Na, ha ez megtörténne...

Koncertre indultam. Kivételesen egyedül, pedig jobban szeretek ismerősökkel menni, mert úgy azért jobban biztonságban érzem magam (falka-érzet). A vonattal simán eldöcögtem a magam 200 kilométerét, kissé elbágyadtam, de azért jó volt a tájat figyelni. Végre odaértem a koncert helyszínére, már figyelemre méltó sor állt a kasszánál. Én is beálltam a sorba és birkatürelemmel végigvártam a sort, közben elkezdtem gátlásosan a szeme sarkából figyelni a csajokat. Voltak szép számmal az "úgysem-jövök-be-neki" kategóriából, akikre az ember mindig csak vágyakozva néz és tudja, hogy semmi esélye náluk. Mit tesz Isten épp két ilyen csajszi állt mögöttem a sorban. Én kissé alamuszi módon, mintha csak véletlen történne, elkezdtem matatni a táskámon és közben hozzájuk dörgölőztem, épp csak annyira, hogy éreztem testük igencsak kívánatos körvonalát. Olyan jó volt a bőrömön érezni az érintésüket, de bennem volt a félelem, hogy a következő pillanatban a pasijuk, aki valószínűleg egy 130 kilós kopasz kigyúrt állat, szétrúgja a fejem a bakancsával. Hál' Istennek nem így történt.

Bementünk a csarnokba, én leültem az egyik belső sarokba, ők pedig tőlem kb. 3 méterre foglaltak helyet a földre dobott hátizsákjaikon. A külsejükből megpróbáltam rájönni, vajon milyen zenét hallgatnak. Az tiszta sor volt, hogy a barnán az Akela póló inkább a heavy metal felé orientál, a másikon a feketehajún a Mansonos póló viszont kiábrándító volt. Divatarcnak könyveltem el. De a teste az igencsak kívánatos volt az én 18 éves fantáziámnak. Elmentek, a söntéshez és 3 pohár nagylimbóval jöttek vissza (nagylimbó értsd: 3 deci bor+2 decikóla). Azon gondolkoztam, kié lehet a harmadik, amikor odajöttek vele hozzám a kezembe nyomták, és elkezdtek sztereóban beszélni hozzám, hogy nem bánom-e ha csatlakoznak hozzám, mert félnek egyedül, és hogy én nagyon szimpatikus vagyok nekik bla bla bla. Azt hittem hallucinálok vagy elaludtam. A limbót szépen megköszöntem majd kikötöttem, hogy a következő kört én állom a hölgyeknek. Szíves örömest beleegyeztek. Szerencsére volt nálam elég pénz, ezért nem okozott ez nagyobb problémát a pénztárcámnak, bár azt már sejtettem, hogy pólóra nem fog maradni a keservesen összegyűjtögetett forintokból.