Jake és Caitlinn

Az iroda ajtajából nézegetem. Jake. Vajon tényleg ő a nekem való? Sokadszorra mérem végig kritikusan. Atlétatermet, feszes izmok. Decensen kockás hasizmot vizionálok a fehér ing alá. Nem úgy kockás, mint a sakktábla, csak olyan finoman. Sötétbarna bőrével karöltve mindig egy tábla tejcsokit juttat az eszembe. Szeretek is nyalakodni belőle... Brad Pitt-védjeggyel kéne ellátni a szemréseit, töprengek sokadjára, most is megkuncogtat az ötlet.

Felrezzen a munkából, egyelőre közömbösen mér végig, futólag, jelezve, ő komoly, elfoglalt ember, nem ér rám, nem rohangálhat egyfolytában udvarolni.
– Üzletember vagy – bólintgatok mindig komolykodva, és nem értette sosem, mit találok ebben mulatságosnak. Aztán egyszer felszólítottam: számlálja össze a csillagokat! Tettetett ijedtséggel meredt rám, és még vigyorgott is mellé:
– Gomba vagyok? Nem is ember? Így látod? – én én visszavontam mindent, mert a kisfiús vigyor felszikráztatta kakaóbarna íriszét, és ennek meglett a következménye. Mert hát néha ilyen is tud lenni.
– Dolgozol? – firtatózom, holott két napnál is világosabb. Kár, hogy árva égitestünk épp a Föld bolygó túlfelét boldogítja. Torokköszörülés, mandzsettaigazgatás. Ahá, akar valamit! Jake-nek mindig is megvoltak a maga kis rituáléi.
– Sztrájkolok – sietek közölni, épp azért, hogy megelőzzem. – Munkabeszüntetek. Éjjel tizenegy van. Sejlik-e, mit tesznek ilyenkor az átlagos népek?

Kedveltem végre teljes figyelmét nekem szenteli. El is tolja maga elől a papírokat – persze csak kicsit, hogy jelentőségük súlya azért nyomja a lelkemet. Hátradől a székben, és látom, hogy kissé bepirul a bőr a nyakán.
– A sztrájkot előre be kell jelenteni mindenféle helyeken. A mienkféle jogállamban legalábbis. Skarlátot kapnak a valakicsodák a hivatalban, ha közlöd velük, azért nem gépelsz, mert a főnök nem az ágyban diktál.
– Rugalmas ember vagyok – világosítom fel, miközben az íróasztalra dobom a blézert. Ügyelek rá, hogy gondosan fedje a Svenson-villa rajzait. A dolgozószéket – Jake-estől – átgördítem az ablak elé. – Nem ragaszkodom az ágyhoz.
– Caitlinn...