Egy csodálatos péntek este

Hát, először is azzal kezdeném, hogy a barátnőmmel, akit én nagyon, de nagyon szeretek, távkapcsolatban élünk. Igen, ez elég rossz mindkettőnknek, de isten a tanúm rá, nem fogom elhagyni, és megcsalni se soha. Mert tényleg szeretem.
Nos, én egyetemista vagyok Budapesten, ő pedig szlovákiai magyar. Az interneten ismerkedtünk meg, de nem társkereső oldalon. Tehát a helyzet az, hogy csak hétvégéken tudunk találkozni, azokon se mindegyiken, mert bármikor közbe jöhet valami, és már miért ne jönne?
Kicsit több mint 5 hónapja járunk. Eddig hónapfordulón még nem sikerült együtt lennünk, de majd egyszer... Az 5. – ről is lecsúsztunk, és azon a hétvégén nem is találkoztunk. Már két hete nem láttam... A második héten már minden bajom volt, nem tudtam, és nem is akartam másra gondolni, csak rá. Van egy ilyen kis "fogadalmam", hogy én magamnak nem csinálom, hiszen ez már az ő dolga:-). Szóval 2 hete élveztem el utoljára, és már nagy hiányom volt. Tudta ezt ő is, ezért is határozta el, hogy fog engem... Rossz kislány...

És akkor... Elérkezett a nagy nap! Pénteken csak egy előadásom volt, úgy van az órarendem, hogy korán tudjak ilyenkor szabadulni, mert amúgy is messze lakok Budapesttől. Délben felpattantam a buszra, mely elrepített Győrbe, ahonnan az egyetlen busz indul oda, ahol lakik. Egész nap. Mindig imádkozok, hogy ne legyen dugó az autópályán, mert akkor előfordulhat, hogy nem érem el. És akkor... Akkor nagyon SZOMORÚ lennék. Hja. De most szerencsére simán elértem, felszálltam a zsúfolt buszra, egy ismerőssel végig beszéltem az utat, ami így hamar eltelt. A szokásos kézizzadás, idegeskedés azért megvolt, mint mindig. Végre beért a busz, kicsit korábban, mint szokott, ő is pont akkor érkezett ki elém. Odafutott hozzám, átölelt, kaptam puszit, ahogy azt illik... Ismerős elvitt kocsival, úgyhogy megspóroltuk a 20 perces sétát. Amint megérkeztünk, rögtön elkezdtük... Nézni a Csacska angyalt... A kedvenc sorozata. Nekem nem. :-). Közben én masszíroztam a lábát, mert azt szeretem, meg szerintem azért ő is... Szoknyában volt, mert megkértem, hogy abban jöjjön. Szeretem, ha szoknyában van. Miközben masszíroztam a lábát, előtört bennem a vágy, hogy szeretkezzek vele, hiszen a szoknya alól elővillant néha a bugyija. De még vártam vele, hogy előhozzam a témát. Fel voltam készülve rá, hogy csak este kaphatom meg, de titokban azért reménykedtem.