Kórházi gyakorlaton

Anna a vizit előtt látta, hogy a lányok nagyon vidámak. Nevetgélnek és valamitől föl vannak villanyozódva. Ez volt az első napja ezen az osztályon és nem akart kilógni a többiek közül, mert két hónapot kell itt eltöltenie. Odament hozzájuk és figyelte, hogy miről van szó. Marta aki közvetlenül mellette állt mosolyogva vonta be őt is a társalgásba.
– Buliba vagyunk hivatalosak. – Ez nagyszerű – mondta ő udvariasan és egyszeriben nagyon öregnek érezte magát. A lány nevetve nézett rá.
– A nagyszerű az kevés, ez csodás, ez felülmúlhatatlan ez... nem is tudom milyen lesz, de nagyon jónak igérkezik. – Anna meglepetten nézte.
– Ez valami különleges buli lesz? Jajj! Hát te semmit sem tudsz? Hát persze, hogy különleges lesz! Tom a nagyfőnök fia megjött New Yorkból egyéves tanulmányútról és nála lesz a buli. Meghívta ezeket a szépfiúkat is – intett a fiatal orvosok felé akik pár lépéssel arrább álltak. – na és minket is. – a hangja áhitatos volt. Anna udvariasan mosolygott és már alig várta, hogy kezdődjön a vizit. Végre kinyilt a nagyfőnök szobájának az ajtaja és kivonult rajta az idős tekintélyt parancsoló főorvos. Meg sem állt, rögtön az első kórterem felé indult.
– Gyerünk Uraim – szólt vissza.
Anna sietve indult utána, de valaki a vállára tette a kezét és visszafogta.
– Csak a megfelelő sorrendben – mondta egy határozott férfihang és félreállította. Elvörösödve állt meg és zavartan hajtotta le a fejét. Az orvosok bevonultak élükön egy magas jóalakú sötét hajú férfival aki a nagyfőnök mellé állt és utána a nővérek.
Márta odasúgta neki sajnálkozva.
– Azt hiszem most elástad magad nála. Ő volt Tom. Anna magában átkozódott amiért ilyen rosszul mutatkozott be, de remélte, hogy a munkájával majd meg lesznek elégedve. És elfelejtik, hogy udvariatlan volt. Vizit után a nagyfőnök bement a műtőbe az orvosok nagy részével a lányok meg mentek a dolgukra. Annát beküldték a pihenőbe, hogy főzzön kávét és szóljon ha készen van, mert Tom az orvosi szobában arra vár, hogy valaki bevigye neki a kávét. A lányok szinte összeverekedtek azon, hogy ki viszi be. A végén a nagy harc Éva győzelmével zárult aki tíz perc mulva megüdvözült mosollyal jött vissza.
– Na mi van? – faggatták.
– Megfogta a kezem és... azt hiszem ma este ti hiába jöttök.