Csak olvasd el...!

Nos, a történet egy megtörtént eset... nem kitalált, semmilyen formában nem teszek, vagy veszek el belőle... csak a színtiszta igazság... vagy az erotika...
Nyár volt. Augusztus 20-a. Ünnep. Nem csak az országnak nekem is... hogy miért? Később megtudjátok!
Tehát, a legjobb barátnőm Dóri kitalálta, hogy menjünk ki a tűzijátékra, mert gyerekkorában látta utoljára élőben. Oké menjünk felettem és valahogy egy villámcsapásként belém hasított egy gondolat, hogy ma valami történni fog... nos történt is.
Megérkeztünk az egyik híd pesti oldalának lábához. Mivel ketten voltunk megbeszéltük, hogyha esetleg valami ok folytán elveszítjük egymást, otthon találkozunk. Elkezdődött a tűzijáték, Dóri nagyon élvezte, teljesen odáig volt tőle... de engem valahogy nem tudott lekötni. Tudtam, hogy valami nagy dolog vár rám aznap este... nem tudtam mi... de nem kellett sok, hogy rájöjjek!

Körülbelül a tűzijáték a felénél tarhatott, amikor egyszercsak nem láttam Dórit... nem estem kétségbe, hisz nagy lány már nem kell félteni! Végignéztem a tűzijátékot és elindultam haza... mármint Dóriékhoz. Felszálltam a buszra, ami természetesen tömve volt. Alig fértem fel, de volt egy kedves bácsika, egy jó nagyot kiabált, hogy engedjenek fel engem. Na valahogy csak sikerült... gondoltam. Felnéztem és abban a pillanatban tudtam, mi az ami velem ma történni fog... szex... de nem akármilyen! Ugyanis miután felpillantottam megláttam egy férfit gyönyörű szép kék szemekkel, barna hajjal, és gyönyörű mosollyal... azt hittem ilyen tényleg csak a filmekben van... egyszerűen nem bírtam levenni a tekintetem róla... ilyen még nem volt... és ez tudatosult is bennem. Tehát úgy döntöttem, ha most nem próbálom meg megismerni ezt a férfit, akkor életem végéig bánni fogom! Nos, léptem! De szó szerint! A lábára... igazi ősi ismerkedős taktika!
"úh bocsi, ne haragudj, nem direkt volt! "
"semmi baj! "

Nem történt semmi. Vártam 2 saroknyi megállót és közben reménykedtem, hogy nem száll még le! Jött a következő nagyobb fékezés... megint léptem...
"úristen tényleg bocsi"
"semmi gond"
És ezt egy akkora mosoly kísérte, egy olyan gyönyörű szempárral, hogy majdnem hangosan mondtam ki a gondolatomat... most, itt, azonnal!
Megint nem történt semmi. Már teljesen kétségbe voltam esve nem beszélve, arról, hogy a bugyim sem volt már éppen száraz...