Másnapi kijózanodás 1. rész

Lüktetett, fájón, tolakodóan, megmerevedve, nyaktól felfelé az egész fejem, a vér dobolt a halántékom migrénes erén, és rossz volt kinyitni a szememet.
A sátor félhomályában is bántó volt a beszűrődő fény a retinámnak, ilyen pogány állapotban már régen, vagy még soha nem voltam. Az a rohadt wishky! Vagy gagyi árú volt, vagy túl sokat ittunk. A szám lepedékes, száraz, egész testemben izomláz, és nagyon kell . Annyira elgyalázottan érzem magam, hogy még a reggeli merevedésem is elmarad, csak nyújtózik a hasamon a szerszámom, mint egy nagy döglött patkány.
Országomat adom egy aspirinért – csavarom ki a régi király szavait –, és elkezdek keresni, kutatni feleségem kicsiny táskájában. Hurrá!!! Van aspirin egész levéllel, kettő gyorsan bekapok, s míg várom hogy hasson, körbenézek a sátorban.
Brrr! Kiráz a hideg a látványtól, tiszta csatatér az egész. A földön mindenütt szerte – széjjel hajigált ruhák,
eldőlt üres üvegek, eltaposott műanyagpoharak. Csikkek mindenütt, csoda, hogy nem gyújtottuk fel magunkat.
Feleségem a jobb oldalán hever mint egy kócbaba, szemét eltakarja a haja, szája sarkából kis nyálpatak szivárog, és balkezével hátranyúlva még mindig kitartóan fogja, a hátához simuló fiam farkát. A fiam farka merev, hiába, fiatalságé a jövő, továbbá mindenki tudja, hogy húgygőzzel könnyebb! Meztelenek, ezért betakarom őket egy könnyű pléddel, amin igen gyanús foltok terpeszkednek.
Lányom felé fordulok, hanyatt fekszik, bal karja a tarkója alatt, a másik mellette hever szinte élettelenül. Rajta van takaró, ezért csak az arcát látom, és a haját, ami csimbókokba van csomózódva a sok rálőtt spermától, és pinalétől. Az emléktől elkezdek merevedni, de nagyon elkezd dobolni a vér a fejembe, fáj, hát gyorsan elterelem a figyelmemet.
– Nem vagyunk mi normálisak – suttogom magam elé –, hihetetlen amit műveltünk az éjjel, de nem tudom meg nem történtté tenni, hogy megbasztam a saját lányomat, hogy a feleségem ráült a lányom arcára, s úgy folyatta a bő puncilevet a hajába, hogy közben a saját fia kúrta hátulról a seggelyukát. A lányom még mindig ujjazta magát, már ha annak lehet nevezni, ha valaki négy ujjával turkál a pinájában a másik kezével pedig az általunk még nem bolygatott fenéknyílását tágítgatja, későbbi élvezés reményében. Kihúztam a farkamat a " nagy visszafogott modorú ANYA" szájából, aki rögtön feladta mind a visszafogottságát, mind a jómodorát, s olyan trágár hörgésbe kezdett, hogy hallgatni is ámulatra méltó volt:
– Harapj a méhembe álszent kis szuka – riszálta a csípőjét a lányom arca fölött –, csak küszködj felefelé a nyelveddel Te világ ribanca! Van ott még egy – két deci geci, nyaljad ki tisztára, patyolatra, mert belepisálok a szádba, bele én gyönyörű cafatom... a többi sikolyba csapott, mert a kis "cafat" szótfogadott anyjának, és tényleg beleharapott. Fiam üveges szemmel. ritmikusan, már – már gépiesen nyomogatta a farkát a korpásba, mitől az édesanyukája láncszerű orgazmusba kezdett.
Szétfeszítettem a lányom lábait, és kihúztam a nunájából mind a négy ujját, de hiába nyomtam bele tövig az atyai répát úgy ki volt tágulva, alig éreztem valamit. Csak kolompoltam benne mint a harang nyelve, de bizony csak lötyögött, verődött erre, arra. Nagyon be voltam pörögve, ezért kielégítetlenségem fölötti haragomban dühösen visszanyomtam a kezét a lábai közé, bele is cuppant majdnem csuklóig, úgy kotorászott tovább, talán nem is vette észre, hogy én is jártam benne.
Hű feleségem annyira vinnyogott, hogy egy váratlan mozdulattal hanyatt löktem, leesett a lánya szájáról, lábait az égnek tárta, úgy vicsorított a nyálas, ondós puncija felém.
Danny herezacskóján vízszerű prosztataváladékkal elegy szaros lé csordogált lefelé, ki volt már ürülve ő is rendesen, de a kitartása bámulatra méltó volt. Ráfeküdtem Claire – re, tövig benyomtam, de ő is ki volt tágulva a sok nyalás miatt, ezért leszóltam két emelettel lejjebb a fiamnak, hogy találkozzunk középen, mert az anyjában is tériszonyom van.
Éreztem a farkam oldalánál, hogy a fiam engedelmeskedik, ott tipródott már a punci bejáratánál, ezért kicsit hátra húztam az enyémet, és háromra egyszerre löktük be a farkunkat Claire – be. A két farkunk mérete volt most pont jó a feleségem csúnyájának, ki is töltöttük rendesen, de szerintem inkább attól a tudattól élvezett folyamatosan, hogy a fiát és a férjét egyszerre fogadta magába.
Az emlékektől ismét lüktetni kezdett a fejem, kivettem mindenki számára két aspirint, vizespohárral együtt odakészítettem fekvőhelyük mellé. Néztem az alvó családomat, és azon töprengtem mi lenne nekik a jobb? Ha felébredve semmire nem emlékeznek, vagy nagyon is emlékeznek, és reggel lévén be is pöccennek, s folytatják ott, ahol abba hagyták?
Kimentem a sátor melletti fához, és könnyítettem a hólyagomon. Csak mikor az utolsó cseppet akartam lerázni, akkor láttam micsoda barbár állapotban van a ! A makkom tele volt friss szőrvágással, csípett is rendesen, a fitymám enyhén vörös volt, és duzzadt, talán a sok dörzsölés miatt gyulladt is picit. Mondtam is magamnak, " öreg Danny, egy ideig te sem rántod rá a csuklyát a stanyeclire! "
Az eső már nem esett, de az idő igen szomorú volt, szinte a lelkem színével egyszínű. Tüzet raktam, kávét főztem, s egyre csak azon gondolkoztam, hogyan tovább? Érdekes, de nem volt morális értelemben vett lelkiismeret furdalásom a történtek miatt, úgy dolgoztam fel, hogy ami megesett az megesett, ami volt az elmúlt, de a "hogyan tovább? " Érdekelt az is, hogy Claire – ből milyen rejtett emóciók hozták ki ezt a magából teljesen kivetkezett magatartás formát, bár múltja ismeretében – amire majd visszatérek még –, volt némi sejtésem.
Találtam a kocsiban , azt szopogatva járattam az agyam a felfoghatatlan történéseken. Ez alatt azt értem, hogy nem a effektív ténye érdekelt, hanem arra voltam kíváncsi, hogy a körülmények kedvező összejátszása miatt, milyen rejtett, elfojtott háttérből kerültek előtérbe, vették át az érzékek az uralmat normálisnak mondott/hitt családunk felett?
Aztán a lányom felé fordultam gondolatban, akiről azt hittem, hogy még szűz, de az éjjel semmilyen nyom nem utalt erre, továbbá a szexuális élete, egy gyakorlott nő mozdulatairól árulkodtak, és itt nem a négy ujjára célozgattam.
Aztán Kis Danny!
Biztosan volt már dolga nővel, bár erről otthon soha nem beszéltünk. Igaz hadilábon álltunk a felvilágosítással, én csúsztattam egy kazettát Kis Danny – nek, Claire pedig sok vajúdásos hallgatás után egy mondatban világosította meg lánya elméjét, ekképpen:
– Tudod drágám, amit ebből az egészből érdemes tudni az az, hogy utána a férfiak rágyújtanak!
Biztosan hatott az információnak ez a cunami szerű áradata, mert az eredményt ma éjjel láthattam, érezhettem.
Lebbent a sátor takaróvászna, és a kávé illatára a tűzhöz révedezett az én feleségem, két visszafogott és jómodorú édesanyja. Révedezett, mert csak az egyik szeme volt nyitva, a másik valami kocsonyás anyag miatt csak félárbocon pislogott bele a kávésibrikbe, látszott, nem igen tudja, hol van.
Szó nélkül adtam a bögrét, cukrot, kiszolgáltam ahogy lehetett, de nem szóltam mert zavarban voltam, és ő sem szólt, kerülte a tekintetemet, csak fázósan húzta össze magán a hálóingét, amiből az éjjel olyan fürgén kipattant a fiunk kedvéért.
" Legalább ma reggel nem szeretkezéssel folytatódott az élet, talán visszatér minden a régi kerékvágásba, mintha mi sem történt volna majd úgy teszünk, már ha a gyerekek bele nem köpnek ebbe a levesbe" gondoltam magamba, és igen visszafogott hangon szóltam Claire – hez.
– Hogy vagy drágám?
Most rám nézett, szeme fáradt volt és kiégett. Fakó hangon mondta:
– Hát hogyan lennék? Akkor lennék jól, ha nem emlékeznék semmire!
– Mindenre emlékszel? – kérdeztem halkan, nehogy a gyerekek felébredjenek, kellett nekünk ez a kis idő, hogy legalább magunkban rendet tegyünk.
– Mindenre! – bólintott fáradtan –, mindenre! Mond Danny, most hogyan lesz tovább?
– Nem tudom – suttogtam csüggedten –, én sem tudom. Talán ha tudnánk a mögöttes lelkeinket, tudod, azt a háttérben megbúvót, a mindig ugrásra készen állót, az általunk mindig elnyomott önmagunkat. Akkor talán sejtenénk, de erről beszélni kellene nyíltan, és gyorsan, mielőtt felébrednek a gyerekek.
– Akkor beszéljünk! – mondta Claire –, s Te kezdjed, addig megiszom a kávét. Figyelmeztetlek, ne kerülgesd a dolgokat, mert nincs időnk.
– Oké – mondtam –, akkor hányjunk egy nagyot, az mindig könnyíti az ember lelkét. Szerinted miért kezdődött ez az egész tébolyda?
– Talán nem kellett volna annyit inni – vélte Claire.
– Lehet, ez is lehet – töprengtem –, de tudod Claire olyan könnyű lenne ráfogni a wishkire az egész dolgot. Az szerintem csak katalizátor volt, amely segített nekünk abban, hogy azt tegyük, amit álmainkban, vágyainkban mindig is megtettünk. De hosszú az út a tányértól a szájig, ezért mi nem kanalaztunk, hanem odahajolva forrón hörpintettük fel a levest.
– Rendben van, nem az ital miatt. De tudod Danny, ezt józanul soha nem tettem volna meg.
– Ezért mondom, hogy csak katlizátor volt a , nem ok. Azt mond meg nekem Claire, őszintén, asszonyosan kívántad a saját fiadat?
– Nem! Nem a saját fiamat akartam szexuális partneremnek, hanem a tiltott gyümölcs vonzását, és ráadásként ott volt az, hogy néztem, mit csinálsz a lányoddal, hogy te is átnézel, hogy én mit csinálok, hogy nézzük egymást, hogy egyformát csináljunk. Mint régen...
– Azt hiszem Claire, ha nem vagy ott, és nem engeded, hogy a fiad a melledet szopja, meg alád nyúkáljon, én is letoltam volna magamról Jannele – t.
– Akkor egymásnak is katalizátorai voltunk – mondta Claire, és mosolygott.
– Ez biztosan így van – válaszoltam –, de azt még mindig nem értem, mitől gerjedtél be annyira, hogy olyan ocsmányul kiabálj, ahogy tetted? Én azt hittem, még azt sem tudod mondani valakinek, hogy hülye.
– Ez is fordítva volt Danny – nyúlt egy cigarettáért Claire –, én nem azért beszéltem trágárul, mert be voltam búgva, hanem attól búgtam be, hogy ocsmányul beszélhetek.
– De mi hozta elő ezt a helyzetet, hogy felismerted, ha trágárul beszélsz, egyre jobban gerjedsz?
– Danny. A Kisdanny, a mi kisfiunk, a te nagyfiad! – fújta ki a füstöt Claire, s mivel értetlenül néztem rá, egy nagy sóhajjal elkezdte.
– Először is nekem is adj egy , mert szét megy a fejem. Az aspirint köszönöm, jól esett, hogy gondoltál rám. És most figyelj.
Mikor Janelle odamászott hozzád négykézláb, és a nyakadba szuszogva kezdte firtatni, hogy Ő milyen nő is egyátalán, akkor Kisdanny – jól láthattad –, éppen a mellembe fúrta a fejét, és azt nyöszörögte, hogy mondjam azt, már ő is érett férfi, mert én férfinak látom, és neki csak az a fontos, hogy én lássam őt férfinek. Persze megsimogattam, és biztosítottam erről a véleményemről, aminek nagyon örült. Még jobban befészkelte magát a melleim közé, ott szuszogott, és szerintem nagyon volt. Ezt abból következtettem, hogy minden átmenet nélkül elkezdte gyúrni a mellemet a bal kezével, s közben puszilgatta az arcomat.
Ha azt kérdezed, hogy miért engedtem? Egyszerű a válasz: mert jól esett, és átnézve hozzátok láttam, ahogyan simogatod Janelle popsiját. Valamiről beszéltetek, de azt nem értettem, csak láttam, hogy elkezdesz merevedni. Ekkor pillantottam magamra, és konstatáltam, hogy az én bimbóim is állnak, mint a Sion hegye. Ezt Kisdanny is észrevette, mert a hálóingen keresztül kezdte szopni a mellemet, ami tiszta csatak lett a nyálától, mire sikerült lecsúsztatnom az inget addig, hogy már csak a fedetlen anyaság maradjon.
– Nézd Danny! Nem sok időnk van, tehát gyorsan mondom. Innen kezdve már nem figyeltem rátok, Jól esett, ahogy a fiam szopja a mellemet, felfedező utakat tesz a hasamon, néha lejjebb téved, és én úgy teszek, mint aki nem veszi észre. De nem volt bennem különösebb sexuális vágy, inkább csak egy érzés, hogy engedem a fiamnak, érezze jól magát, és ha élvezkedik, akkor élvezkedjen, és ne legyen utána keserű a szája íze.
Kicsit összerándultam, amikor a keze teljesen lecsúszott, és visszafelé térve, már azt a helyet masszírozta a bugyin át, ahonnan ő is kijött. Akkor sem tőle nedvesedtem be, hanem egy nagyon régi emlék úszott elém, amikor Apu nyúlt először oda, ahová nagyon szerettem volna, hogy oda nyúljon. De erről Te is tudsz.
Tehát Kisdanny masszírozott,. És én hagytam hogy félrehúzza a bugyimat, simogassa a nunámat, éreztem azt is, hogy belecsusszan az ujja, de nem szóltam. Jó volt! Ilyen egyszerű, nem kell ezt ragozni.
Ami érdekes viszont, hogy miket súgott a fülembe közben! " Te édes pici anyucika, olyan édes az illatod, olyan sima vagy, olyan meleg, úgy szeretném veled még mélyebben, ugye nem tolsz el magadtól... " és így tovább. Szája megkereste a számat, és először csak picit megnyalta, aztán beszippantotta az alsó ajkamat, és azt rágta óvatosan, mint egy kisegér. A nyelvemet én nyújtottam ki először, akkor azt kezdete szopni, és így kezdtünk el csókolózni. Nem szívtam a száját, hanem puhán elengedtem a garatomon a levegőt, ezért nem volt vákuum, csak egy nagy puha, befogadó, nedves száj, ami azt üzente a fiamnak, hogy ha neked jól esik, akkor nekem is.
Mikor keze ismét a melleimhez jött fel, akkor letoltam a bugyimat a térdemig, onnan meg a két lábammal letornáztam, valahová, most sem tudom hol van. Kisdanny már teljesen bepörgött, s bár a csókolózást nem hagytuk abba, a számba beszélt, oda könyörgött, hogy "Anyu, édes anyu, csak most az egyszer engedd meg, hogy közel lehessek hozzád, közelebb mint gondoltam, közelebb mint apu gondolná, és mélyebben mint te szeretnéd esetleg".
Csókolóztunk még picit, aztán lassan lenyúltam, és megfogtam a , ami akkori állapotában sok mindenre alkalmas volt, csak nem.
– És ha én is szeretném mélyebben, arra mit mondasz kicsiny szerelmem –, kérdeztem őt, és ő rögtön a lényegre kérdezett.
– Hová szeretnéd Anyu? A szádba, vagy oda alúlra?
– Először a felülre, aztán, ha nagyon akarod, alulra is lehet édesem – nyelveztem a választ a szájába.
Kisdanny nem tétovázott, felcsúszott mellettem, és én bizony bevettem a , és lágyan szopni kezdtem. S ekkor megint Apa jutott eszembe, és azt képzeltem, hogy ismét fiatal vagyok, és őt nyeldekelem, én azt hiszem ekkor kezdtem igazán beindulni. Hidd el Danny, teljesen kikapcsoltam a fiamat, az agyamban, a szívemben csak Apa volt, már csak őt akartam, és nem csak a számmal, hanem minden nőisségemmel, ami alul már igen gyöngyözött.
Ezért oldalra fordultam, Kisdanni rögtön a hátam mögé feküdt, és merev dannyságát próbálta a combjaim közé helyezni. Vártam egy kicsit, had , aztán susogtam a nagy kérdést:
– Szeretnéd belém dugni kicsim?
– Nagyon, nagyon, nem érzed Anyúúú!?
– Mit szeretnél belém dugni kicsiny prücsök?
– Hát a micsodámat, amit te is fogtál, tudod, a farkincámat Anyu.
– Mondjad másképpen, mit szeretnél belém dugni – ingereltem, és kissé elhúztam a fenekemet tőle.
– Hát a .
– Csak azt? Jobb nincsen?
– A farkamat Anyu, ha te is úgy akarod!
– Alakul édesem, alakul a dolog, mond másképpen is!
– Hát a faszomat Anyu – vesztette el türelmét Kisdanny –, azt akarom beléd rakni!
Tudod Danny, ekkor bújt belém a . Éreztem a vágyát, hogy mindent eltűr, mindent elvisel, csak hogy megkaphasson. Lehet, hogy nem volt szép dolog, de én tovább játszottam.
– És milyen a te faszod kicsi fiam – kérdeztem –, és ahogy kimondtam a FASZOD szót, elöntötte a lyukamat a lé, s teljesen bepörögtem. Soha nem beszéltem csúnyán, te tudod igazán, sem a magán életben, sem a házaséletünkben, akkor meg pláne nem, mikor még Apuékkal szeretkeztem.
– Hogy milyen a faszom – suttogta fülembe Danny –, azt neked kell tudni Anyu, mert Te puszilgattad az előbb.
– Mit csináltam a Te faszoddal fiam?
– Hát puszilgattad!
– Hát nem csak azt, hanem...
– Cumiztad Anyu!
– Remélem nem csak ezt érezted, hanem...
– Szoptad, keményen szoptad...
– Mit, kinek, és hogyan csináltam?
– Az én édes, gyönyörű, Anyucikám önfeledten szopta, nyalta, az egyetlen pici fia faszát – mondta végre a számomra egyetlen helyes választ akkor Kisdanny, és én rögtön meg is jutalmaztam, mert a bal lábamat felemeltem magasra, így hozzáférhetővé váltam számára, amire ő rögtön el is indult volna, de még mindig nem engedtem meg neki. Tenyeremmel betakartam a már szinte locsogó tavacskámat, és ismét kérdeztem tőle.
– Nagyon beakarod dugni picinyem?
– Hát nem érzed Anyu?
– És hova akarod bedugni?
– Hát a nunidba...
– Hová?
– Hát a pinádba...
– Pontosabban...
– Miért szórakozol velem Anyu? – dühödött meg akkor Kisdanny –, miért?! De ha akarod, én elmondom Neked, hogy a szép bársonyos völgyedbe – amit te csatakos pinának nevezel –, szeretném a – amit te gőzölgő fasz néven hívsz –, elhelyezni, belevágni telibebaszni, dugni, a picsádat, ami már nem is az én Anyucikám cafrangja, hanem egy tüzelő nőstény mindent és mindenkit befogadó örvényes lyuka. Most elégedett vagy Anyu?
– S képzeld Danny, akkor elégedett voltam, a combomon folyt le a meleg levem, elvettem a kezemet onnan, és Kisdanny besiklott, és rögtön tövig nyomta, de annyira ki voltam tágulva, hogy alig éreztem a nagyságát. Eszembe jutott a "tüzelő nőstény" kifejezés, ezért négykézlábra álltam, és azt mondtam a fiunknak, hogy akkor baszd meg anyádat mint a , vagy mint a ló, vagy ahogyan magadnak elképzeled, de semmi másra ne gondolj, mint arra, hogy ez csak egy hatalmas, forró geci lerakóhely, ahová minél többet okádsz, annál jobban körül zár, beszippant, élveztet téged!!!
– A hasam alatt ekkor néztem át rátok, és láttam, ahogy Janelle szépen ereszkedik rá a farkadra, s közben úgy szopjátok egymás nyelvét, mint a gyerek a búcsúban a kakasos nyalókát.
– Hát így és ez történt Danny, semmit nem tettem hozzá, és semmit el nem tagadtam. De csak azt mondtam el, ami történt, hogy mi az oka az indítéknak, hogy milyen rejtett csatornákon jön elő ez, azt nem tudom.
Claire elnyomta a cigarettát, másikat vett elő, azt is rögtön meggyújtotta, és várakozóan nézett rám:
– Most miért hallgatsz? Mit gondolsz?
Én is rágyújtottam, és néztem a feleségemet, két anyját.
Szép volt. Haja majdnem vállig érő, antik diófa bútoroknak van ilyen színe. Arca kissé ovális, szemei keleti módira pikánsan vágottak. Karjai geometriai szabályszerűséggel kör alakúak, hónalja anyásan párnázott, és nem borotvált, ezt én kértem tőle. Mellei a teltnél nagyobbak, és a padlizsán formáját mintázzák, mely még feszessége miatt nem csüngő, hanem olyan mint a hamvas barack,, "bekapni való". Oldalain pár " szoptatási csík" mely jelzi, hogy volt a gyerekeknek bőven enni – inni valójuk. Bőre a hajszínétől elütően hófehér mellbimbójának udvara ezért unikum, mert az dióbarna, és ahogy a tekintet megy befelé, egyre halványodik, fakul, a bimbó tövénél már szinte fehér, s ebből ágaskodik ki a szinte világítóan rózsaszín bimbója. Sötétbarnában egy hajnalka szín! Hát csoda, hogy Kisdanny így megegeresedett?
A köldökének átmérője, mint egy Maria – Theresia tallér és mély. Hasa enyhén domborodó, s ezen nincsenek terhességi csíkok.
36 éves. 18 évesen szülte meg Kisdanny – t, egy évre rá Janelle – t.
– Szép vagy Claie – mondtam ki önkéntelenül hangosan a gondolatomat, és ő kisé fáradt, de hálás mosollyal nyugtázta.
– Köszönöm Danny. S főleg azt köszönöm, hogy az éjszaka történései után is szépnek látsz. Ha esetleg még kívánnál is, annak is nagyon örülnék drágám.
– Kívánlak Claire, nagyon kívánlak. Már a fejem se fáj, most nagyon tudnálak szeretni, de nem durván, hanem lágyan, elomlóan.
Claire megkerülte a tüzet, odaállt a kis táboriszékem elé, természetes mozdulattal, minden mórikálás nélkül áthúzta fején a hálóingét, és terpeszállásban fölém állt.
– Vedd elő édesem – búgta halkan Claire –, Rádülök, befogadlak, megmelegítelek, elnyellek mindenestül.
Fanszőrzete egymagasságban volt az arcommal, kétoldalról végig simítottam lábai külső ívét, aztán balkezemmel megkerülve csípőjét maszírozni kezdtem a fenekét, míg jobbommal besiklottam a combjai közé. Szőre most nem volt olyan lágy mint a csecsemő haja, kisé sprődnek éreztem, és itt – ott valami más dolgot is felfedeztem, vélhetően az éjjel beszáradt nedveinek nyomait. Nagyajkai sem voltak most kislányosak, némileg kilógtak a szőr közül, s bár a kiképzés miatt csüggedtnek tűntek, szinte a szemem előtt tűntek el róla ráncok, ahogy Claire felébredő vágya pumpálta beléjük a vért.
Letoltam a nadrágomat, és ülve maradtam, Claire terpeszben rám ereszkedett, de csak a térdeimre ült úgy hogy éppen le ne essen, előrehajolt, és átölelte a fejemet. Arcomat befúrtam a melle és a karja közötti vágásba, és beszippantottam az illatát. Enyhe testszaga volt, a hónaljából pedig kisé szúrós izzadság szagot éreztem. Mélyen beszívtam, és megfogtam a melleit, ő pedig mindkét kezével lenyúlva markolta meg viharvert , és a heréimet. Nem kellett dolgoznia szinte semmit, nagyon kívántam őt, ezért fenekénél fogva húztam az ölem felé. Most teljesen fölém terpesztett, lábait majd száznyolvan fokos szögben széttárta, farkamat a már erősen nedves nagyajkaihoz dörzsölte. Mind a ketten lehajtottuk a fejünket, és együtt néztük, hogyan játszatja Claire a férfiasságomat barlangjának szájánál. El nem mondható, le nem írható illatok gőzölögtek, törtek felfelé ágyékainkból, benne volt Claire markáns illata, Janelle punci szaga, mely keveredett Kisdanny és az én spermám odőrjével, s mind ez Claire ölében érlelődött reggelig. Ahogy beszippantottuk, egyszere kapott el a forróság minket, én magam felé húztam a popsiját, ő pedig egy sima csípőmozdulattal tövig ráült a viharvert fegyveremre.
Nem mozogtunk, nem csúszkáltunk egymáson, hanem szinte mozdulatlanná merevedve görcsösen tapadtunk egymásba, és csak a belső izmainkkal fokoztuk az öröm érzését. Fenekemet ritmikusan össz – össze húzva mozgattam a farokemelő izmaimat, s minden összehúzás után úgy éreztem, hogy dagad a szerszámom kerülete. Claire is bevetette hüvelyizmait, összeszorította annyira, ha akartam sem tudtam volna ki – be tologatni. Aztán a hasát kezdte el hullámoztatni, amitől az éjszakai orgia és a jelenlegi póz miatt erősen leereszkedett méhe elérte a farkamat, s a hullámzás miatt a méhnyaka kezdte simogatni a makkom hegyét.
Felejthetetlen érzések között görcsöltek nemi szerveink, nem is lehetett ezt sokáig bírni, Claire nyüszíteni kezdett, én pedig még mindig mozdulatlanul pumpáltam bele a magomat, már csak azt a mennyiséget, ami az éjszaka már nem fért bele Janelle – be.
Jó volt még így ülni, pihengetve átélni még egy egy utórángás kéjét
– Ne menj még kedves – súgtam Claire fülébe, mikor mozdult, hogy felálljon. – Maradjunk még így egy picit, és hátha még egyszer sikerül – kérleltem.
– Nem lehet Danny drágám – súgta Claire szégyenlősen –, nagyon kell , mindjárt szétpattan a hólyagom.
Elöntötte a vér a fejemet a most előtoluló ötletemtől, de nem haboztam, el is kezdtem fűzni Claire – t.
– Figyelj kicsim, emiatt fel ne álljál, ne hagyj itt, mikor olyan pazar benned. Ha nagyon kell, ereszd el nyugodtan, engem nem zavar.
– De hiszen tövig bennem vagy Danny, hogyan képzeled? – tiltakozott Claire, és hitetlenkedve nézett rám.
– Te csak engedd el magad édes, koncentrálj arra, hogy akarsz, hogy nagyon kell, hogy nagyon feszít, annyira, hogy szinte fáj. És most végre megkönnyebbülhetsz, mindjárt elindul, és előbb vékony patakban, majd vastag sugárban csak ereszted el, kifelé, lefelé, rám, a hasamra, a farkamra... érzed már Claire, érzed hogy indul?
Úgy lett, ahogy mondtam. Claire mélyen kieresztette a levegőt, fejét lehajtotta, kezeit is lelógatta a teste mellett, és akkor éreztem, hogy elindul vékonyan, majd vastag forró sugárban engedte el a a farkam tövére, mely lecsurgott a herémre, onnan végig perzselve a combomat, folyt le a lábam szárán, és tócsában gyűlt alánk. Olyan újszerű élmény volt, hogy aki ilyet még nem élt át, az azonnal próbálja ki, mert én is a gyönyörnek azt a fokát értem meg, amit addig még soha.
Claire folyamatosan csurgatta rám a levét, a puncija felől a már leírt szagorgia keveredett a friss húgy párájával.
Magamhoz húztam az arcát, és lágyan elkezdtem csókolni a száját. Claire ismét a sját technikájával csókolt vissza, nem lehetett szívni a száját, csak puhán lágyan kóstolgatni, elomlani benne. Megfogtam a melleit, ő pedig óvatosan elkezdett mozogni, de csak oldalirányban. Duzzadni kezdett a vén kóbor lovag is Claire – ben, s éreztem, hogy ráadás jön, ahogy reméltem is. Egyre jobban nekibuzdultunk egymásnak, és nem álltunk le a vágy útján, pedig kellett volna, mert neszek hallatszottak a sátor felől.
Felébredtek a gyerekek.

Folytatása következik...