Boldog gyermekkor 2. rész

Napok óta nyaggatom Anyát, hogy szorít az ünneplős cipőm és március 15. – én ünneplőben kell menni az iskolába. Reménykedem, hogy fogok kapni egy új cipőt, de amikor délután hazaérek az iskolából azzal vár, hogy menjek át Tercsi Néniékhez a mostoha testvéréhez, mert kapok cipőt. Tercsi Néninek két lánya van, Ági és Éva. Amit ők kinőnek azt én mindig megkapom.. Nem laknak messze, csak a szomszéd utcában ezért indulok is hozzájuk. Éva szeret olvasni és időnként meg is szán engem és kapok tőle kölcsön könyvet, de nagyon félti a könyvtárát ami két sor könyvből áll és sokszor csak megmutatja, nekem meg csoroghat a nyálam a könyvek láttán. Éva a zenét is szereti és mindig megveszik neki a legújabb lemezeket a legújabb slágerekkel. Ja és van lemezjátszójuk is. Nagyon szeretek náluk lenni amikor a lemezeket hallgatják. Amikor odaérek Ági éppen úgy néz ki mint egy medve. A farsangi bálra Tercsi Néni medve jelmezt varrt neki.
Tercsi Néninek van egy varrógépe és klassz dolgokat varr a lányoknak, sajnos azokat nem adják ide nekem soha mikor kinövik. Talán a lányok gyerekeinek tartogatják. Ági nyafog, hogy bő a jelmez és nem akarja levenni. Imre Bácsi elővesz egy fényképezőgépet és kiküld mindenki a kertbe a nyári konyha mögé, mert ott süt a legjobban a nap és mindenkit lefényképez Ágival a medvével. Szerintem ő fogja megnyerni a jelmezversenyt az iskolai farsangi bálon.
A cipőt nem merem megemlíteni nekik mert annyira el vannak foglalva Ágival. Sajnos most nem lesz lemezhallgatás se, mert amikor mindenki otthon van akkor soha nem veszik elő. Éva a könyveket se hajlandó most megmutatni, azt mondja, hogy nincs új könyve a régieket meg mindet ismerem.
Megkínálnak pogácsával amiből veszek is egyet, de utána a tányért el is rakják a kamrába, pedig azt hittem, hogy kapok még belőle, mert nagyon finom.
Elég késő van mire észbe kapok, hogy haza kellene menni, de a cipőt nem merem megemlíteni. Elköszönök és szaladok hazáig. Anya otthon nagyon mérges amiért nem szóltam, hogy a cipőért jöttem és vissza akar zavarni. Sírok, hogy én nem megyek vissza, erre megfogja a kezemet és húz magával, de közben kioszt néhány pofont. tercsi Néni nevet rajtam ahogyan a kipirosodott arcommal megjelenek náluk Anyával.