Tíz év után újra találkoztunk

Sok év elmúlta után történő találkozások mindig nagyon, hangulatosan szépek tudnak lenni. Ez az én esetemben is így volt, igaz, én először virtuálisan "találkoztam" egy ismerősömmel. A szüleink nagyon közeli barátok, csak annyi a különbség, hogy én úgymond későn született gyerek vagyok, édesanyám 36 évesen szült engem. Lucilla, az ismerősünk, vagyis a szüleim barátainak a lánya akkor már 16 éves volt. Kicsi koromban még elég sűrűn láttam, de azután eltűnt, külföldre ment tanulni. Az idő pedig pillanatok alatt elszaladt. Ma 18 éves vagyok, Ő pedig 34.

Az egész kapcsolat úgy éledt fel, hogy én egy kedves barátnőmtől kaptam egy meghívót, egy chat oldalra. Gondoltam, hogy regisztrálok, csak puszta szórakozásból. Aztán, amikor belejöttem az oldal kezelésébe, rájöttem, hogy ez nem is olyan hülyeség. Olyan régi ismerősökre találtam rá, akiket már vagy 10 éve nem láttam, és nem hallottam róluk.
Egyszer csak láttam, hogy bejelölt ismerősnek a kémia tanárom. Visszajelöltem, és elkezdtem nézelődni az adatlapján, és ott bukkantam rá egy kis mondatra: Kiküldött meghívói. Rákattintottam, és hát mit láttak szemeim, Lucilla neve is ott szerepelt. Igaz, kép nem volt róla még, de én pontosan tudtam, hogy Ő az. Bejelöltem ismerősnek.

Másnap ismét felnéztem az oldalra, és láttam, hogy visszajelölt. Örültem, hogy emlékezett rám. Éppen online-ban volt, de nem akartam letámadni, gondoltam, megvárom amíg Ő meglát engem. Megérte várni, mert egy pár perc után jött is a chatre hívás.
Beléptem. Köszönés, szia-szia, meg a szokásos szöveg, hogy már milyen régen láttalak stb. Egy kis idő után kezdett komolyabbra fordulni a beszélgetés. Azt írta, hogy milyen jóképű férfi lettem. Meglepődtem, még akkor is, ha teljesen tisztában vagyok azzal, hogy jól nézek ki. Nem mindennapi dolog az, hogy egy 34 éves nő bókolgat egy 18 éves fiúnak. Igaz, a képeim is egészalakosak voltak, meg némelyik félmeztelen, és hát elég sok lány tapadt rám a neten, de nem nagyon foglalkoztam velük. Lucillanak még mindig nem volt képe, így nem tudtam, hogy hogy néz ki, semmit. Nem tudtam visszaemlékezni, hogy régen hogy nézett ki. Egyszóval semmi. Olyan volt, mintha egy ismeretlennel beszélgetnék.