Irene és Robert
Megjelenés: 2007. augusztus 10.
Hossz: 15 293 karakter
Elolvasva: 3 328 alkalommal
Késő este volt, az irodaházban már csak itt – ott égett a villany. A 14 emeleten azonban még javában zajlott az élet, a cég pont most ünneplet az egyik project befejezését, ami elég jelentős pénzösszeggel jutalmazta a hosszú, hónapokig tartó munkát.
Sokan hazamentek már, de a "kemény mag", az a hat ember még javában ünnepelt. Irene, az egyik építésznő magányosan üldögélt az egyik széken.
Ivott már pár korty , szédült egy kicsit és azért ült le. Elnézte a többieket, akik hangosan vihogva beszélgettek az irodában. Mindannyian felöntöttek már a garatra egy kicsit.
– Na Irene, örülsz hogy letudtad végre az egészet? – fordult oda kolleganőjéhez kicsit pityókásan az egyik építész fickó.
– Mit gondolsz? – nevette el magát Irene – Az a kurva lépcső csak a helyére került végre.
– Lépcső?... – fintorgott a srác – Nekem sokkal nehezebb dolgom volt...
Pár másodperccel később egy másik, öregedő férfi csapódott mellé.
– Végre vége – huppant le mellé egy székbe
– Ahogy mondod Robert, ahogy mondod. Már alig vártam, végre egy kis lazítás – felelte és egy nagyot kortyolt a kezében tartott pohár .
Szerette Robertet, igazi férfi, elegánsan öltözködött, 55 éves kora ellenére is fiatalnak nézett ki, ruganyos járása árulkodott arról, hogy sportos életmódot követő emberről van szó. És mindemellett mindig nagyon udvariasan viselkedett vele. Valahol olyan volt, mintha egy kicsit az apukája lenne. Elmosolyodott mire ideért a gondolataiban: vajon mit szólna ez a férfi ha megtudná, hányszor maszturbált már miközben vele álmodott.
– Láttad hogy örült a főnök mikor minden gond és baj nélkül átadtuk a terveket?
– Ja, majd kibújt a bőréből – bólogatott Irene – Pedig nem sok része volt benne. – tette hozzá epésen.
– Mindegy, az a lényeg, hogy lezárult az egész. Az utolsó hetek igazán fárasztóak voltak. – felelte Robert, miközben Irene – t .
Irene zavarba jött, valahogy furán nézett rá Robert, még sosem látta azt az érdekes lángocskát a szemében. Olyan volt mintha...
– Milyen csinos vagy ma – próbálkozott Robert
Megértette a fényeket, szóval most nem apa – lánya hanem inkább férfi és nő viszonyba kerültek. Előjöttek a régi gondolatok, amikor szeretkezett ezzel a férfival...
– Ez egy béna duma volt Robert – vigyorgott Irene
– Oké, miért mit kellett volna mondanom? – vonta fel szemöldökét a férfi
Sokan hazamentek már, de a "kemény mag", az a hat ember még javában ünnepelt. Irene, az egyik építésznő magányosan üldögélt az egyik széken.
Ivott már pár korty , szédült egy kicsit és azért ült le. Elnézte a többieket, akik hangosan vihogva beszélgettek az irodában. Mindannyian felöntöttek már a garatra egy kicsit.
– Na Irene, örülsz hogy letudtad végre az egészet? – fordult oda kolleganőjéhez kicsit pityókásan az egyik építész fickó.
– Mit gondolsz? – nevette el magát Irene – Az a kurva lépcső csak a helyére került végre.
– Lépcső?... – fintorgott a srác – Nekem sokkal nehezebb dolgom volt...
Pár másodperccel később egy másik, öregedő férfi csapódott mellé.
– Végre vége – huppant le mellé egy székbe
– Ahogy mondod Robert, ahogy mondod. Már alig vártam, végre egy kis lazítás – felelte és egy nagyot kortyolt a kezében tartott pohár .
Szerette Robertet, igazi férfi, elegánsan öltözködött, 55 éves kora ellenére is fiatalnak nézett ki, ruganyos járása árulkodott arról, hogy sportos életmódot követő emberről van szó. És mindemellett mindig nagyon udvariasan viselkedett vele. Valahol olyan volt, mintha egy kicsit az apukája lenne. Elmosolyodott mire ideért a gondolataiban: vajon mit szólna ez a férfi ha megtudná, hányszor maszturbált már miközben vele álmodott.
– Láttad hogy örült a főnök mikor minden gond és baj nélkül átadtuk a terveket?
– Ja, majd kibújt a bőréből – bólogatott Irene – Pedig nem sok része volt benne. – tette hozzá epésen.
– Mindegy, az a lényeg, hogy lezárult az egész. Az utolsó hetek igazán fárasztóak voltak. – felelte Robert, miközben Irene – t .
Irene zavarba jött, valahogy furán nézett rá Robert, még sosem látta azt az érdekes lángocskát a szemében. Olyan volt mintha...
– Milyen csinos vagy ma – próbálkozott Robert
Megértette a fényeket, szóval most nem apa – lánya hanem inkább férfi és nő viszonyba kerültek. Előjöttek a régi gondolatok, amikor szeretkezett ezzel a férfival...
– Ez egy béna duma volt Robert – vigyorgott Irene
– Oké, miért mit kellett volna mondanom? – vonta fel szemöldökét a férfi
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 7 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2023. április 6. 13:36
#10
Öreg fa árnyéka....
1
é
én55
2022. szeptember 10. 09:07
#9
Kicsit zavaros.
1
z
zoltan611230
2020. december 2. 03:01
#8
Keveri a neveket...
1
t
tibee72
2020. október 5. 13:42
#7
A téma izgalmas és a történet sem olyan rossz.
1
A
Andreas6
2019. július 18. 18:12
#6
Pongyola, igénytelen fogalmazás. Nem tetszett.
1
c
cscsu50
2019. április 20. 23:58
#5
hogy vagyunk a nevekkel?
1
a
A57L
2013. november 29. 05:50
#4
Nem rossz.
1
p
papi
2013. április 10. 06:14
#3
A hormonok mindenek előtt...
1
Lil
2007. augusztus 10. 20:42
#2
Most akkor Evelyn vagy Susan??? Egyébként jó:D
1
T
Törté-Net
2007. augusztus 10. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1