Jutka története

A harminchárom éves Jutka még most is nagyon csinos nő volt, ahogy anyaszült meztelenül hason feküdt mellettem az ágyon, miközben én mellette térdeltem, és tetőtől talpig bekentem Nivea . Jól a bőrébe dörzsöltem az illatos krémet, majd mellé feküdtem az ágyon, és jobb kezemmel gömbölyű, fehér popsiját simogattam. Nem tiltakozott, amikor kezemet a farpofái közt az ágyékára csúsztattam, sőt, combjait kissé szétterpesztve segített, hogy jobban hozzáférjek a puncijához. Lefekvés előtt sikerült rábeszélnem ismételt beöntésekre, amit a fürdőszobában adtam neki, amíg teljesen ki nem tisztítottam a beleit, azzal a hátsó gondolattal, hogy talán a popsijába is be tudom majd dugni a farkamat... A körmeimet még reggel teljesen lerágtam, hogy fel ne sértsem vele Jutkát, ha a testnyílásaiba nyúlok. Kissé mégis megrándult a teste, amikor fenekét simogatva jobb hüvelykujjamat tövig a végbelébe csúsztattam, megmarkoltam simára borotvált ágyékát, majd ujjaimmal a szeméremajkait és csiklóját dörzsölgettem, be – benyúlva a hüvelyébe is, miközben hüvelykujjamat végig a végbelében tartottam. Szeméremajkai átnedvesedtek, és minél forróbb és nedvesebb lett a hüvelye, ujjaimmal annál bátrabban, és mélyebben nyúltam a hüvelyébe, míg végül fenekét fel – le mozgatva ujjaimon el nem élvezett. Nemcsak a testét, de a lelkét is megnyitotta előttem, akkor mesélte el történetét, miközben többször is szeretkeztünk estétől hajnalig...

Simon Jutka 1963. február 26. – án született Aradon, majd kisiskolás korában szüleivel Dévára költözött.

Orvos akart lenni, ezért az Egészségügyi Szakközépiskolát Vajdahunyadon végezte el, és 1981 – ben bejutott a Kolozsvári Orvosi Egyetemre.

Jó alakjával, szép arcával, kék szemével, világosbarna hajával hamar magára vonta a fiúk figyelmét, és az első diák kiránduláson a fiúk csoportjából a kopaszodó Tiurbe meg is próbálta lefektetni, de olyan pánikszerűen reagált a fiú közeledésére, hogy semmi sem történt közöttük. El is terjesztették róla, hogy igazi apáca, aki senkivel sem fekszik le. A Romániai életszínvonal rohamos romlása, a fokozódó nyomor, és a harmadéven az ő csoportjukba beosztott nyugat – német Stefan közeledése mindent megváltoztatott, Jutka a német barátnője lett, de mások közeledését továbbra sem fogadta el, ami a román diákokat felbőszítette. Haragjukat tovább növelte az 1985 – ben Magyarországon megjelent három kötetes "Erdély történeté" – re adott hisztérikus soviniszta román reakció, és Jutkát maguk közt csak egy rohadt kis bozgor kurvának nevezték, aki semmibe veszi és lenézi a hazaiakat.

Ekkortájt hozta Ceausescu azt a törvényt, amely minden termékeny életkorban lévő nőnek előírta a havonta kötelező nőgyógyászati vizsgálatot, nehogy eltitkolt terhességük legyen, vagy kaparásuk, amivel csökkentenék a megalomán diktátor jövőbeli alattvalóinak a számát.

1986 – ban, ötödév végén az évfolyam KISZ titkárnője Jutka kezébe nyomta azt az értesítőt, amivel másnapra berendelték a 23 éves diáklányt az Egyetemisták Poliklinikájára (Policlinica Studenteasca) kötelező nőgyógyászati vizsgálatra.

– Aki nem megy el a vizsgálatra, az nem jelentkezhet vizsgákra a nyári szesszióban. – közölte a KISZ titkárlány Jutkával.

Mivel a vizsgálatra szóló értesítőn a Poliklinika pecsétje volt, és az értesítőt géppel írták, Jutka semmi rosszat nem gyanított...

Este szerencséjére volt melegvíz a kollégiumban, és alaposan lezuhanyozott. Másnap tiszta fehérneműt és ruhát vett magára és elment az Egyetemisták Poliklinikájára.

A portán mondták, hogy a nőgyógyászat az első emeleten van. Jutka felment a lépcsőn és az első emeleten megkereste a nőgyógyá – szati vizsgáló ajtaját, amire az volt írva, hogy a rendelés délután 13. 00. órakor kezdődik. Már éppen visszafordult volna, amikor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy nővér szólt ki:

– Nőgyógyászati vizsgálatra jöttél? – kérdezte Jutkától.

– Igen – felelte a lány – De látom, hogy csak délután lesz rendelés, engem pedig reggel nyolc órára rendeltek ide.

– Igen, persze. – mondta a nővér. – Délután lesz a rendelés a betegek részére, de a havonta kötelező vizsgálatot délelőtt csinálja egy kirendelt orvos, aki kilenc órára jön, de előtte elő kell készítsem a diáklányokat a vizsgálatra. Gyere velem a kezelőbe. – intett Jutkának, miközben kilépett a folyosóra, és maga mögött kulcsra zárta a nőgyógyászati vizsgáló ajtaját. Jutka követte a nővért a folyosón, és bement utána a kezelőbe.

A nővér becsukta maguk mögött a kezelő ajtaját, majd utasította Jutkát:
– Vetkőzz le! – a lány letolta farmerszoknyáját, majd kibújt rózsaszín blúzából, ruháit a fogasra akasztotta, és megállt egy szál bugyiban a nővér előtt.

Kissé zavarta, hogy a nővér tegezi, de már hozzászokott, hogy a diákoknak semmilyen tekintélyük nincs, és valószínűleg a nővér nem tudhatta, hogy ő orvosis, legalábbis Jutka azt gondolta.

– Állj a mérlegre. – mondta a nővér.
Jutka a személyi mérlegre állt, a nővér pedig megmérte a lány súlyát és ráírta a kartonra.
– 56 kilós vagy. – közölte a lánnyal, majd a mérőléc elé állította Juditot és megmérte a lány magasságát is, amit szintén beírt a kartonra:
– 168 centi magas vagy. – közölte a lánnyal.

– Vedd le a bugyidat, és feküdj hasra az ágyon. – utasította a nővér a diáklányt. – Beöntést adok neked. – tette hozzá magyarázatként. Jutka letolta a bugyiját, azt is a fogasra akasztotta és anyaszült meztelenül feküdt hasra a viaszosvászonnal leterített ágyon.

– Kaptál már beöntést, tudod, hogy mi az? – kérdezte a nővér az ágyon fekvő lányt.

– Nem. – felelte Jutka – Nem kaptam még, de tudom, hogy mi az, ötödéves orvostanhallgató vagyok.

– Egy gumicsövet dugok a fenekedbe – magyarázta a nővér, mintha nem is hallotta volna Jutka előbbi szavait – és langyos vizet öntök a beleidbe, amit vissza kell majd tartanod. Vagy öt percig tartod a beöntést, utána mehetsz a WC – re kakálni. Megértetted?
– Igen, megértettem. – felelte a meztelen lány. A nővér egy fehér, zománcozott bádogból készült beöntő edényt vett a kezébe, megtöltötte langyos vízzel, a vízbe egy kis szappandarabot dobott, majd az edényhez csatlakozó gumicső szabad végét bekrémezte, és az ágyon hason fekvő meztelen lányhoz lépett:
– Húzd szét a fenekedet, hogy bedughassam a gumicsövet. – utasította Jutkát a nővér. Jutka kezeivel hátranyúlt és széthúzta kis, fehér farpofáit, a nővér pedig egy gyors mozdulattal a lány feltáruló kis rózsaszín végbélnyílásába dugta a bekrémezett gumicsövet, és kb. 10 – 15 centiméternyire dugta fel a lány végbelébe, majd megnyitotta a beöntő készülék csapját, és Jutka érezte, hogyan ömlik a beleibe a langyos víz, és hirtelen erős székelési ingere támadt.

– Tartsd vissza a vizet! – szólt erélyesen Jutkára a nővér, és miután látta, hogy az összes víz a lányba folyt, egy gyors mozdulattal kihúzta Jutka fenekéből a csövet.

– Öt perc múlva mehetsz a WC – re. – közölte a lánnyal. Jutka szótlanul feküdt az ágyon, miközben hascsikarás gyötörte. Öt perc múlva a nővér egy csomag WC – papírt nyomott a kezébe, és a kezelőből nyíló WC – be küldte a lányt, ahol Jutka végre kiüríthette a beleit és megkönnyebbült...

Jutkának, miután kiürítette beleiből az első beöntést a nővér egy második és egy harmadik beöntést is adott. A harmadik beöntés után már csak tiszta víz távozott a lány beleiből, széklet egyáltalán nem volt benne.
Majd a nővér ismét az ágyra parancsolta Jutkát, és egy Morfium injekciót szúrt a lány fenekébe, hogy elkábítsa.

– Egy Diazepam injekció – hazudta a lánynak, aki nem tudta mire vélni az injekciót – Kis nyugtató, hogy ne idegeskedj a vizsgálat alatt. Az első nőgyógyászati vizsgálat alkalmával mindenki kap egyet.
– Lépj ebbe a papucsba és vedd fel ezt a köpenyt. – utasította a lányt a nővér, miután beadta az injekciót. Egy sárga papucsot és egy térdközépig érő, gombok nélküli fehér köpenyt nyomott a lány kezébe. Jutka felvette a blúzát, a bugyiját a nővér tanácsára a fogason hagyta, mivel úgyis le kellene vetnie a vizsgálatkor, majd belelépett a papucsba és felvette a fehér köpenyt, a köpeny szárnyait elől egymásra fektette és az övét elől szorosan megkötötte. A köpeny alatt deréktól lefelé anyaszült meztelen volt...

– Visszamegyünk a nőgyógyászati vizsgálóba – közölte kurtán a nővér a lánnyal. – Gyere utánam! – Jutka szótlanul követte a nővért a nőgyógyászati vizsgálóba. A rajta lévő fehér köpeny szárnyai minden lépésnél szétnyíltak és Jutka combjai és szeméremszőrzete időnként elővillant a köpeny szétnyíló szárnyai alól. A Poliklinika folyosóján néhány diák lézengett, és Jutka arca szégyenében elvörösödött arra a gondolatra, hogy valaki észreveszi a fehér köpeny alatti meztelenségét.

A nővér kinyitotta a vizsgáló ajtaját, és belépett a szobába. A vizsgáló közepén egy nőgyógyászati vizsgálóasztal állt, melynek az ablakok felé fordított széléről két fémrúd nyúlt fel függőlegesen, a rudak végéről pedig egy – egy fémkengyel lógott alá. Jutka most látott életében először ilyen vizsgálóasztalt, amin nem lábtartók, hanem kengyelek voltak.

A fémkengyelekbe a nőnek térdközépig kellett bedugnia a lábát, és utána nem tudta már kiemelni, csak mások segítségével. Kaparásokhoz és hüvelyi műtétekhez használták az ilyen tipusú vizsgálóasztalt, hogy a nő ne zavarhassa meg az orvost akkor sem, ha műtét közben erős fájdalmat érezne, és védekezésül akaratlanul is összeszorítaná a combjait.

– Voltál már nőgyógyásznál? – kérdezte a nővér a lányt, miközben belülről becsukta a vizsgáló ajtaját. Jutka nemet intett a fejével.

A nővér lábával a vizsgálóasztal elé tolta a fémzsámolyt, a két lábtartó közé.

– Vedd le a köpenyt, és mássz fel az asztalra. – mondta a nővér. A lány levette a fehér köpenyt, a fogasra akasztotta, csak a blúz maradt rajta, majd a vizsgálóasztalhoz ment, fellépett a zsámolyra, és leült a vizsgálóasztal szélére, a két lábtartó közé, szemben a nővérrel.
– Jó. Most pedig feküdj hanyatt az asztalon és dugd a lábaidat a kengyelekbe. – Jutka a hátára feküdt a vizsgálóasztalon, és a nővér segítségével lábait a lábtartó fémkengyelekbe dugta, egészen térdhajlatig. A nővér lábával félretolta a zsámolyt, majd szólt Jutkának, hogy csússzon közelebb hozzá. A lány lejjebb csúszott az asztalon, combjai szétnyíltak, feltárva Jutka szeméremtestét.

– Csússzál még közelebb hozzám! – utasította a nővér. Jutka még lejjebb csúszott az asztalon, és közben érezte,

hogy combjai pattanásig szétfeszülnek, feneke pedig már kissé túlér a vizsgálóasztal szélén. – Így már jó lesz. – mondta a nővér. A lány védtelennek és végtelenül kiszolgáltatottnak érezte magát, és ez az érzése csak tovább fokozódott, amikor a nővér csuklóit az asztal szélénél lévő fém rudakhoz szíjazta...
– Azért szíjaztam le a kezeidet – magyarázta a nővér Jutka megrémült arcát látva – mert a vizsgálat kissé fájdalmas lehet, és a doktor elvtárs nem szereti, ha a nő vizsgálat közben a puncijához nyúl, mert zavarja a vizsgálatot.

– Most leborotválom a szőrödet. – közölte a nővér, és a vizsgálóasztal melletti kis műszeres asztalról borotvahabos sprayt vett el és habot fújt belőle a lány szeméremszőrzetére. – Ne mozogj, nehogy véletlenül megvágjalak! – figyelmeztette Jutkát, majd a kis műszeres asztalról egy borotvát vett fel, és borotválni kezdte a lány szemérem – szőrzetét.
Jutka elborzadt attól a gondolattól, hogy egy férfi, még ha orvos is, ott lent babráljon az altestén, talán bele is nyúljon a testébe, amit ő kifeszítve, lekötözve, kénytelen eltűrni... Közben a nővér simára borotválta a lány ágyékát, a leborotvált szőrt egy újságpapírba törölte, majd híg oldattal mosta le a simára borotvált vulvát.

– Csíp! – jajdult fel Jutka

– Jó, készen vagyunk már, ennyi volt az egész. – nyugtatgatta Jutkát a nővér, majd az órájára pillantott. – Tíz perc múlva kilenc óra. – mondta, és kiment a vizsgálóból magára hagyva a vizsgálóasztalon kifeszített, deréktól lefelé anyaszült meztelen lányt. Jutkának a várakozás egy örökkévalóságnak tűnt.

Elszörnyedve gondolt arra, hogy illetéktelen személyek jönnek be a vizsgálóba, aminek az ajtaját a nővér véletlenül, vagy talán szándékosan kitárva hagyta, és meglátják őt így kifeszítve, lemeztelenítve, teljesen kiszolgáltatva, és talán csinálnak is vele valamit, visszaélve a helyzettel...

Jutka lépteket hallott a folyosóról és kissé fellélegzett, hogy már nem kell sokáig így kifeszítve várnia, de rögtön azután rémület kerítette a hatalmába, a közeledő hangok közt fiú csoporttársai hangját vélte felfedezni... A hangok egyre közeledtek, majd a vizsgáló nyitott ajtaján egy fehérköpenye s orvos jött be akit Jutka fiú csoporttársai, és egy másik ötödéves fiú csoport követett, összesen tizennégyen! A diáklány feje lüktetni kezdett, arca és nyaka elvörösödött a határtalan szégyentől, szeme előtt egy rövid időre minden elsötétült. HallottaBehunyta a szemét, hallotta a közeledő lépteket, aztán a csendet, amikor megálltak a vizsgálóasztal körül és "Iudita Simon" "unguroaica, curva germanilor" ( = magyar lány, a németek kurvája) suttogták.

– A kollegina szégyenlős – állapította meg a fiatal orvos, miután Jutka blúzát megragadta, és a lány nyakáig felhúzta, szabaddá téve Jutka hasát és melleit. Majd Jutka szétfeszített combjai közé állt.
– Gyertek ide, mögém. – utasította az orvos a diákokat. – Nézzétek, hogy kipirosodott a kollegina arca és a nyaka. Ezt nevezzük "szégyenpírnak". – a fiúk felsorakoztak az orvos mögött és izgatottan mohón figyelték az asztalon szétfeszített meztelen lányt. Az orvos előrehajolt és bal kezének ujjaival széthúzta a lány nagy szeméremajkait
– Most széthúztam a nagy szeméremajkakat – magyarázta az orvos a mögötte álló diákoknak, majd ujjaival széthúzta a lány vékony rózsaszín kisajkait, feltárva a hüvelybemenetet.
– Ezek itt a kis szeméremajkak, amiket most széthúztam, ez itt pedig a kisajkak felső találkozásánál a csikló. – mutatott jobb mutatóujjával az érzékeny kis szervre.

Majd jobb mutatóujjával tovább mutatott: – A csikló alatt ez a kis nyílás a húgycsőnyílás, ez itt alatta pedig a hüvely – bemenet. A lány szűzhártyája félhold alakú, ami annyira tágulékony, hogy lehetővé teszi a betapintást, sőt még a nemi közösülést is, anélkül, hogy átszakadna.

Az orvos egy hüvelytükröt vett le a műszeres asztalról és a hüvelybemenetbe helyezte, majd egy ügyes mozdulattal a lány hüvelyébe vezette a szétnyitható tükröt. Jutka feljajdult és egész testében megremegett a hideg fém érintésétől.

Az orvos ütközésig tolta a lány hüvelyébe a tükröt, majd szétnyitotta a tükör lapocait, és a tükör csavarjával rögzítette a nyitott lapocokat, ami így már t magát tartotta a lány feltárt hüvelyében, és az orvos mindkét keze felszabadult. Jutka érezte, hogy valami kifeszül ott lent az alhasában és még védtelenebbnek és kiszolgáltatottabbnak érezte magát, mint eddig. A tükör szétnyitott lapocai közt láthatóvá vált a méhnyak és a külső méhszáj. Az orvos egy hosszú csipeszt vett a kezébe, a hüvelytükör lapocai közt benyúlt a lány feltárt hüvelyébe és megfogta a méhnyakat.

– Ez itt a külső méhnyak, ez a nyílás a közepén pedig a külső méhszáj, most csak egy pontszerű kis nyílás, de szüléskor annyira kitágul, hogy átfér rajta az újszülött feje. – magyarázta az orvos a felizgult, mohón figyelő diákoknak. Mindannyian közelebb húzódtak, hogy jól láthassák, amit az orvos Jutkán mutogat.

Az orvos a műszeres asztalkára tette a csipeszt, majd egy fémdobozt tett maga mellé a műszeres asztalkára, és kinyitotta. A fémdobozban különböző méretű fémrudacskák, Hegar tágítók voltak.

– Ezekkel a fém rudacskákkal lehet tágítani a méhszájat. – magyarázta tovább az orvos, és a legvékonyabb fém rudat vette a kezébe, majd a csipesszel ismét benyúlt a lány feltárt hüvelyébe, megragadta az elülső méhszájat, és a Hegar tágító rudacskát Jutka méhszájába dugta, és a nyakcsatornán keresztül a lány méhébe vezette. Jutka a hüvelytükör szétnyitásakor teltséget érzett az alhasában, amikor az orvos a csipesszel megragadta, és kifelé húzta a méhszáját, úgy érezte, mintha kibeleznék, a Hegar rúd bedugását pedig egészen magasan, a beleiben érzett feszítésként élte meg. Az orvos kihúzta a vékony fém rudat a nyakcsatornából, és egy vastagabbat dugott fel Jutka méhébe, majd azt is kihúzta a lányból, és egy még vastagabb rudat dugott fel neki.

– Egészen jól tágul – állapította meg az orvos, és már a legvastagabb rudat dugta a lány méhébe. Jutka nagyon erős görcsös fájdalmat, és teltséget érzett az alhasában. – Nagyon fáj! – sírta el magát, de senki sem törődött vele. Vagy tíz percig volt a lányban a kifeszített hüvelytükör, és a legvastagabb Hegar rudacska, de Jutkának ez az idő egy örökkévalóságnak tűnt... Aztán az orvos kihúzta a lány méhéből a fém rudat, és a kitágított méhnyak csatornán át egy spirált vezetett a diáklány méhébe, ahogy megbeszélték. A spirál használatát tiltották, de a fiúk összeadták a pénzt, és Katzidakis, a görög diák hozott egy spirált, amiért a fiúk igen nagy összeget, 5. 000. lejt fizettek. Calin ötlete volt, hogy mindenképpen spirált vezessenek fel Jutkának, nehogy állapotos maradjon az után, komoly kellemetlenséget okozva a fiúknak. Jutka még csak nem is sejtette, hogy spirált vezettek a méhébe, mint ahogy azt sem sejtette, hogy nem a valóban elrendelt nőgyógyászati vizsgálatra rendelték be a Poliklinikára. Az orvos, aki Marius barátja volt, de ő is pénzt kapott a fiúktól, szétnyitotta a lány méhébe vezetett spirált, majd egy csipesszel megfogta a spirál jelző zsinórját, és egy kis levágta.

Most már semmi sem látszott a külső méhszájon át a spirálból, egyszerű nőgyógyászati vizsgálattal nem lehetett volna felfedezni a Jutkában lévő spirált, csak hasi ultrahanggal. Az orvos. miután végzett, összecsukta a hüvelytükör lapocait és egy gyors mozdulattal kihúzta a szerencsétlen lányból az eszközt, és nagy a műszeres asztalra tette.

Aztán gumikesztyűt húzott a jobb kezére, a kesztyű mutatóujját bekrémezte, bal kezének ujjaival ismét széthúzta a lány szeméremajkait és jobb mutatóujjával tövig a lány hüvelyébe hatolt. Jutka arcán könny – csepp gördült végig, amikor érezte a testébe hatoló durva ujjat. Az orvos mutatóujja mellé vezette középső ujját is, amire Jutka feljajdult. Az orvos ujjaival körbetapin – totta a hüvelyfalat, aztán bal kezének ujjait a lány hasába mélyesztette, közvetlenül a szeméremcsont fölött, hogy megtapintsa Jutka kis, körte alakú, rugalmas méhét.
– Nem terhes. – jelentette ki, miután megtapintotta a lány méhét, majd kihúzta ujját a lány hüvelyéből, és mutatóujját egy elég durva mozdulattal Jutka végbelébe vezette. A lány teste megrándult a durva behatolástól. Az orvos közben tovább magyarázott a fiúknak:

– Előbb hüvelyi betapintást végzünk, és csak azután vizsgáljuk végbélen keresztül a lányt, nehogy fertőző baktériumokat vigyünk kezünkkel a végbélből a hüvelybe. – A lány beleit több beöntéssel tisztítottuk ki – magyarázott tovább az orvos, miközben ujjával Jutka fenekében vájkált.
– De azért maradhattak baktériumok a végbélben, amivel megfertőzhetnénk a hüvelyt. A fertőzés elkerülése végett ti is előbb hüvelyen, és csak azután végbélen át tapintsatok be.

Jutka elszörnyedt. Csak most döbbent rá, hogy nemcsak látványnak kötözték fel a vizsgáló – asztalra, hanem élő próbababának is, kiszolgáltatva egy tucatnyi perverz diák kénye – kedvének! Még most sem akarta elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet.

Az orvos kihúzta ujját a lány fenekéből, majd folytatta: – Ha már megvizsgáltátok az asztalon mindannyian, vizsgáljátok meg álló helyzetben is, mert ilyenkor a hüvelybe mélyebben lehet benyúlni, és jobban meg lehet tapintani a méhnyakat. Leültök egy ágyra, vagy egy zsámolyra, terpesztett lábakkal magatok elé állítjátok a kolleginát, és alulról nyúltok a hüvelyébe és a végbelébe. Én most megyek a szülészetre, viszont látásra. – köszönt el a diákoktól az orvos, és kiment a vizsgálóból.

Marius becsukta az orvos után az ajtót, majd a többiek felé fordulva a közösülést utánozva bal mutató –, és hüvelykujjával formázott gyűrűben előre – hátra mozgatta jobb mutatóujját, és azt mondta:
– Megdugjuk a kicsikét!
– Én már dugom is! – jelentette ki Ducu, és jobb mutatóujját a lány hüvelyébe vezette. A lány szorító izmai megfeszültek, és kis gödröcskét rajzoltak combjai belső felszínén, vulvájának két oldalán, amikor Ducu középső ujját mutatóujja mellé dugta a szűk hüvelybe.

Jutka felzokogott:

– Fáj! Hagyjatok békén!

Sikoltozása csak olaj volt a tűzre, még jobban felizgatta a fiúkat.

Miközben egymás után nyúltak a hüvelyébe és végbelébe a diákok, akik éppen nem testnyílásait vizsgálták, azok a mellét tapogatták vizsgálat ürügyén. Tizennégy diák dugta egymás után Jutka hüvelyébe és fenekébe ujjait, úgy gyötörték a szerencsétlen diáklányt, tágítva szűk testnyílásait...

Jutkának először, – amikor csoporttársai bejöttek a tornaterembe – a fejébe tolult a vér, egész arca elvörösödött, és úgy érezte, hogy a szíve a torkában dobog az elviselhetetlen szégyentől, és , kiszolgáltatottságából fakadó dühétől. Amikor az orvos ujjait, majd a hüvelytükröt a hüvelyébe dugta, dühe és szégyenérzete csak fokozódott... Ducu durvasága védekező reflexet váltott ki belőle, de teljesen eredménytelenül, mert szétfeszített combjait nem tudta összeszorítani. A vér a lány fejéből lassanként az altestébe tolult, és a sok vazelintől – több fiú is bekrémezte ujját, mielőtt a lányba nyúlt volna – egyre síkosabb lett a hüvelye és a végbélnyílása. Néhány diák sokkal gyengédebben, és elég hosszú ideig tágította a lány két testnyílását, és Jutka – valószínűleg a morfium kábító és gátlásokat oldó hatására is – kezdett lassan felizgulni, mint önkielégítéskor...

A "vizsgálat" alatt Jutka végig behunyva tartotta a szemét, és csak azt érezte, hogy ujjak hatolnak a hüvelyébe és a végbelébe, egymás után, megállíthatatlanul... Érezte a melleit és mellbimbóit tapogató kezeket. A diáklány egyre szaporábban lélegzett, és amikor Marcel a fenekébe dugott ujját előre – hátra mozgatta a közösülést utánozva a lány krémtől síkos, végbelében, másik kezének mutatóuj – jával pedig a lány csiklóját ingerelte, Jutka nem tudott ellenállni, hüvelye és feneke ütemes összehúzódásokkal tapadt a fiú ujjára, és a lány – akarata ellenére – elélvezett...

– Nézzétek, elélvezett! – ujjongott Marcel
– Kicsike! – tódította Marius, és simogatni kezdte a lány combjait és fenekét. Jutka szédült, úgy érezte, minden ereje elhagyja... A diákok most már tudatosan izgatták a lányt, hogy megint lássák elélvezni... Egyszerre többen is ingerelték. Egyik a száját simogatta, miközben kezeivel erősen tartotta a lány fejét, nehogy kitérhessen az ujjai elől, egy másik mellbimbóival játszadozott, egy harmadik a lány combjait és fenekét simogatta, egy negyedik pedig a hüvelyébe, vagy a fenekébe dugott ujjaival izgatta, miközben a lány csiklóját is ingerelte... A fiúk nagy megelégedésére Judit nemsokára másodjára is elélvezett...

Tíz óra is elmúlt már, amikor eloldozták a lány csuklóit tartó szíjakat, kihúzták Jutka lábait a vizsgálóasztal fémkengye – leiből, majd leemelték a lányt a vizsgálóasztalról. A meggyötört, kába lányt még az ágy mellé állították, és amíg Adrian szorosan tartotta Jutka kezeit, néhány diák az ágyra ült, és az orvos útmutatását követve alulról nyúlt mélyen a szerencsétlen lány testnyílásaiba, aki folyton csak azt hajtogatta, hogy nagyon, de nagyon szégyelli magát...

Fél tizenegykor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy negyedéves diák szólt be rajta:
– Itt van a rektoszkópiára váró diáklány? – Calin két negyedéves fiú csoportot is bevont Jutka "beavatásába" többnyire arabokat, és természetesen jó pénzért! – Itt, itt! – válaszolt serényen Adrian, aki éppen a vizsgálóágyon ült, és jobb hüvelykujját a mellette álló diáklány végbelében, mutató –, és középső ujját pedig annak vaginájában tartotta, miközben Jutka halkan nyöszörgött. A diák kihúzta ujjait a lányból, tenyerével egy nagyot csapott Judit fenekére:
– Itt a kollegina, vihetitek!
Már két arab diák is bejött a vizsgálóba. Egyikük megragadta Jutka csuklóját, és kivonszolta a diáklányt a folyosóra. A többiek is követték őket, senki sem maradt a nőgyógyászati vizsgálóban. A folyosó tele volt diákokkal, zömmel olyan negyed –, és ötödéves orvostanhallgatókkal, akik be voltak avatva. Jutka blúza felcsúszott a lány köldökéig, aki deréktól lefele teljesen meztelenül állt a sok diák között a rektoszkópos (végbéltükrözéses) vizsgáló bezárt ajtaja előtt. Néhány diák körbeállta a fal mellé húzódott lányt, gúnyosan kérdezgették, hogy érzi magát, nem fázik-e így ruha nélkül, hol hagyta a ruháit? Volt aki a fenekére paskolt, az egyik negyedéves arab, aki nem volt ott a nőgyógyászati vizsgálóban, pedig megragadta a lány ágyékát, és ujjait a lány átnedvesedett, kitágult hüvelyébe mélyesztette. Egy jó félórányi várakozás után végre megjelent a nővér, ugyanaz, aki a beöntést adta Jutkának, és kinyitotta a vizsgáló ajtaját. Jutka belépett a vizsgálóba, a diákok követték. A nővér a vizsgáló közepén lévő asztalhoz irányította Jutkát, miután a lányról levették a blúzát is, hogy anyaszült meztelen legyen:

– Mássz fel az asztalra! – utasította a lányt a nővér. Jutka felmászott a vizsgálóasztalra, és megint úgy akart elhelyezkedni, mint a nőgyógyászati asztalon, de a nővér rászólt, hogy forduljon meg, és álljon négykézlábra a végbél vizsgálathoz. Jutka kábán, némi segítséggel engedelmeskedett, miközben majdnem leesett az asztalról. Végül
sikerült négykézlábra állnia a vizsgálóasztalon, és mikor érezte a nővér hideg kezét a fenekén, hátranézett. Az orvos, aki éppen akkor érkezett meg, és a lány mellett állt, nagyot csapott Jutka fenekére:
– Ne forgolódj, mint a tehén, amikor hátulról meghágják! – szólt durván a lányra. – Hogy foglak így megvizsgálni? Azonnal tedd a fejedet az asztalra, a könyöködre támaszkodj, ne a kezedre, és jól domborítsd ki a seggedet! Jutka halkan, pityeregve engedelmeskedett, a könyökére ereszkedett, fejét a vizsgálóasztal hideg műbőr borítására szorította, és térdeit hasa alá húzva domborította a fenekét. Szeméremajkai kissé szétnyíltak, kis végbélnyílása 5 banis "fekete lyuk" – ként kissé megnyílt. Érezte, hogy gumikesztyűs kezek tapadnak a farpofáira, és még jobban széthúzzák a fenekét, majd egy kúpot dugtak a végbelébe, utána egy ujj hatolt ugyanoda tövig, majd az első ujj mellé egy másikat is a fenekébe erőltettek, tágítva a végbélnyílását, ernyesztve gyűrűs záróizmát. A két ujj behatolásakor Jutka felnyögött, de ennek megint csak az lett az eredménye, hogy két tenyeres csattant a fenekén és a combján. Miután az orvos elég tágnak érezte a nyílást, kihúzta ujjait Jutka fenekéből, és kérte a végbéltükröt. Jutka hallotta az egymáshoz ütődő fémcsövek , és gyomra görcsbe szorult, de nem mert sírni, mert félt az újabb ütésektől, pedig feneke már most is sajgott és jól kipirosodott az addigi paskolásoktól.

Az orvos a lány végbélnyílásához illesztette a 40 cm – es fémcső végét, és egy gyors mozdulattal Jutka végbelébe vezette az eszközt, majd lassan tolta egyre mélyebbre a lány testébe a hideg csövet. Mikor már 25 centire dugta fel a csövet, kivette belőle a mandrint (a rektoszkópba dugott rúd, annak segítségével tolják előre a csövet a bélben), és bedugta a világító optikát. Belenézett a csőbe, és miközben folyamatosan nézett, lassan feljebb tolta az eszközt még vagy 10 cm – nyire. A cső vége már alig nyúlt ki a végbélből, úgyhogy a rektoszkópot néző orvos arca már a diáklány fenekéhez ért.
– Gyertek ide, és nézzetek bele ti is! – szólt az orvos a diákoknak, akik egymás után néztek bele a végbéltükörbe, amit így jó negyed órán át tartottak bedugva Jutka fenekében. Mikor már mindenki belenézett, az orvos kihúzta a csövet a lányból, odaadta a nővérnek, hogy tegye a fertőtlenítőbe, majd mindketten kimentek a vizsgálóból. Jutka le akart mászni az asztalról, de az arabok nem engedték. – Várj, még mi is megvizsgálunk! – mondta az egyik, aki egy villanófényes fényképezőgépet vett elő, és fényképezni kezdte a vizsgálóasztalon lévő meztelen lányt.

Aztán a műszeres szekrényből kivettek két hüvelytükröt, Jutkát erősen leszorították az asztalra, és egy – egy hüvelytükröt vezettek a vaginájába, és a végbelébe is. Végül egy végbélkörtét (análdugót) erőltettek Jutka fenekébe, ami egy kb. 15 cm

hosszú és 3 – 4 cm átmérőjű ebonit rúd. A rúd elülső vége a makkot mintázva bunkószerűen kiszélesedett, és gömb formájú volt, a végén kissé kúpszerűen elvékonyodott és lekerekített, hogy könnyebben lehessen a végbélbe vezetni. A rúd hátsó vége pohártalpszerűen kiszélesedett, nem engedve meg, hogy a rúd vége teljesen becsússzon a tágítandó testnyílásba, a kiszélesedett véget fémburkolat fedte.

Azután eloldozták a lányt, leemelték a vizsgálóasztalról, egy fehér köpenyt adtak rá, és egy papucsot, és a kába lányt, aki semmiféle ellenállást nem tanúsított már, kivezették a vizsgálóból, végigvezették a folyosón, levitték a lépcsőkön, és beültették egy Mercedesbe, amivel a Hasdeuban lévő kollégiumba szállították. Jutka ki akarta venni a fenekéből a végbél körtét, de az arabok nem engedték.

A kollégiumban a társalgó volt a legnagyobb helyiség, az arabok oda vezették Jutkát. A többi diák is ott volt már, több, mint húszan. Jutkáról levették a fehér köpenyt, és a meztelen lányt egy pamlagra térdepeltették, és négykézláb állították, majd az egyik arab bekrémezte az ujját, a lány fenekébe dugta az análdugó mellé, majd a síkossá tett dugót kihúzta Jutka fenekéből. Most már a lány végbélnyílása is olyan tág, és síkos volt, mint a hüvelye. Az arab nem is bírt ellenállni a csábításnak, a lány mögé térdelt, kigombolta a nadrágját, és merev hímtagját tövig Jutka fenekébe dugta. A többiek nézték, vagy ketten villanófénnyel fényképeztek.

A lány felnyögött, amikor az arab merev hímtagja egy gyors mozdulattal a fenekébe hatolt...
Aki éppen akkor nyitott be az ajtón, az látta, hogy az anyaszült meztelen lány négykézláb áll a pamlagon a diákok gyűrűjében, és hátulról éppen az egyik arab közösül vele, amíg egy másik a tarkójánál fogva, a pamlagra lenyomva tartja a szerencsétlen lány fejét, nehogy elmozdulhasson dugás közben...

A diákok hamar felfedezték a lány szájában rejlő lehetőséget, és merev vesszejüket Jutka ajkai közé erőltették.

Jutka utálkozva nyitotta szét ajkait, és engedte szájába hatolni az első hímtag makkját.
– Most pedig nyalogasd szépen! – szólt rá az előtte térdeplő diák, miközben a lány hajába markolva Jutka torkáig dugta merev farkát.
A lány kelletlenül engedelmeskedett, nyalogatni kezdte a szájába dugott hímtagot. Előbb a vizelet sós ízét érezte, aztán érezte, hogyan keményedik tovább a hímtag a szájában, és a húgycsőnyílásból egy édeskés kéjcseppet nyalt le. A lány utálatába furcsa izgalom keveredett. Közben az arab megragadta Jutka csípőjét, és ütemes párzó mozdulatokba kezdett a lány testében., időnként tenyerével nagyokat csapott Jutka fenekére, amitől a lány feneke teljesen kipirosodott. A lány meztelen teste ütemesen mozgottelőre – hátra a két férfi között vagy négy – öt percen át, amikor előbb az arab, majd a diák is a lányba élvezett.

A négykézláb álló lány teste ezután is ütemesen mozgott az egyszerre két oldalról behatolt hímvesszők közt. Vagy tízen térdeltek egymás után a lány mögé, és hatoltak mindkét hátsó testnyílásába, miközben elől hatan szopatták le magukat Jutkával. Aztán a hátára fordították a szerencsétlent, és úgy folytatták az egészen másnap reggelig. Csak a WC – re engedték ki az elgyötört lányt, meg reggel a zuhanyzóba. Végül ugyanazt a fehér köpenyt adták rá, és a lány abban tántorgott el a lányok kollégiumáig.
Ezt követően egészen hatodév végéig számtalanszor megdugták a lányt a WC – ben, üres előadótermekben, és kollégiumi szobákban.



Három hét telt el Jutka poliklinikai és kollégiumi "beavatása" óta. Jutkának naponta előadásokra és gyakorlatokra kellett járnia, évfolyamtársai közé...

Az előadóteremben Jutka mindig egyedül ült a legutolsó padban, ott kevésbé érezte védtelennek magát, és el tudott bújni diáktársai tekintete elől. Szerencsétlenségére aznap az ideggyógyászati előadás elmaradt, de már mindenki az előadóteremben volt amikor a hírt Petre bejelentette. Petre bejelentését követően Jutka hírtelen a fiúk gyűrűjében találta magát.

– Nem unatkozol? – kérdezte Ducu, miközben kezét a padban ülő lány tarkójára tette.

– Nem! – válaszolt ingerülten Jutka – Hagyjatok békén!
– Mi majd elszórakoztatunk. – jelentette ki Marcel, miközben a padba ült Jutka mellé, és megmarkolta a lány mellét. Jutka eltaszította magától a fiút, felpattant a padból, és kirohant az előadóteremből, eltaszítva az útjában álló fiúkat. Doru az ajtóhoz sietett, és az elrohanó lány után nézett:

– A lányok budijára ment. – jelentette diadalmasan. – Gyertek, menjünk utána! Doruval az élen hat diák rohant a lányok WC – jéhez. Jutka gyorsan behúzódott az egyik WC fülkébe, becsukta maga mögött a fülke ajtaját, és mivel az ajtón nem volt retesz, hátát az ajtónak feszítette, remélve, hogy akkor nem tudják majd rányitni.

Hallotta, amikor csoporttársai berontottak a WC – be, és kinyitották a másik két fülke ajtaját, majd feszegetni kezdték annak a fülkének az ajtaját, amelyikbe ő menekült be.

– Itt van – kiáltott diadalmasan Doru. – Tudjuk, hogy itt vagy, nyisd ki az ajtót! – Jutka hallgatott, és hátával teljes erejéből nekifeszült az ajtónak. De Doru és Petre erősebbnek bizonyult, együttes erővel nyomták befelé az ajtót, ami előbb egy résnyire, aztán pedig teljesen kinyílt, és a két fiú a fülkébe nyomult a szerencsétlen lány mögé. Jutka majdnem rászorult a WC ülőkéjére, teste a WC csésze fölött előregörnyedt, kezeivel a falnak támaszkodott, nehogy a WC csészére essen.

– Mit akartok?! – kérdezte ingerülten, sírástól elcsukló hangon.
– Baszni! – válaszolt kurtán Petre.
Doru előrehajolt, megragadta a lány sötétkék szoknyáját, és egy gyors mozdulattal letépte Jutkáról a ruhadarabot.

Jutka megpróbált védekezni, jobb kezével hátranyúlt, de Doru elkapta a lány csuklóját, és hátracsavarta Judit kezét, majd fejével intett Petrenek:
– Húzd le a bugyiját! – Petre egyetlen gyors mozdulattal a lány bokájáig tolta le a halvány rózsaszín bugyit, majd leguggolt, jobb kezével megragadta a feléjük háttal álló Jutka jobb bokáját, megemelte a lány lábát és lehúzta róla a bugyit, majd a bal lábszárát is megemelte, és arról is lehúzta a bugyit, amit diadalmasan dobott hátra a fülkén kívül rekedt fiúknak.

– Nem akarom! Hagyjatok békén! – kérte Jutka sírástól elcsukló hangon, de akkorra Petre ujjaival már a hüvelyébe nyúlt, Doru pedig Jutka blúzát egészen a lány nyakáig tolta fel, és Jutka fejére borította. Petre a guggolásból felegyenesedett, de két ujját végig a lány hüvelyében tartotta, tágította a kis testnyílást, és amikor már eléggé síkosnak érezte, bevezette merev hímvesszőjét, és párzó mozdulatokba kezdett a lányban. Négy – öt perc múlva élvezett Jutkába, tenyerével nagyot paskolt a lány fenekére, és helyet cserélt Doruval...

Miron a folyosón lett figyelmes a lányok WC – jéből hallatszó fiú hangokra, odament, hogy megnézze, mi történik ott. A WC ajtaja nyitva volt, és a középső fülke előtt öt vagy hat fiú állt, látható izgalommal figyeltek a fülkére, ahonnan egy lány halk nyögdécselése hallatszott ki.

– Mi történik itt? – kérdezte kíváncsian, miután belépett a WC – be.
– Gyere, nézd meg! – mondta Marcel. A fiúk utat nyitottak Mironnak egészen a fülke ajtajáig. Miron most már látta a neki háttal álló, a WC csésze fölé görnyedő, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, és a lány mögött álló fiút, aki kezével a lány csípőjét markolta, miközben dereka ritmusosan mozgott előre – hátra. Miron gyorsan átlátta a helyzetet. Aztán a fiú, aki hátulról közösült Jutkával, a lányba élvezett, megrázta a farkát, begombolta a nadrágját, és kihátrált a WC fülkéből, utat engedve a következő . Miron most már jól látta a WC fülkében neki háttal álló, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, aki fejére húzott blúzával a falnak támaszkodva hüppögött, miközben lábait engedelmesen terpesztette. Miron belépett a fülkébe a lány mögé... Jutka érezte a légáramlatról, hogy megint bejött valaki a fülkébe, majd hátulról egy posztónadrág érintését érezte csupasz combjain, majd érezte, hogyan hatol hátulról s hüvelyébe előbb két ujj, majd egy merev hímvessző..

Még vagy hatan jöttek Miron után, közülük hárman a lány szűkebb testnyílásába hatoltak, éles fájdalmat okozva Jutkának... Mikor végeztek, magára hagyták a WC – ben a szerencsétlen lányt. Csak most tört fel igazán Jutkából a zokogás. Utálta a saját testét. Utálta a síkos folyadékot, ami hüvelyéből és fenekéből folyt a combjai közé... Kiegyenesedett, elrendezte blúzát, majd a bugyiját kereste, de sehol sem találta. Marcel vágta zsebre a ruhadarabot, mint értékes trófeát... A csapnál megmosta a kezét és az arcát, a földről felvette szutykos szoknyáját, a derekára tekerte, és kitántorgott a WC – ből az utcára.