A tanya ahol élünk 4. rész - Bandi

Juli nővéremmel testi – lelki jó barátok lettünk. Mindent megbeszéltünk egymással, és mindent tudtunk a másikról. Szerencsére még mindig egy ágyban aludtunk, így aztán nem volt semmi akadálya, hogy sokat szeretkezzünk. A nővérem igazi nővé fejlődött, elég volt hozzám érnie, és én már kész is voltam egy jó kamatoyolásra. Sok mindent kipróbáltunk, de amikor először sikerült seggbe dugnom azt soha nem felejtem el. Általában úgy aludtunk, hogy Juli az ölembe fészkelte magát, és én átöleltem. Így ébredtem azon a reggelen is, farkam keményen ágaskodott. A nővérem hálóingje felcsúszott, fegyverem izmos fenekének feszült. Aztán éreztem, hogy megemeli az egyik lábát, és lüktető férfiasságom a combjai közé szorítja. Lassan mozogni kezdett, amikor teljesen rám csúszott makkom már a nedves punciját dörgölte. Hirtelen ötlettől vezérelve szétnyitottam a farpofáit, a markomba köptem, és nyálam nővérem segglyukára kentem. Mire felocsúdott makkom már áthaladt a szoros izom gyürükün, megálltam. Juli meglepetten felnyögött, centiről – centire hódítottam meg az isteni barlangot. Forró volt, és szoros, fantasztikus örömöt okozott nekem. Gyorsítottam a tempón, amikor éreztem a közelgő magömlést megálltam. Fegyverem önálló életre kelve, lüktetve öntözte magom nővérem barlangja legmélyére.
Apám hirtelen halála nem igen viselt meg senkit, beteg volt, mióta visszatért a háborúból csak önmaga árnyéka volt. Azt mondták mindenkinek jobb így, nem szenved többet.
Anyám mintha kivirult volna apám halála után, teljesen más lett, szemmel láthatóan felszabadultabban viselkedett. Nagyapám minden héten két nap szerdán, és szombaton bekocsizott a városba. volt mind a kettő, hogy mivel ment az attól függött menyi eladnivalót vitt magával. Volt, hogy a hosszúderekú szekeret fogta be, de sokszor csak a homokfutóval ment. Természetesen valakit mindig vitt magával, aki árul a . Régebben anyám és a nagyanyám járt, de ahogy most Juli nagyobb lett nagyapám egyre többször vitte nagyanyám helyett. Úgy vettem észre ezt nagyanyám nem is nagyon bánta, mert ezeken a napokon nagyon korán kellett kelni annak, aki nagyapával tartott. Én nagyon vártam ezeket a napokat, ahogy elhalkult a szekérzörgés átlopództam a másik szobába, és nagyanyám mellé bújtam.