Noémi, a hálás autóvásárló

Még a kilencvenes évek elején, amikor a használt autó import virágkorát élte én is részt vettem pár üzletben. Persze nem nagyban, inkább csak sofőrként. Akkoriban mégis "menőnek" számítottam és ragadtak rám a csajok. De lehet, hogy csak a kocsijaimra.
Egy ismerősömön keresztül kerültem kapcsolatba egy Győri lánnyal, aki égen – földön egy VW bogárhátút hajtott, de kabrió változatban. Emlitettem neki, hogy Milánóban van kettő is elég türhető állapotban. Nagyon fellelkesült és már aznap indult volna, persze azért kicsit lehűtöttem, hogy lesz az még egy – két hét, amire abból autó lesz. A következő napokban szinte minden nap hívott, vagy jött. Néha azért másról is beszélgettünk és a végén ott tartottam, hogy enyhén szólva beleszerettem. Csinos volt, de nem az a kimondott bombázó, de komoly erotikus kisugárzása volt az mellett, hogy értelmes is volt.
Végül úgy alakult a dolog, hogy választania kellett, vagy kimegyünk kettesben, vagy vár még két hetet. Természetesen az első mellett döntött. Vasárnap éjjel indultunk és nagyon gyorsan le is értünk. Végig aludt mellettem és én sokszor bámultam a melleit, amik a megfeszülő blúzát majd átbökték. Reggel olasz tempóhoz képest elég hamar nyélbe ütöttük a vásárt és a papirokat is el tudtuk intézni délig. Noémi azonnal indulni akart, de én hulla fáradt voltam. Végül is beigért valamit, aminek nem lehetett ellenállni. Az ígéret az volt, hogy ha hazaérünk, akkor nála annyit alszom, amennyit csak akarok. Nosza, gépháznak riadó és az osztrák határig egy huzamban el is jöttünk. Még a vám is gyorsan ment, viszont énnekem sürgősen innom kellett pár red bull – t, mert az összeesés határán voltam. Az eső is eleredt, és tudtam nem lesz egy egyszerű utunk. Graznál már Noémi állt ki pihenni. Csodáltam, hogy addig bírta. Bementünk egy pihenőhelyre és ittunk egy kólát. Itt kissé elkeserítettem a csajt azzal, hogy még a fele út hátravan. Na de nem részletezem, végül is hazaértünk és beestünk az ágyba.
Én már nem emlékszem, hogy miket beszéltünk lefekvés előtt, de reggel ruha nélkül ébredtem. Ami lényegesebb Noémin se volt semmi, csak egy kis takaró. Alig mertem megmozdulni is. Vagy egy órát feküdtem így, mire éreztem ő is éledezik.