Péntek este volt

Péntek este volt.
Már későre járt mikor a busz becsikordult az állomásra, nyögés közepette levetettem magam az egyik hátsó ülésre és bámultam ki a fejemből, mikor felszállt egy lány lenge nyári ruhácskában, – hmm egész csinos – majd megszólalt, érces cseppet sem nőies hangon üdvözölte vélt ismerősét. "jézusom, ezt kell majd végig hallgatnom? Na ez remek lesz.. "
Idegtépő utam volt, de végülis eltelt, felkeltem hogy jelezzem leszállási szándékomat, mikor a lány is odalépett mellém. Szokásom szerint mikor végre a friss levegőn voltam előkapartam kabátom rejtekéből egy ócska cigarettát és készültem rágyújtani.
– Nem meg engem is? – szólt a lányka "de, csak hagyjál békén"
– Persze parancsolj, nyújtottam felé a dobozt.
– Figyu, merre mész kicsit sötét van és nem szeretnék egyedül menni hazáig. "bahh, nemár"
– Hölgyem ha társaságom nem veszi zokon elkísérném.

Néma csendben indultunk el egymás mellett, ő kicsit imbolyogva én gondolataimba
belemerülve, hogy miért is nem vártam mégegy buszt.
– Te erre laksz amúgy? – töri meg a csendet "nem, csak utazgató pszihopata tömeggyilkos vagyok"
– Igen, mondhatni egy jó ideje.
– Aha.
Lehet, levágta, hogy nem vagyok beszédes kedvemben? Van isten.
Végre megérkeztünk egy lépcsőház elé mikor megáll.
– Megtennéd nekem, hogy megvárod, míg beszélek a szüleimmel, mert tudod nem biztos hogy beengednek
"Jajj, ha ezt tudom inkább túlórázok még kicsit"
– Természetesen, addig rágyújtok.
Kapucsengő bizar hangja töri meg az éjszakai csendet.
– Ki az? szól az agresszív férfihang belőle
– Szia, Emese vagyok, anyu itthon van?
– Alszik má és húzz innen. – az alma és fa jut eszembe hírtelen...
Persze mikor támad kedve a jól ismert nyári zápornak rákezdenie? Jelezvén hangulatomat
naná, hogy most.
A kislány elkezd pityogni, egészen megsajnálom, majd jön a korszakalkotó kérdés:
– Használhatnám a mobilodat, hogy felhívjam a barátnőmet akivel élek?
" Aha, sőt fizetem az albérletedet is a hónapra csak engedj utamra"
– Igen, tessék itt van, beszéld meg nyugodtan vele.
– Köszi szépen aranyos vagy!

Hmmm, a végén még megkedvelem, ha ilyen pozitív jelzőkkel lát el.
Hangos fecsegés kezdődik telefonon keresztül, nem túl békés hangnemben, valószínűleg összebalhézhattak és azért jött el onnan.
– Jó akkor máshol alszom ma! – zárja le a vitát "na ez a lány se egy egyszerű eset"