Találkozás egy régi szerelmemmel

Nemrég összefutottam az utcán egy régi szerelmemmel. Nem tudom miért, de valahogy megrázott a dolog, s felébredtek bennem az emlékek.
Kb. 7 évvel ezelőtt történt. Egy ismerősöm ismerősének a szomszédja keresett a lánya mellé olyasvalakit, aki korrepetálná történelemből. Én elvállaltam.
Amikor első nap becsengetett Anita, és kinyitottam az ajtót, a lélegzetem is elállt. Gyönyörű, fiatal, csinos tünemény állt előttem. Magas volt, szőke (festett) hajzuhatag, tengerkék szemek, gyönyörű telt keblek, vékony derék, kerek fenék. Mint ahogy a nagykönyvben van megírva. Egy igazi Barbie baba. Beleborsódzott a hátam, ha ránéztem.
Megismerkedtünk, beszélgettünk, tanultunk. Annyira vonzó volt a maga pimasz ártatlanságával, hogy szinte megőrjített.
Éjjel róla álmodtam, és alig vártam már az újabb találkozást. Mindig izgatott voltam, amikor jött, és igyekeztem úgy viselkedni, hogy megkedveljen. Így is lett, egyre kevésbé volt téma a történelem, mindinkább a barátság került előtérbe. Már augusztus első napjai voltak, amikor eljutottunk odáig, hogy teljes lett a bizalom, és a szexről is beszélgetni kezdtünk. Akkorra már teljesen be voltam indulva rá, sosem tudtam másra figyelni, csak a domborulataira, elképzeltem milyen lehet vele szerelmeskedni, szerettem volna megcsókolni a nyakán lévő pihéket, kívántam őt, de nagyon.
Elmondta nekem, hogy nemrég vesztette el a szüzességét, és nem ilyennek képzelte. A pasi biztos valami amatőr lehetett. Azt mondta, fájt is neki, meg a srác hamar elment, nem elégítette ki az én kis aranyomat. Nagy levegőt vettem, és bevallottam neki, hogy én leszbikus érdeklődésű is vagyok. Láttam a szemén, hogy megrettent. Zavarban voltunk mindketten, és megakadt a társalgás.
A következő megbeszélt alkalommal nem jött el. Szomorú voltam, és átkoztam magam, amiért így alakultak a dolgok.
Aztán egy este felhívott. Megkérdezte, hogy átjöhet – e.
Arra számítottam, hogy meg akarja mondani, hogy vége a barátságunknak. Rettenetesen féltem. De másként alakult.
Eljött és azt mondta, hogy végiggondolta a dolgot, és rájött, hogy azért, mert én más vagyok, mint az átlag, attól még kedvel. Nem érdekli, hogy milyen vagyok, a barátság az barátság.