Főiskolás lányok 1. rész - A tóparton

Nagyon jól nézett ki az a két csaj. Richie és én csak ültünk ott a kocsiban, és figyeltük őket. Az egyiknek hosszú, szőke haja volt és az arcába lógott. A másikuknak olyan sötét haja volt, mint az éj. Ajkait ellenállhatatlanná varázsolta a vékony vörös rúzs. Richie meg én gyakorlatilag elakadt lélegzettel néztük, ahogy a két lány kiszáll a kocsiból, a motorháztetőre ül, és élénk kezd. A zsaruk sosem járnak a Pynchon-tó környékén, úgyhogy viszonylag nagy itt a csend. És ráadásul még ilyen csajokkal is össze lehet futni.

– Nézd csak a kis barnát – mondta Rich. – Micsoda segge van! Láttál te már ilyen segget?

– Csak a Lorelei-ét – mosolyogtam.

– Na hát szépen állunk – csóválta a fejét Rich. Lorelei volt a Pynchon Junior Főiskola legszebb lánya, egy tizenkilenc éves vadmacska, és teljesen belém volt zúgva. Még nem léptem felé semmit, de ami késik, nem múlik. De egyelőre csak ezt a két gyönyörű csajt néztem a parton.

– Hogy áll meg így rajta az a póló? – mondta Rich a magáét. – Nem esik le róla?

– Leesik, ha úgy nyúlsz hozzá, ahogy kell – mondtam.

A szőkén hihetetlenül szoros blúz volt. Ráfeszült hatalmas mellére, és jól láthattuk, hogy nincs rajta melltartó. Sőt, még a kocsiból is ki tudtuk venni a bimbóit. Ráadásul pont úgy állt ott, mintha ő is azt akanrá, hogy a melleit bámuljuk.

Tuti, hogy érdekeltük őket. Folyton az autónkra pillantottak, nevetgéltek, mutogatták magukat. Nagyon jól néztek ki, és kész szerencse, hogy két ilyen lánnyal hozott össze minket a sors.

A barna hajú lány odajött hozzánk. Letekertem az ablakot, ő meg lehajolt hozzánk, és végignézett a kocsin.

– Mi újság? – kérdezte. Szép nagy, puha mellei voltak, majdnem az arcomba lógtak. Könnyű kis blúz és egy vékony, nyitott bőrdzseki volt rajta. A nadrágja annyi mindent megmutatott a testéből, mintha átláttam volna rajta. A lábujján vörösre voltak festve a körmök, ez eléggé felizgatott.

– Hogy vagytok, fiúk? – mosolygott ránk. – Mi újság errefelé?

Rich meg sem tudott szólalni, úgyhogy én válaszoltam.

– Nem sok. Mit cisnáltok ti itt ketten ilyen későn?

– Hát valami bulit keresünk – sóhajtott a lány. – Valami érdekeset. Van valami tippetek?

– Van egy pár – mondtam. – Nincs kísérőtök?

A csaj mosolygott.