Image Future

Csak nézlek.
– Szeretlek, Szerelmem! – ajkaimat elhagyják ezek a szavak akaratlanul is, hiszen Te, kis feleségem, Te irányítasz.

Hátranézel, a pipere asztal előtt ülsz. Mosolyogsz, miközben incselkedő tincseidet a füled mögé igazítod.
Gyönyörű vagy. Arcod nyugodt és boldog, hajad hömpölygő aranysugár zuhatagként omlik alá a derekadig, szemed, mint tenger ezernyi csillámja, smaragd drágakövekként tüzeli érzékeim. Törékeny vállad, derekad ingerlően domborodó íve... Szavakkal soha ki nem fejezhetem, mennyire gyönyörű vagy nekem, Kincsem!
Újra a tükör felé fordulsz, és végigszántasz ujjaiddal a selymes, göndörödő tincseken, amelyeket annyira szeretek megérinteni...

Felülök az ágy szélére, kinyújtóztatom a tagjaim, majd odasétálok hozzád. Kezemmel végigsimítok a kulcscsontodon. Felsóhajtasz, és belecsókolok a kis gödröcskébe. A lemenő Nap fénynyalábjai fénytáncot lejtenek alabástrom bőrödön... S most megtörik a móka, amikor megremegsz érintésemtől.
Apró csókokkal hajtom le vállaidról a kis hófehér selyemhálóing pántjait. Fejed hátrahajtod, és lehunyod a szemed. Élvezed, ahogy szítom a tüzet, és a mennyekbe csalogatom érzékeidet...
Ajkaiddal megtalálod a fülcimpám, és egyre követelőzőbben nyalogatod, harapdálod. Egy pillanatra mozdulatlan maradok, hiszen az én tűrőképességem is véges. Belecsókolok a tenyeredbe, majd ajkunk egybeforr. Csókjaink lusták, kényelmesek. Érzéki játék vetette kezdetét, s ezt mindketten érezzük.
Hátranyúlsz mindkét kezeddel, és átöleled a nyakam, húzol magadhoz. Kutatom nyelved, el – elkapom az ajkad, és a tenyereim a melleid vonalán át a gömbölyű pocakra siklanak, a mi kis kincsünket rejtő menedékre.
– Kívánlak, Kicsim... – nyögöd remegve az ajkaim közé.
Tudod, hogy mostanában elbizonytalanodom kissé, hiszen féltelek mindkettőtöket. A nyolcadik hónapban vagy...
– Én is kívánlak, Kincsem! – suttogom. Belecsókolok a tenyeredbe, és kiegyenesedek. Felinvitállak, és az ágyhoz vezetlek.

Megcsókollak, mielőtt leereszkedsz. Felhevülten viszonzod, és beletúrsz a hajamba. Felsegítelek az ágyra, az oldaladon fekszel, és figyelsz azzal a páratlan szempárral... Megsimogatom arcod vonalát... Kezem egyre lejebb vándorol. Duzzadt melleid, csípőd kényeztetik. Megérinted a felkarom biztatásként, és lehunyod a szemed.