkább pszichikailag foglak megdolgozni. Vagy koncentrálhatunk a testi megpróbáltatásokra...
– Hát, szerintem legyen mindkettő! – sóhajtott fel az ifjú bestia picit szégyenlősen. Láttam a tekintetén, most merésznek érzi magát és bátornak, amiért ilyet kér egy vadidegen pasastól. Persze lehet, hogy tényleg nagyon bátor, aki jól tűri a fájdalmat, sőt kimondottan élvezi az ütlegelést. Majd meglátjuk, hogyan vizsgázik a gyakorlatban.
– Ahogy akarod!
– Nem félek a . Csak ne legyél velem durva jó? Inkább gyöngéden és figyelmesen bánj velem, kérlek...!
– Felőlem...! Jól van! Tehát gyöngéd szigorra vágysz...! – megvontam a vállam, magamban jót mulatva a reakcióin. Imádom az olyan nőket, akik szemérmesek, szégyenlősek. Erre a tulajdonságukra jól rá tudok játszani munka közben. Mert amit csinálok, az nekem munka, s csak másodsorban szórakozás. A lényeg, hogy a partner megkapja, amiért jött. Ez az alapelvem.
– Mivel először vagy nálam, meg foglak tanítani a perverz erotikus játékok főbb szabályaira. Ezekben fontos előre megállapodni, nehogy félreértés legyen belőle később.
– Jó! – biccentett a csinibaba engedelmesen.
– De nem itt, hanem majd odabent, a dolgozószobámban! Akkor lássunk neki, ne vesztegessük az időt! – csaptam a térdemre elégedetten.
– Először is! Menj ki a WC-re, ha szükségét érzed. Menet közben erre nem lesz lehetőséged! Utána fürödj meg, hogy tiszta legyél.
Felálltam, megmutattam neki a fürdőszobába vezető ajtót.
– A sárga törülköző a tiéd a mosógépen. Utána alsóneműben gyere vissza. És igyekezz! Addig előkészülök a játékhoz a szomszéd szobában.
A lány habozott, mintha mondani akarna még valamit, aztán nagyot sóhajtva állt fel. Lehet, kicsit gyorsnak találta a tempóm. Talán több szövegelésre számított, meg jópofizásra, de nem szólt semmit. Kistáskáját szorongatva, engedelmesen indult a jelzett irányba. Elégedetten szemléltem finoman ringó, feszes nadrágba bújtatott hátsóját. Kedvelem az ilyen széles medencéjű, karcsú csípejű és főként kerek fenekű csajokat. Íme egy újabb áldozati bárány, aki már alig várja, hogy alaposan elpáholják a popsiját. Élvezni fogom ezt a munkát, láttam előre.

2. ELŐKÉSZÜLETEK

Edit bő tíz perccel később jött vissza a szobába, kezében hozva összehajtogatott ingét és farmerját. Ékszereit, óráját levette, gondolom a retikülbe süllyesztette őket. Világosbarna bőrén hófehér, testre simuló alsóneműt viselt, méghozzá roppant elegánsat. Értek egy kicsit a női ruhákhoz, így könnyen meg tudtam állapítani, hogy a holmija drága, márkás darab volt. Mai vendégem nem egy csóró lakótelepi nőszemély lehet, ha ilyen holmijai vannak, és még arra is telik neki, hogy fizessen a kalandért egy férfinak.
Rezzenéstelen arccal mértem föl első osztályú idomait, miközben odalejtett hozzám, kecses léptekkel vonulva végig a szobán. Az áttetsző, vékony melltartó kosarában ingerlően domborodtak kerekded keblei, sejtetni engedvén hegyes bimbóinak halovány udvarát. Csipkés szélű tangabugyija borotváltnak tűnő, szépen duzzadó puncit igyekezett eltakarni a lába között, persze nem sok sikerrel.
Azonnal tudtam, hogy ez a nő felkészült a velem való találkozásra. Nem az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy igénybe veszi a szolgáltatásaimat. Ha nem tettre készen jött volna hozzám, máshogy öltözködik. Ezt az is bizonyította, hogy diszkrét parfüm illata lengte körül, amit frissen permetezhetett hamvas bőrére a tusolást követően. Mindössze a csinos pofiján ülő apró tanácstalanság jelezte számomra, még nem biztos benne, vajon jó ötlet volt-e belemennie ebbe az intim kalandba. Mégiscsak egy vadidegen férfi előtt kell anyaszült meztelenül pózolnia pillanatokon belül, méghozzá egy igen perverz szituáció főszereplőjeként.
– Rakd le ide a holmidat és gyere! – mutattam a heverőre, majd a szomszédos szoba ajtajához invitáltam. Időközben mindent előkészítettem odabent a leányzó számára az erotikus oktatáshoz.
– Ez itt a dolgozószobám, ahol a hozzám látogató hölgyekkel szoktam eljátszadozni! Lépj be!
Kitártam előtte a párnázott ajtót, udvariasan előre tessékelve a fiatal szépséget. Ő feltűnő félénkséggel, óvatosan tipegett be a helyiségbe, melynek ablakán vörös csipkefüggönyök lógtak, sajátos színt kölcsönözve a tárgyaknak. Kihasználtam az alkalmat és gyors pillantást vetettem a csinibaba pucér fenekére. A kérdéses testrész roppant ingerlően domborodott hátra, s feszes domborulatával egyáltalán nem okozott csalódást nekem. Sőt! Kifejezetten formás darab volt
– Ejha! Ez igen! – jegyezte meg Edit, körbepislogva a rőtt fényben. Úgy mozgott, akár egy manöken. Elegáns, puha léptekkel, mesterkéletlen kecsességgel. Öröm volt nézni.
A dolgozószoba padlóján nem volt szőnyeg és csak a legszükségesebb bútorok sorakoztak körben a fal mentén. Egy széles, kétszemélyes vaságy a bejárattól jobbra, tiszta fehér lepedővel fedve. Balról egy nagy bőrfotel, rajta szivacspárnával. Itt szoktam üldögélni ha elfáradok munka közben. Egy mindenféle szexuális segédeszközökkel telepakolt kétajtós szekrény az ajtóval szemben található óriás falitükörtől balra. Ez egyelőre csukva volt. A tükörtől jobbra egy fa étkezőasztal a sarokban, két párnás, háttámlás székkel. Egy tölgyfából ácsolt, bőrhuzatú szivacspárnákkal burkolt, derékmagas fenyítőbak. Ez utóbbit gondosan a szoba közepére állítottam, a tükörrel szemközt, és a gerincét letakartam egy nagy, fehér frottír törülközővel.
Edit ebből elvileg rájöhetett, miképp fogja kapni az első verést gömbölyű tomporára, s én bíztam benne, hogy elégedett lesz a bűntetés színvonalával. Nálam szakmai alapelv, hogy minőségi munkát kell végezni – az ügyfeleimen.
– És most ismertetem a szabályokat, amiket be kell tartanod! Először is, fő a bizalom! Nyugodtan bízd rám magad! Jó kezekben leszel, meglátod...! Én irányítok, te pedig engedelmeskedsz! Elvárom tőled, hogy fegyelmezetten és főként csöndben tűrd a fenekelést, meg a többi játékot! – dünnyögtem folytott hangon. – A falak ugyan vastagok, de nem lenne jó, ha a szomszédok is hallanák, mit művelünk itt édes kettesben!
– Jó...! Persze...! De nem fogod betömni a számat? – kérdezte azonnal, rám pillantva ártatlan szemeivel.
– Csak ha sikoltozni kezdessz! De azt nem ajánlom! Nyögni és sóhajtozni szabad, hangoskodni nem...! Viselkedj bátran, és legyél engedelmes, akkor minden rendben lesz... Egyébként szereted ha megkötöznek Edit? Élvezed a kiszolgáltatottságot?
– Igen. Pontosabban azt hiszem. Még nem volt részem ilyesmiben...!
Ez picit meglepett, mert azt hittem, vannak már tapasztalatai a bdsm terén. Hozzám általában nem ártatlanul szoktak eljönni a lányok, hanem amikor már túl vannak néhány balul sikerült kapcsolaton és valamennyire ismerik a dörgést. No nem baj. Ha zöldfülű, majd én jól kitanítom.
– Vannak nők, akik nem szeretik ha megkötözik őket. Mások viszont kimondottan imádják, mert a és kiszolgáltatottság fokozza az izgalmukat... Imádnak rémülten vergődni és beleélni magukat a rabnő szerepébe! – magyaráztam tudálékosan, a tanárbácsis stílusomban.
– Hát, pont ezért szeretném kipróbálni!
– Jó! – biccentettem kimérten. – Akkor meg foglak kötözni! Kedvedre vergődhetsz majd a foglyomként! Nos...! Kezdjük azzal, hogy vedd le a melltartódat, légy szíves...! A bugyi maradhat!
Becsuktam az ajtót. Kezdődhet a munka. Elégedetten szemléltem, ahogy rövid habozás után, szemérmes mozdulatokkal, félig elfordulva tőlem, lassan kicsatolja hátul a melltartóját. Lehúzta és a közeli ágyra dobta. Az ágyékára tapadó bugyit szépen megigazgatta magán, a rend kedvéért, majd felém fordult, várva a további utasításokat.
– Szép vagy! Nagyon szép! – dicsértem meg, hogy oldjam a feszültségét némileg.
– Köszönöm Robi!
– Uram! A megszólításom ebben a szobában az, hogy uram!
– Igen, uram!
– Jó...! Szeretem a szép lányokat! Fordulj körbe, had lássalak!
A bula pucéran is olyan szépnek és csábító alkatúnak bizonyult, mint ruhában. Mezítláb ácsorgott előttem, mégis majdnem olyan magas volt, mint én. A napozástól szép egyenletesen lebarnult, fürdőruhacsíktól mentes, bársonyos bőre hibátlannak tetszett a vöröses fényben. Szinte egyáltalán nem voltak rajta anyajegyek, szemölcsök, sem pattanások vagy más szépséghibák. Arcán diszkrét smink, ami szűziesen ártatlannak mutatta őt a szememben. Félszeg mosollyal engedelmeskedett kérésemnek, s éreztem rajta, pontosan tisztában van fiatal teste erotikus kisugárzásával.
A hasa lapos, izmos. Köldöke piciny és mélyen ülő. Nyaka és karjai karcsúak, de nem . Keblei pedig éretten feszülő barackok, melyek csak arra várnak, hogy megragadják őket és beléjük csókoljanak. Harapdálnivalóan csinos mellbimbói alig látszottak a pirosló udvarok közepén. Dereka elegánsan karcsú, medencéje viszont szélesen kigömbölyödő, mégsem túl vaskos. Csak kevés nő büszkélkedhet ilyen amforára emlékeztető alakkal, ami születési adottság. A fara első pillantásra az egyik legszebb női hátsó volt, amit valaha láttam, szóval egyszerűen tökéletes. Pedig bevallom, sok meztelen, formás segg már fel előttem magát némi játékos paskolásra vagy kemény botozásra az utóbbi években, ezt büszkén mondhatom.
– Jó! Vedd le a papucsod...! Most állj oda a fali tükör elé és két kézzel támaszkodj neki szépen!
Edit engedelmeskedett. Megkerülte a bakot és tenyerét óvatosan a nagy, ember méretű üveglapra helyezte, mellmagasságban. Loknis haja a hátát verdeste járás közben. Egy vadászó párducra emlékeztetett puha lépteivel. Én speciel imádom az ilyen fiatal vadmacskákat. Ez a tüzelő nőstény nyilván azért jött el hozzám, hogy találjon magának valakit, aki engedelmességre szoktatja. Nos, akkor jó helyre jött. Gondoskodni fogok róla, hogy rövidesen szelíd kiscica legyen belőle.
Odaálltam a háta mögé. Bal válla fölött átnézve tekintetünk találkozott a tükörben egy hosszú pillanatra. Itt az ideje, hogy végre megérintsem ezt a szoborszerű szépséget. Két kezem lágyan a derekára tettem és megsimogattam, élvezve bőrének selymes puhaságát, kellemes melegét. Orromat megcsapta a testéből áradó parfüm illata, s hirtelen elöntött az a sajátosan izgatott érzés, ami akkor szokott, ha először érintek meg egy nőt intim körülmények között. A farkam ettől azonnal felállt a nadrágban, mohón meredve előre, a lány fara felé. Néhány másodpercig elidőztem a derekánál, hogy szokja az érintésemet, majd kétoldalt megragadtam ujjheggyel a tangája szélét.
– Erre nem lesz szükség. Úgyhogy szépen lehúzom a bugyidat. – mondtam egészen halkan. Fél térdre ereszkedtem mögötte, s lassú, óvatos mozdulattal elkezdtem lefejteni róla a vékony ruhadarabot.
Edit jól reagált a kezdeményezésre, mert elakadó sóhajjal tűrte a dolgot, és enyhén kinyomta hátra a popsiját, majd felemelte lábait, hogy levehessem róla a tangát. A fehér kis semmiség összegyűrve az ágyra vitorlázott, s immáron ott állt előttem a leányzó, anyaszült meztelenül.
Végre nyugodtan szemügyre vehettem, egészen közelről sudár termetének legintimebb pontjait. S ha már ott voltam, tenyereim egyszerre a popókra simultak, hogy megismerkedjenek velük. Ő szorosan összezárta combjait, térdei enyhén megroggyantak mikor simogatni kezdtem.
A fenék anatómiai szempontból az a része az emberi testnek, ami a leginkább alkalmas rá, hogy az alkalomadtán büntetést érdemlő tulajdonosát egy husánggal vagy korbáccsal szépen megdolgozzák. Kényes és érzékeny tájék, ugyanakkor a vastag izomrostok és a zsírpárna miatt jól tűri a fizikai tortúrát. A nagy farizom, amit latinul musculus gluteus maximusnak hívnak, az emberi test legerősebb izma. Nők esetében ráadásul a legszebb is, vitán felül. Nos, az előttem ácsorgó bombázónak gyönyörűen ki voltak párnázva az ülőgumói, anatómiakönyvbe illő tökéletességgel. Egyszóval volt mit nézni, fogni és rövidesen ütni rajta. Ezt a típust szeretem a legjobban a felhozatalból. Remélem nem fog csalódást okozni és az elvárásaim szerint viselkedik majd a játék során.
– Jól van, szépségem! Elérkezett az óra, amire oly régóta vágytál és amitől annyira rettegtél! – mondtam neki, finoman megmarkolászva az ülőizmait.
Elengedtem és felálltam. Egészen közel simultam hozzá hátulról, hogy megérezze a farmeromban ágaskodó férfiasságomat, s vállára téve kezeim ismét összenéztünk a nagy tükörben. Szelíden hátrasimítottam arcából a hajtincseket, megcirógatva karcsú nyakát, mire jól láthatóan összeborzongott, kislányosan huncut mosollyal.
– Most valóra válnak a félelmeid! – súgtam a fülébe sokat sejtetően, de nem fenyegető módon. Inkább incselkedve, kacéran. Hogy felizgassam.
– Itt vagy egy idegen férfi lakásában... Meztelenül, kiszolgáltatva nekem. És én gátlástalanul meg fogom gyötörni a formás testedet!
A mosoly azonnal lehervadt kipirult orcájáról, ahogy felfogta szavaim értelmét.
– Rendben! Én készen állok rá uram! – biccentette oldalra a fejét megadóan.
Nagyot nyelt és bátornak próbálva látszani, egy kacér mosolyt villantott felém, kimutatva hibátlanul hófehér fogsorát. Igazából nem ijesztette meg a kijelentésem, sőt mintha rejtett dac is megjelent volna éber tekintetében. Úgy tűnik, gyorsan feloldódott a kezdeti gátlásossága. Eszerint felkészült az aktusra. Helyes! Ez könnyen ment, ellentétben sok más esetemmel, akik csak nehezen tudták elengedni magukat első alkalommal.
Elléptem mellőle és bal karját megragadva szelíden elhúztam a tükörtől. Ideje megkezdeni a lány oktatását.

3. A FENYÍTŐBAK

– Akkor gyere! Térjünk a lényegre! Állj szépen a fenyítőbakhoz! Ahhoz a végéhez, úgy... hosszában! Terpeszállásban!
Komor hangon, burkolt fenyegetéssel beszéltem hozzá, a megszokott stílusomban. Úgy döntöttem, nem húzom tovább az időt, inkább a tárgyra térek. Elégedetten figyeltem, ahogy az állványhoz lép, engedelmesen szétrakva izmos lábait közepes terpeszben. Közelebb álltam hozzá, gondosan figyelve hátulról minden rezdülését. Próbáltam ráérezni, mivel tudnám a lehető leghatékonyabban meggyötörni majd karcsú testét, törékeny lelkét. Nem nézett rám, a bakot bámulta akadozó lélegzettel. Ha máshol nem, de perverz pornófilmben biztosan látott már ilyen alkalmatosságot. Reméltem, hogy tisztában van vele, mire használatos.
– Közelebb! Úgy...! És most hajolj előre szépen...!
Nincs gyönyörűbb látvány annál, mint amikor egy bájos ifjú hölgy készségesen engedelmeskedik a férfiember parancsainak, beadva karcsú derekát neki és pőre altestét az erotikus büntetéshez. Ilyenkor a hát kecses ívben meghajlik, a popsi pedig kidomborodik és megfeszül, szinte magát, hogy rögtön odacsapjanak rá. A széttárt combok közt megbúvó szeméremtest részben láthatóvá válik, akár a farpofákat elválasztó mély vágatban sötétedő apró végbélnyílás. Editnek szinte hihetetlenül szép és tökéletesen kerek ülepe volt. Két ruganyosan feszülő húsos félgömb, melyek csak arra vártak, hogy foglalkozzanak velük. A combjai szépen faragott oszlopokra emlékeztették műértő férfilelkem.
Most már biztos voltam benne, hogy olyan madár akadt a hálómba, amelyik különlegesen kifinomult bánásmódot érdemel. Teljesen felizgatott a cicababa lágyan hullámzó mozgása és a lényéből áradó természetes, erotikus vonzereje. Ma jó napom van, az már biztos!
– Támaszkodj a könyöködre kétoldalt! Oda, a lécre! Úgy...! Fogd meg a rudat elöl! Csak bátran! Jó...! Mindjárt odaszíjjazom a kezedet!
S amit mondtam, nyomban meg is cselekedtem. Az állványhoz rögzített erős bőrszíjak sorra a helyükre kerültek. Edit izgatottan szuszogva nézte, mint rögzítem a csuklóit, és az alkarját a lakkozott fagerenda két oldalán húzódó speciális kartámaszhoz, amit magam szereltem fel a házi készítésű alkalmatosságra. Fogságukból nem lehet kiszabadulni, bárhogy ficánkoljon is az áldozatom.
– Nem szeretném, ha odakapkodnál a kis kacsóddal, miközben a hátsó fertályadon dolgozom...! – magyaráztam halkan, tudálékosan. Fél szemmel ráhunyorítottam, amitől önkéntelenül elakadt picit a lélegzete. Tapasztalatból tudom, hogy néhány jól megválasztott szóval és gesztussal kitűnően fel lehet izgatni a hölgyeményeket. Ha pedig beszélgetést kezdeményezek velük, sok fontos dolgot megtudhatok róluk, amit aztán felhasználhatok a gyötrésükhöz. Egyszerű pszichológia az egész.
– Biztos fantáziáltál már ilyesmiről! Igaz?
– Igen! – nyelt nagyot idegesen. Kitágult pupillákkal meredt rám, míg én a szíjaival bajlódtam, rögzítve végüket a bújtatókban. Ezek sima nadrágszíjak voltak, csavaros szögekkel a fához erősítve. Mikor futólag megérintettem a kezét, forró és száraz volt a bőre. A körmei hosszúak, de nem hegyesre vágottak, viszont fényesek a színtelen lakkozástól. Érezhetően megnőtt a szexuális feszültség köztünk.
– Láttál már ilyesmit filmen? – kérdeztem barátságosan, bizalmasan.
– Még nem. De jól el tudom képzelni...!
Beharapta alsóajkát egy pillanatra, nyilván mert elképzelte mi vár rá rövidesen.
– Ó, szépségem! A valóság rövidesen felülmúlja legvadabb álmaidat is! Jó lesz, majd meglátod!
Úgy beszéltem a rá váró erotikus tortúráról, mintha valami tiltott gyümölcsöt szeretnék vele megosztani, amiről senki másnak nem szabad tudnia. Ő pedig azonnal vette a lapot, beleegyezően biccentve felém. Ezt a stílust egyébként még az általános iskolában sajátítottam el néhány tapasztaltabb barátomtól, akik nagyon értettek a lányokhoz. Ők képesek voltak rávenni az épp csak sarjadó mellű kiscsajokat, hogy az óraközi szünetben félrevonuljanak velük az udvar végébe és megmutassák a puncijukat és a mellüket. A bevállalósabb bigék azt is hagyták, hogy megfogdossák őket, de ezért cserébe ugyanúgy megtapogatták a srácok hímtagját. Akkoriban ez volt a menő dolog. Nekem ugyan egyszer sem sikerült, de most tökéletesen bevált az ügyfeleimnél az efféle szöveg.
– Megbízom benned!
– Helyes! A bizalom fontos dolog! Így ni!
Már a torkomban dobogott a szívem, ahogy az előttem álló izgalmas feladatra koncentráltam. Edit beindította a fantáziámat az egész megjelenésével és sajátos, magától érthetődően engedelmes viselkedésével. Nem aggodalmaskodott és húzódozott annyit, mint más nők az első alkalommal. Volt bátorsága tényleg rám bízni magát. Ez, bevallom kicsit legyezte szakmai hiúságomat. Biztos csupa jót hallott rólam attól a barátnőjétől, aki révén eljutott hozzám...
– Szólj, ha túl szoros! Csak annyira húzom meg, hogy ne tudj kiszabadulni! Remélem nem fog elzsibbadni a csuklód!
– Ez így pont jó! Te építetted ezt az állványt?
– Igen.
A fenyítőbakot eleve úgy szerkesztettem meg, hogy a lehető legideálisabb pozitúrában lehessen hozzá rögzíteni a verésre vagy megbaszásra váró női testet. A könyöktámasz párnázott volt, elöl a kezeknek kapaszkodórúddal, amit a spiné kérésemre erősen megmarkolt vékonyka ujjaival. Ennek a testhelyzetnek köszönhetően a gerince ívben hátrahajlott, még jobban kidomborítva bársonyos bőrű tomporát. Ugyanakkor a cickói szabadon lógnak a tartógerenda felett, hogy bármikor megmarkolászhassam őket kedvemre. A könyöke mögötti stabil felkartámasz pedig megakadályozza, hogy előre-hátra túlzottan rángatózni tudjon, miközben feszülő farára záporoznak majd a gondosan kimért ütések. A derekát nem rögzítettem a bakhoz, mert szeretem verés közben elnézegetni a jobbra-balra ringó meztelen testet, ahogy a rabnő minden csapás után megriszálja fájdalomtól égő, hevesen sajgó ülepét. Én csak tornáztatásnak hívom a dolgot, találó hasonlattal.
– Mivel fogsz elverni? – kérdezte a bige kíváncsian, mikor végeztem a kötözéssel. Hangja elcsuklott az izgalomtól. Csak most jutott eszébe, hogy ezt a fontos apróságot nem kérdezte meg korábban. Pedig tudtam volna mit mesélni neki a szekrényben sorakozó eszközökről.
– Mindjárt meglátod! És megérzed! – kacsintottam rá hamiskásan.
Gyöngéden megsimogattam bájos arcát, aminek láthatóan megörült. Mélyen, mondhatni odaadóan a szemembe nézett. Beszédes volt a pillantása, elárulta a lelkében kavargó folytott vágyakat, amik végre őszintén kitörhettek belőle. Bízott benne, hogy tőlem megkapja azt, amit akar. A gesztusain éreztem, hogy tetszem neki. Egy jóképű, vonzó és kultúrált pasasnak tart, aki tud bánni a nőkkel. Nem szabad csalódást okoznom neki...
Végigfutott hátamon a borzongás a szépségétől. Szinte még kislány, ismertem fel meglepetten. Alig nőtt ki a tinédzserkorból. Biztos tele van még vad ábrándokkal és naiv elképzelésekkel a fenekelős szexszel kapcsolatban. És az én kezeim közt fog érett, felnőtt nővé válni, perceken belül. Amikor majd szembesül a kendőzetlen valósággal és ráébred, miféle beavatásban részesítem őt a legnagyobb örömmel. Ritkán adódik ilyen hálás feladat egy magamfajta férfiember számára.
Mindketten tudtuk, hogy ez az egész fenekeléses játék igazából nem a büntetésről vagy a fájdalomról szól. Az csak imitáció, egy speciális körítés hozzá, amitől elmondhatatlanul izgalmasabbá válik. Főként a szex miatt jött el hozzám a lányka. Ő most a kiéhezett, tüzelő szuka, aki nyíltan az erős hímnek, csábítón kelletve gyönyörű testét. Arra vár, hogy egy nagy farkú, tökös bika keményen beakasszon neki hátulról és alaposan meghágja. Mellesleg pedig fegyelemre tanítsa. Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a bika szerepét eljátsszam ebben az intim, perverz színdarabban, amit ő választott magának. Igazán hálás egy munkakör.
– Gondolom alig várod, hogy odasuhintsak a pucér seggedre! Igaz...? Kikötöm a lábaidat is, mert nem szeretném, ha túlságosan ficánkolnál, miközben fenekellek!
Azzal a hátsójához léptem és leguggoltam mögé. Gondosan beigazítottam a bokáit, hogy a lehető legközelebb legyenek az állványhoz.
Az előttem feszítő lánynak álomszép combjai voltak, egyszerűen nem tudtam betelni a formájukkal. A bőre természetesen mindenhol egyformán hamvas és sértetlen, nyoma sincs rajta cellulitisznek vagy kékes visszereknek, sőt anyajegyeknek sem. És ami talán a legfontosabb, nem látszik a fenekén, hogy korábban egy másik agresszív kan is dolgozott volna a kipirosításán. Az olyat nem szeretem. A szűziesen érintetlennek látszó hölgyek a kedvenceim. Mint amilyennek Edit is tűnt ebben a percben.
Alaposan végigmustráltam a testének legapróbb porcikáit is. Ettől a látványtól minden egészséges, potens férfiban azonnal felbuzdul a vér és a gerjedelem. Igazi tutajos testű nagylány ő, akinek utána fordulnak a pasik az utcán, mikor elmegy mellettük, szépen riszálva izmos alvázát.
– Persze, csináld csak Robi! Tényleg alig várom már, hogy odacsapj a hátsómra! – hallottam közben a leányzó merész, kihívó szavait, melyekkel szinte kiprovokálta, hogy elverjem a sejhaját. Ez a boszorkány valóban nagyon kívánja a testi fenyítést. Biztos csak játéknak tekinti az egészet. Nos, rövidesen kiderül, hogy bírja majd a büntetést, amiben részesíteni fogom.
– Ezt örömmel hallom! Viszont megfeledkeztél róla, hogy uramnak szólíts! Úgy látom, elég rövid az emlékezeted! Nem ártana felfrissíteni egy kissé! No, majd szigorlatozni fogunk megszólításból!
– Elnézést kérek uram! Ígérem, többet nem fog előfordulni!
– Én pedig ígérem, hogy olyan verésben lesz részed, hogy könyörögni fogsz a befejezésért! Remélem jól bírod a fájdalmat!
– Nem igazán!
– Sebaj! Majd megszokod! Gondoskodni fogok róla! Így ni!
A bokáit a bakhoz rögzítő szíjak meghúzása után fölpillantottam a merészen kigömbölyödő valagára, közelről véve szemügyre a lábak közt húzódó félcsupasz ágyékot. Nemrég szőrteleníthette a pináját, csupán a szeméremdombja környékén pelyhedzett néhány rövid fekete szálacska, szögletesre nyírt, keskeny sávban. Kifejezetten jól állt neki a brazil stílusú intim frizura. Kíváncsi lettem volna, kinek a kedvéért csinosította ki ennyire magát. Én mindenesetre szeretem a részben borotvált ölű nőket. A punci se bozontosan, se kopaszon nem valami vonzó, az efféle szélsőségeket nem kedvelem.
Edit picit megriszálta magát, válaszul a csöppet sem alaptalan fenyegetésre és elégedetten sóhajtott egyet a lehető legérzékibb hangján.
– Jaj nekem! Végre találtam egy férfit, aki nem fél bántani egy védtelen nőt!
– De nem ám! Sőt...! Biztos lehetsz benne, hogy én nagyon fogom élvezni a dolgot! Legalább annyira, mint te!
A vöröses fényben jól láttam, hogy a szeméremteste igencsak megduzzadt a nemi izgalomtól. Húsos nagyajkai enyhén kitüremkedve szétnyíltak, mint két hívogató virágszirom, hogy utat engedjenek a behatolni szándékozónak. Egy forró és nedves kéjbarlang vérpiros szája tárult elém, aminek szűk résébe rövidesen az én farkam fog tövig behatolni, vadul és keményen. A pina fölött valamivel egy apró, barnás árnyalatú nyílás volt csupán az ánusza, gondosan megbújva a farpofák húsos izmai között. Íme két finom kis lyuk, amik felfedezőre várnak.
– Tudod, sok szép nőszemély simult már rá előtted erre a bakra. – közöltem vele tárgyilagosan, miközben úgy tettem, mintha még mindig a bokáit gúzsba kötő szíjakkal bajlódnék. Valójában csak a kendőzetlen látványt akartam kiélvezni, amit ebben a pózban nyújtott a cuncimókus. Ő a karjai, és telten lelógó mellei közt hátranézett, mélyen lehajtott fejjel bámulva rám. Barátságos hunyorítással viszonoztam kíváncsiságát. Már az én foglyom volt, mostantól azt csinálhatok vele, amit csak akarok. És ezt ő is tudta, láttam a szeme csillogásán.
– De mind közül alighanem a te alvázod a legszebb, úgy látom!
– Köszönöm a bókot! – nyögte elhalóan.
– Gyerek korodban a szüleidtől kaptál verést ha rossz voltál, Edit?
– Igen! – jött a folytott válasz.
A nőci fészkelődni kezdett, mikor a tenyeremmel lassan végigsimítottam sima combjai hátsó oldalán, majd az ülőgumóin. A farizmai összehúzódtak érintésem nyomán, aztán elernyedtek, engedelmesen feltárva ujjaim számára a segglyukához vezető utat. Kicsit körbe cirógattam az ánuszát, félrehúzva a farpofákat, s könnyedén eljátszadoztam az érzékeny tájékkal. Sokat ígérően, de nem tolakodóan. Nem kell mindjárt ajtóstul rontani a házba. Fog ő még könyörögni, hogy hatoljak belé itt is...
A fiatal lányok végbélnyílása szinte magát, hogy az ember valamit beléje nyomjon, tágítva kicsit ezen a szűk lyukon. Láthatóan megérdemelne a luka egy alapos analizálást, ahogy férfi körökben mondani szokás. De most eltekintettem az izgalmas feladattól. Ezúttal más dolgom van ezzel a nőszeméllyel. Tartanom kell magam az előre kitervelt feladathoz. Lassan feltápászkodtam a padlóról.
– Helyes! Akkor tudod jól, mit érdemelnek az olyan rossz kislányok, mint te!
– Igen, uram!
– No, és régen volt már a legutóbbi alkalom, amikor elvertek?
– Aha! Legalább tíz éve!
– És miért jöttél el most énhozzám? Apád nem rakott meg rendesen odahaza?
– Nem azért...! Hanem... mert elhagyott a barátom.
– Egy ilyen csinos lányt? – hüledeztem megjátszott komolysággal. – Akkor biztosan nagyon rossz voltál, hogy elhagyott! Ugye?
– Igen! Azt hiszem! – sóhajtotta ő beletörődő hangon.
– Ez bizony büntetést érdemel! A barátod nem vert meg búcsúzóul?
– De igen!
– Helyes! Ettől függetlenül most én is el foglak páholni, hogy emlékeztesselek a legutóbbi alkalomra! Gondoskodni fogok róla, hogy felejthetetlen élményben legyen részed galambom...! És miután jól megraktalak, kézzel és szájjal foglak kielégíteni, majd alaposan megbaszom azt a csinos kis pinádat!
– Igen! Ahh! Tégy velem amit akarsz uram...! Megérdemlem! – nyögte ő rémülten és ugyanakkor izgatottan, hátrafelé pislogva rám az arcába omló dús hajzuhatag mögül.
Csaknem elnevettem magam a vezeklési szándékától, ugyanakkor meg tudtam érteni a viselkedését. A pasija miatt nyilván bűntudata van és főként hiányérzete. Az én dolgom lesz kompenzálni ezt a hiányt. Nem vagyok pszichoterapeuta, időnként mégis tisztára úgy érzem magam, mintha a dilidoki szerepét játszanám egyes csajokkal. Minden nő kész regény, s csak arra várnak, hogy valaki elolvassa őket, majd hozzátegyen néhány lábjegyzetet a történetükhöz. Amit én teszek hozzá, azt nem fogják közszemlére tenni, valószínűleg. Mondhatni csak foltokat hagyok az életük könyvén itt-ott, főleg fenéktájon.
– No és hogyan vert meg a barátod Edit?
– Először felpofozott, majd a térdére fektetett és elfenekelt.
– Akkor mégiscsak van némi tapasztalatod ezen a téren!
– Az nem erotikus fenekelés volt, hanem büntetés.
– Értem. Nos, akkor most megtudhatod, miben különbözik a kettő egymástól!
Úgy döntöttem, ideje elkezdeni a csaj megdolgozását.