Angyali történet 7. rész - Az ünnep 3. fejezet

Az ünnepség után nyolcan indultunk haza.
A kapuban Judy és férje elköszönnek. Micsoda csalódás! Azt hittem Judy is Miu-ék házában lakik és még együtt tölthetjük az estét. De nem. Judy rövid puszit nyom a számra.
– Nem foglak elfelejteni. – és elmennek.
Dermesztő hideget és éles fájdalmat érzek a szívemben. Tudom, sejtem, és szavai is azt nyomatékosítják bennem, hogy soha nem fogom viszontlátni. És kedves invitáló mosolya, amikor visszautasítottam, örökre mély seb marad a szívemben. Pedig ebből a mosolyból a világ legszebb élménye is lehetett volna.
Nehezen térek vissza a valóságba zaklatottságomból. Félig dermedten követem a többieket és ülök le a nappaliban az asztal mellé.

Sophie szabadkozva közli, hogy a végén már nem volt ideje zuhanyozni és most teszi meg, de előtte a szobájába kíséri Nuri-t. Josi a konyha felé indul, hármasban maradunk a szobában.
– Jól éreztétek magatokat? Nem bántátok meg, hogy eljöttetek? – kérdi Miurita.
– Én nagyon élveztem, nagyon jól éreztem magam. – és kérdően kedvesemre néztem. – És téged is. – tettem hozzá rajongással fordulva Miu felé.
– Nekem is rendkívül finom érzés volt. – csatlakozott a véleményemhez a kedvesem is. – Csodálatos nőket és férfiakat ismertem meg.
Ekkor lépett be Josi a szobába.
– Mit szólnál hozzá, ha Miuritá-val? – fordult hozzám.
Megállt bennem az ütő. Sok meglepőt tapasztaltam már a mai napon, de azt, hogy valaki ilyen nyersen ajánlja fel feleségét, azt nem vártam. Kiszáradt a torkom, nem tudtam megszólalni, de azért egy kis izgatottságot éreztem. Josi, látva zavaromat, felnevetett:
– Ne vágj olyan rémült képet. Erre gondoltam. – és előhúzott egy palackot a háta mögül.

Felmutatta a címkéjét. Egy üveg Miurita nevű volt.
– Ez a gazdaságunk egyik új terméke. – magyarázza – Amióta a kókusz mellett szőlőt is termelünk – amit zömében Sophie irányit – én mindig újfajta borokkal próbálkozom. Idén már is állítottunk elő, és Miuritá-ról neveztem el.
Jót derültek ijedtségemen, majd megkóstoltuk a .
– Nagyon finom és friss az íze. – dicsértem őszintén az ízletes száraz .
– Akárcsak nekem. – cukkolt Miu. – Csak én nem vagyok olyan száraz.