Vámpírkeringő 2. rész - A szolgálat kezdete

Még aznap:

Chris-t azonnal a szobájába rendelték és ott is maradt kellemetlenül hosszú ideig. Kintről hangos kiáltások és nyögések hangoztak, Levina nem kegyelmezett szerencsétlen szolgájának, aki túlzott engedelmessége miatt került ilyen szorult helyzetbe. De az még mindig kétséges, hogy vele vajon mit tervezhet csodás úrnője. A tekintetéből semmi rosszat nem lehetett kivenni, ugyanakkor jót sem. Gyönyörű arca szinte márványszerű volt, felfoghatatlan, de nem lehetett semmilyen érzelmet felfedezni rajta, hacsak ő azt úgy nem akarta. Megbabonázó volt az a mosoly, amit megengedett magának. Megbabonázó és vérfagyasztó.
Legalább 4 óra eltelhetett mire kinyílt Chris szobájának ajtaja. A lány halkan felsikoltott, ahogy megpillantotta Aeschylus-t ilyet még sosem látott.
A férfi megrogyva lépett a szobába, nem tudott felegyenesedni, mert a heréit egy deszka lyukán gyömöszölték át, ami megtámasztotta azt a combjain. A farkát egy kis lakattal lezárt zsákba húzta úrnője. A maszk lekerült a fejéről, csak a száját feszítette ki egy karika, amit egy szíj rögzített a tarkóján. A nyála vastag szálon csurgott le a padlóra, a nyelvét két evőpálcika tartotta szorosan, így nem tudta azt visszahúzni és a nyáladzást egy kicsit sem tudta fékezni. Mellkasa és a combjai csillogtak a nedvtől. De érdekes módon nem talált rajta egyetlen korbács vagy vesszőnyomot, semmi jele sem volt sérülésnek, csak kellemetlen helyzete bizonyította, hogy helytelenül cselekedett.
Bejött és négykézlábra ereszkedett. Majd valamit mondani próbált, de alig volt érthető, mintha azt mondta volna: "Bocsánat".
Levina is belépett a szobába, Chris pedig akaratlanul is letérdelt úrnőjével szemben.
– Aeschylus bevisz a felkészítő terembe és leborotválja a puncid, a lábaidat és a hónaljad, kimossa feneked, a húgyhólyagod és a szád! Megigazítja a hajad és a körmeid. Ha ellenkezel vele, sokkal rosszabbul fogsz járni, mint ő! – elmondta és kiment a szobából.
Aeschylus elindult és Chris szó nélkül követte őt az előző jelenet helyszínére, ahol szó nélkül foglalt helyet az orvosi székben miután teljesen levetkőzött, a nyakörvet leszámítva.
Aeschylus gondosan rögzítette a lábait a tartókban és a karjait a háta mögött. Ugyanúgy, ahogy vele tették az imént.