Feleségemmel másképp

Tegnap este ahogy a feleségemet néztem alvás közben, arra gondoltam, milyen szerencsés vagyok, hogy ő a párom. Nem tudom miért, de eszembe jutott egy régi történet amin jót mosolyogtam az ágyamon fekve és úgy döntöttem leírom nektek. Kicsit talán messziről fogok indulni de igyekszem a legkerekebben megfogalmazni az egészet, hogy értsétek mi miért történt akkor...

Egy Bécstől nem messze lévő városban éltünk akkoriban, mert a munkám oda kötött. A feleségem is talált magának állást ideiglenesen, valami marketing cégnél, úgyhogy ifjú házasként alig vártuk a délutánokat, amikor meghitt pillanatokat tölthetünk együtt az ágyban, a fürdőben, és egyéb helyeken a lakásban. A lakást a cég bérelte, én sokadik ott lakónak számítottam. Volt egy hálószoba, és egy egyterű konyha-nappali. A pikantériája hogy a nappali be volt süllyesztve és a kanapé olyan alacsony volt, hogy szinte egyből feküdni kellett nem ülni, de azért meg lehetett szokni. Szexuális életünk konzervatív volt és mondhatom, (bár sok helyen szeretkeztünk, a repülőtől kezdve a vonaton át egészen nyílt helyekig, mindig megmaradtunk a "hagyományos" pózoknál és az 1-1-es felállásnál) ezt a kis megingást követően az is maradt. Sem előtte, sem utána mással nem próbáltuk és nem is akartuk próbálni mással.

Történt egyszer, hogy hazaugrottam édesanyámhoz, gondoltam meglepem egy szál virággal. Nagy meglepetésemre a köszönésemre nem érkezetett válasz. Benéztem minden szobába, de nem találtam otthon senkit. Rögtön vettem a mobilt és tárcsáztam, amikor még a hálóba is benyitottam. Érdekes látvány fogadott. A lepedő összegyűrve, a párnák a földön és az ágy egyik végében egy vibrátor volt. Olyan tapaszthatós fajta, szép hosszú, olyan 20-22 cm-es lehetett. (Anya, mióta meghalt apa egyedül volt és úgy látszik ezt a módját választotta a szexuális vágyainak kielégítésre). Eközben kicsöngött a telefon. Néhány másodperc után az ismerős hang szólt bele.
– Szerbusz fiam – szólt Anya a kagylóba – hát te?
– Hát te? – Kérdeztem vissza – meg akartalak látogatni.
– Az ma nem fog menni elsőszülöttem, mert nem leszek otthon csak késő este. Átugrottam a ide szomszédba kártyázni.
– Rendben van akkor nem is megyek fel – kamuztam, azzal elbúcsúztunk és letettük a telefont.