A szomszéd lány

Más már tizenöt évesen átéli ezt az élményt. Én abba korba idősebbnek látszottam, de még nem voltam elég érett. Csendes és szűzies voltam, de minden egyes nap elképzeltem, milyen is lesz az első. Több lány is tetszett, ha rájuk gondoltam, elfogott az izgalom, de a félénk fiúkat nem igazán veszik észre.
Én pedig túlságosan is gátlásos voltam. Amikor egyedül voltam, akkor magamat simogattam miközben valamelyik "istennőmre" gondoltam. Rendszerint reggel nedves ágyneműre ébredtem. Soha életembe nem láttam meztelen nőt. Körülbelül 7 éves voltam, amikor a szomszéd kislánnyal orvososdit játszottunk. Arra emlékszem már csak, hogy nagyon jó érzés volt, amikor a péniszemet vizsgálgatta. A szomszédlány, Eszter időközben felnőtt, karcsú alakja volt, de már nem mentünk együtt sehova, már csak messziről figyeltem, s a legtöbbször róla álmodoztam.
Egy meleg nyári napon egyedül üldögéltem a kertünkbe, ő éppen hazafele tartott a fodrásztól. Nem tagadom, zavarba jöttem, amikor megállt a kapu előtt, s mosolyogva hozzám szólt.
– Mit csinálsz itt egyedül?
A szemeim a karcsú derekára tapadtak. Mialatt alaposan végigmértem kívánatos testét, addig ő bejött, s mellém telepedett. Hirtelen a szemembe nézett, s láthatta zavarodottságomat.
– Mi a baj? – kérdezett ismét.
Nem tudtam, mit is mondjak neki, de olyan érdeklődve figyelt, hogy azonnal belekezdtem régóta megfogalmazott mondandómba. Azt hittem, nagyon megharagszik rám, de ez nem történt meg. Mosolyogva az arcomra lehelt egy csókot. Erre én átöleltem a derekát, s az ölembe húztam. Ő rögtön szembe fordult velem, a fantáziám, pedig ismét beindult. Már az is felemelő érzés volt, hogy ilyen közel került a testünk egymáshoz. A formás combjai kivillantak a szoknyája alól, hosszú barna haját a szellő cirógatta. Barna szemei pedig csábítóan fúródtak a tekintetembe. Az ösztöneim cselekedetre késztetettek, közben finoman úgy fészkelődött, hogy egyre keményedő dorongomra üljön. Túl félénknek éreztem magam, láttam rajta, hogy mélyen gondolkozik. Egyszer csak felállt az ölemből, mellém ült, a fejét a térdeire hajtotta, néhány percig szótlanul ültünk egymás mellett. A alkalmat nem akartam elszalasztani, hiszen az ő szülei csak késő este érnek haza, az én szüleim pedig elmentek nyaralni, egy kis szabadságot hagyva nekem. Az udvarra senki sem láthatott be, a nagy fa, ami alatt ültünk, mindent eltakart. Így nyugodtan átadhattuk volna egymásnak azt az ismeretlen élményt, de ehhez persze kellett Eszter is.