Hihetetlen 3. rész

Nem telt el még három hét sem, a nagy orgia után, amikor a Péter felhívott. Holnap egy órakor várlak, mondta, és megadott egy helyet két sarokra a munkahelyemtől. Válaszolni sem tudtam, már kattant is a telefon. Őszintén, elöntött a vágy az emlékek hatására, és azt vettem észre, hogy teljesen benedvesedtem.
Másnap már egész délelőtt izgalomba voltam, alig tudtam a munkámra figyelni. Meleg volt, egy vékony nadrág volt rajtam, felül egy fehér csipkés blúz. Fél egykor már elindultam, nehogy valami tárgyalásra hívjanak. Ott álltam a megadott helyen. Már elmúlt negyedkettő is, és csalódást éreztem. Talán nem is jön?
Aztán egy nagy autó, de tényleg nagyon szép és nagy autó (nem ismerem a márkákat) állt meg, és a lehúzott ablakból a Péter szólt. Gyere! Hevesen dobogott a szívem, amikor odaléptem. Nyitni akartam az ajtót, de zárva volt. Kérdőn néztem Rá.
Hogy nézel ki? Sziszegte. Miért? Kérdeztem. Megmondtam, hogy ha velem találkozol, csak szoknya lehet rajtad bugyi nélkül! Mondta emeltebb hangon. Vedd le! – mondta. Itt? Kérdetem. Hagy szálljak be és ott leveszem, próbálkoztam. Nem mondom még egyszer. Vedd le! Engedelmeskedj! – volt a válasz.
Körülnéztem, nem volt üres az utca, de tudtam nincs választásom. Gyorsan lehúztam az zippzárat és kibújtam a nadrágból. Ott álltam kezembe a nadrág, egy szál csipke tangában. Be akartam szállni, de nem nyitotta ki. Add ide! Hallottam. Oda adtam. Most már beszállhatok? – esdekeltem. A bugyit is vedd le! Elvörösödtem, de már nem volt vissza út. Észrevettem, hogy néhányan megálltak, és figyelték az eseményt. Biztos azt gondolták, hogy strihhelek. Gyorsan kibújtam a tangából, és oda simultam az autóhoz, hogy a puncim takarva legyen. Add ide azt is! Benyújtottam, és már könyörögtem, hogy engedjen be. Oké. Mondta és lassan elindult. Meghűlt bennem a vér. Teljesen meztelen voltam alul. Olyan húsz méter után megállt, és hátra kiáltott: gyere már! Nem akarsz beszállni? Kénytelen voltam meztelenül szaladni. Végre beszállhattam.
Ezt az engedetlenségedért kaptad, amiért nem úgy öltöztél, ahogy elvárom, mondta, és elindult.
Dőlj hátra, és tedd föl a lábadat az ablakba. Nem mertem ellenkezni. Ott voltam meztelenül, és aki benézett láthatott. Hátrébb döntötte az üléstámlát, és előre tolta az ülést, így kiszolgáltatva, közszemlére téve feküdtem az első ülésen.
Így autóztunk vagy tíz percig. Nem szólt semmit, és én sem mertem megszólalni.