Szőke matektanárnőm... 5. rész

"pótfelvételi"

... Szorongással telve indultam neki a péntek reggelnek... Éjszaka szörnyű álmaim voltak... Kis repkedő ördögök angyalszárnyakkal és nyilakkal üldöztek... Húha... Alig vártam a reggelt. Hosszan zuhanyoztam minél tovább ne kelljen gondolni a délelőttre. Anyám nyugtatott, – ne idegekeskedj mondta csak úgy gondolod, hogy nem megy... Az a sok korrepetálás meghozza az eredményt...
– Ekkor lettem még idegesebb...
– Ha tudná szegény milyen matekórák voltak...
– Azt hiszem a pipacs rózsaszín lenne ami az arcára kiülne...
Habár csodálatos órák voltak... Ha matekról nem is volt szó, de annál több gyönyörűségben volt részem. Ilyen szép és sötét gondolatokkal haladtam az egyetem épülete felé. Az épületben a folyosón már jó néhányan szorongva álltak, látszott mindenkin a vizsgadrukk. Lassan elkezdődött a vizsga, a névsorban az elsőket hívták be. Várakozás míg egy kijött mintha örökkévalóságnak tűnt volna, – egyből körbekaptuk ahogy kijött... S csak úgy záporoztak a kérdések...
– Mi volt?
– Szigorúak? – a kérdések?, stb...
– Nem rakják vissza a tételt, van hozzá egy pótkérdés, de az se könnyű...
Képzeljétek, van egy szőke nő az isten mentsen meg tőle benneteket... Vérszomjas... Olyan kérdései vannak...!!!
– Zabszem nem fért fel... Izzadt a tenyerem az idegességtől.

No András mondtam magamnak, – kellett neked hancúrozás... Jaj csak most itt lenne az én szőke angyalom... És ettől mintha megnyugodtam volna... A gondolatától is.
Lassan rám került a sor s belépve a terembe, jobbra egy hosszú asztal annál ültek a tanárok, de ami legmeglepőbb volt az egy ismerős illat. A szemem végigfutott az arcokon s összeakadt egy ismerős szempárral... Eszter... Innen már nem tudtam, hogy tettem meg az utat... A szeme vezetett, ahogy nyúltam a tételért lassú pillantással és enyhe biccentéssel adta tudtomra, hogy melyiket húzzam s a pótkérdést ő adta a kezembe...
– Fáradjon a helyére – mondta és készüljön fel...
A tételt nyitottam ki először s legnagyobb meglepetésemre egy teljesen kidolgozott téma volt leírva.
Feltekintettem és találkozott egy villanásra szemünk... Végtelen nyugalom áradt szét bennem.
A pótkérdés... Este hatkor nálam...
Nem gondoltam, hogy ilyen simán előadom ezt a színjátékot, mert az volt Eszter jóvoltából.
Még mindig kábán jöttem ki s hallottam, hogy sok sikert kívánnak a tanulmányaimhoz, de már az este járt az eszembe.