Take a break

A lány fáradt volt. Látszott a testtartásán, a szemein, érződött a hangján. Mikor megláttad a ház sarkának támaszkodva, rögtön tudtad, jól döntöttél, hogy elhívtad magadhoz, hogy kiengedje a fáradt gőzt, pihenjen egy keveset az egész heti munka után. Igaz, hogy szereti azt, amit csinál, és a mai napig kedvvel is csinálja, de mégiscsak kimeríti. Ezzel egy időben megbánást is érzel, hogy miért nem hívtad már előző este. Lehet, hogy nem történt volna semmi, de megnyugtató lett volna számára egy élő, lélegző, meleg test mellett aludni. És ahogy belegondolsz, lehet, hogy neked sem esett volna rosszul. Vagy nem. Helyzettől függ, habár az igencsak kellemes tapasztalataidból kiindulva, tényleg lehet, hogy jó lett volna.

De, hogy visszatérjünk a jelenbe, ahogy belép a lakásba szinte azonnal lerogy a konyhaasztal mellé és hálás pillantással köszöni meg az elé letett vizet. A beszélgetésbe egész hamar belejöttök, valamiért ez megy. Mindig van téma, de ha nincs, akkor is kitaláltok valamit, vagy legalábbis ő kitalál valamit: szórakoztat az élő , vagy elkezd harmadik személyben írni magáról, vagy magázásba kezd. Egész szórakoztató. Akár felveszi a nyomozónő szerepét.

Tulajdonképpen meghatározhatatlan, ami kettőtök között van. Persze meg lehet mondani, hogy mi ez, csak általában az embernek, negatív dolgok jutnak a szó kapcsán az eszébe: szeretők vagytok. Talán kicsit több, hisz mondhatni barátok is vagytok. Akár meg is lehet kockáztatni, hogy ez a tény borítékolható. De a legjobb szó, hogy szeretők vagytok. A lánynak egyfajta menedék is vagy a hétköznapok elől. Szeret veled lenni, ezt te is tudod, de nagyon erősen fohászkodsz magadban, hogy nehogy többet higgyen, mert csak neki lesz rossz, de nem láthatsz bele a fejébe, sajnos ez a képesség még neked sem adatott meg. Valahol mélyen azért tartasz attól, hogy a sejtésed igaz, de mégsem állhatsz oda elé, vagy jelen esetben az asztal másik végéből nem nézhetsz szigorúan a szemébe, hogy tudod, hogy nem szeretlek, ugye? Nem is vagy te ilyen kegyetlen és aztán eszedbe is jutnak a szavai, amiket nem egyszer mondott ő is valamilyen beszélgetés folyamán, hogy tudom, hogy több nem lesz. Ez meg is nyugtat téged.