Nedves meglepetés

Szép napos délután volt azon a tavaszon, mikor a hétvége kezdetén épp felébredtem. Szombat reggel lévén aludtam amíg jólesett, nem zavart meg semmi az álmomban. Akkor már jóideje egyedül éltem, nem úgy keltem fel a reggeleken, hogy volt valaki mellettem. A nyitott ablakon jött be a friss tavaszi levegő, szinte szó szerint a hasamra sütött a nap. Azon a reggelen minden mintha teljesen azért lett volna, hogy kipihenjem a hét fáradalmait, hogy ne foglalkozzak semmi olyannal, ami meggátolna egy jó kiadós pihenésben. Megreggeliztem, majd leültem a számítógépem elé és megnéztem a friss híreket, nyugodtan, ahogy arra minden normális ember vágyik ilyenkor. Álmomban sem gondoltam volna, hogy amikor a telefonom, egy régi ismerős hang szól majd. Renike hívott, egy régi főiskolás lány az életemből. Kellemes meglepetés volt, ahogy a hangját hallottam a másik oldalról. Amikor évekkel ezelőtt először találkoztunk, egy nyugost téli este volt. Beszélgettünk sokszor, majd persze jött egy este amikor minden megváltozott. Elautóztunk egy elhagyatott helyre majd átöleltük egymást és összeforrtunk... persze itt még korántsem történt meg minden.
A lány gyönyörű volt pedig: barna vállig érő haja dúsan hullámzott ahogy járt, mosolya édesen nőies és szemei igézően kacsintottak felém mindig. Teste vékony és formás, mellei kellemesen gömbölyödtek és sosem volt panasza felesleges kilókra. Ahogy járt, csípője minden férfiszemet magára vonzott, mert képtelenség volt nem odanézni! Emellett már csak a lány temperamentuma volt olyan erős, hogy muszály róla írnom pár szót. Imádtam, ahogy szembejött velem az utcán, majd minden köszönés nélkül először megcsókolt erősen magához szorítva, majd úgy szólt hozzám miután már levegőhiány miatt nem tudott tovább csókolni. Ez csak egy volt az ezernyi apró dologból, amivel magához tudott láncolni. Aztán egy nap véget ért a dolog... se szó se beszéd elhagyott, nem beszéltük meg, nem keresett többet, én se tudom mi okozta a végét. Így telt el több hónap, miután egyszer csak leülve a gépem elé láttam, hogy bejelentkezett a mindenki által használt üzenőprogi főablakába és elérhetővé vált számomra. Akkor már rég nem éreztem semmit iránta, pusztán a kiváncsiság vezérelt.