A mi kis ártatlan játékaink 2. rész
Megjelenés: 2007. április 23.
Hossz: 6 962 karakter
Elolvasva: 15 860 alkalommal
Fordítás youbadboy nyomán (Literotica)
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Közjáték
Jó pár nap eltelt már a bábukészítés óta. Ahányszor csak eszembe jutott az a délután, le kellett nyugtatnom magam. Be kell valljam, ez volt a legerotikusabb élményem addig, és nem tudtam kiverni a fejemből. Az estéink otthon, a vacsorák, az ingázás, minden folytatódott, mint rendesen. Beszélgetéseink természetes mederben folytak, minden szexuális felhangot nélkülözve. A játékok bizalmas kapcsolatunk apró, titkos pecséttel lezárt pillanatai, töredékei voltak csupán. A kivételt az egyszerű érintések, a külső szemlélő által észre sem vehető, mindennapi gesztusok jelentették. Mikor reggel beléptem a konyhába, ahol Laura narancsot vágott az asztal mellett, megérintettem a csípőjét jó reggelt kívánva, éreztem, hogy viszonzásul ő is hozzám nyomja a fenekét. Vagy mikor felsegítettem rá a hátizsákját, megsimítottam a csuklóját. Ha leült mellém a kanapéra, a combomon nyugtatta a kezét, vagy olykor lesimította a fülem mögötti hajtincset, ha magyarázott valamit.
A tél elmúlt, és a tavaszi nappalok megnyúltak, olykor már reggel is szinte meleg volt. Ez azt is jelentette, hogy Laura elkezdett könnyebben öltözni. Még segítettem is neki az alagsorból felhozni a nyári cuccokat, amiket szétterítettünk az ágyon. Felizgatott a gondolat, hogy mostantól ezeket a ruhákat fogja viselni, de nem árultam el magam. Jólesett élveznem a bizalmát. Ő meg azt élvezte, mekkora hatást gyakorolt rám. A csudába is, tudtam, hogy én sem hagyom őt hidegen. Így titkaink a normális napi teendőktől külön, a pecsét alatt nyugodhattak háborítatlanul. Egy este azonban óvatosan kipróbáltam, hol húzódnak a játék / nem játék határvonalai.
Mikor beléptem a szobába aznap, Laura a földön feküdt a tévé előtt. A nap lemenőben volt, de a lámpákat még nem kapcsoltuk fel; a szobában halványodtak a fények, egyre jobban kiemelve a tévé természetellenes, hideg sugárzását. Piros kis topot viselt, és egy kinyúlt, keki sortot – mezítláb volt. Hátam a kanapénak vetve, mögé telepedtem, hogy kinyújtott lába tőlem jobb kézre esett. Rátettem a kezem a sima vádlijára, mire az mozgásba lendült, aprókat csóválva a kezem alatt, de a tévét tovább bámulta a könyökére feltámaszkodva. Ezen az estén a testére összpontosítottam, na meg a fickós önmagamra.
Jó pár nap eltelt már a bábukészítés óta. Ahányszor csak eszembe jutott az a délután, le kellett nyugtatnom magam. Be kell valljam, ez volt a legerotikusabb élményem addig, és nem tudtam kiverni a fejemből. Az estéink otthon, a vacsorák, az ingázás, minden folytatódott, mint rendesen. Beszélgetéseink természetes mederben folytak, minden szexuális felhangot nélkülözve. A játékok bizalmas kapcsolatunk apró, titkos pecséttel lezárt pillanatai, töredékei voltak csupán. A kivételt az egyszerű érintések, a külső szemlélő által észre sem vehető, mindennapi gesztusok jelentették. Mikor reggel beléptem a konyhába, ahol Laura narancsot vágott az asztal mellett, megérintettem a csípőjét jó reggelt kívánva, éreztem, hogy viszonzásul ő is hozzám nyomja a fenekét. Vagy mikor felsegítettem rá a hátizsákját, megsimítottam a csuklóját. Ha leült mellém a kanapéra, a combomon nyugtatta a kezét, vagy olykor lesimította a fülem mögötti hajtincset, ha magyarázott valamit.
A tél elmúlt, és a tavaszi nappalok megnyúltak, olykor már reggel is szinte meleg volt. Ez azt is jelentette, hogy Laura elkezdett könnyebben öltözni. Még segítettem is neki az alagsorból felhozni a nyári cuccokat, amiket szétterítettünk az ágyon. Felizgatott a gondolat, hogy mostantól ezeket a ruhákat fogja viselni, de nem árultam el magam. Jólesett élveznem a bizalmát. Ő meg azt élvezte, mekkora hatást gyakorolt rám. A csudába is, tudtam, hogy én sem hagyom őt hidegen. Így titkaink a normális napi teendőktől külön, a pecsét alatt nyugodhattak háborítatlanul. Egy este azonban óvatosan kipróbáltam, hol húzódnak a játék / nem játék határvonalai.
Mikor beléptem a szobába aznap, Laura a földön feküdt a tévé előtt. A nap lemenőben volt, de a lámpákat még nem kapcsoltuk fel; a szobában halványodtak a fények, egyre jobban kiemelve a tévé természetellenes, hideg sugárzását. Piros kis topot viselt, és egy kinyúlt, keki sortot – mezítláb volt. Hátam a kanapénak vetve, mögé telepedtem, hogy kinyújtott lába tőlem jobb kézre esett. Rátettem a kezem a sima vádlijára, mire az mozgásba lendült, aprókat csóválva a kezem alatt, de a tévét tovább bámulta a könyökére feltámaszkodva. Ezen az estén a testére összpontosítottam, na meg a fickós önmagamra.
Ez csak a történet kezdete, még 4 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ezen kívül egyébként teljesen jó!