Baleset a villamoson...

... itt a hétvége... mindenki rohan haza... meleg, zsúfoltság mindenütt.
A villamosban, mint a heringek egymás hátán. Még a felszállás... a tülekedés, töltötték ki elmémet, mikor is különféle szagok közül, egy csodálatos érzéki parfümillat kezdett magával ragadni. Ez az illat ott áll előttem teljes élő eleven nyári ruhás nő alakjában... szorosan hozzám simulva.
A villamos meg csak rángat és állandóan összelökődnek az emberek, mint én is az előttem levő hölggyel.
Már kezd válni a helyzet, mert a vékony vászon nadrágom elkezd kidudorodni. Ezt az illat tulajdonosa is észrevette s a fenekét, mintha véletlen lenne jobban neki nyomta, s ahogy a villamos mozgott vele együtt ő is.
A vér a halántékomban dobolt, mi lesz ebből... élvezte a helyzetet... nem nézett hátra, de elképzeltem a huncut mosolyát... huhh a veríték a hátamon kis patakot alkot..,
Éreztem, hogy alig tartom magam... elélvezek... az eleje ki is ül a nadrágomra egy kis foltot hagyva... végre megállt a villamos és együtt leszálltunk.
A lépcsőről még visszanézett rám.., majd lefelé... és elmosolyodott...
– Jöjjön... – mondta ő is izgatott hangon s kezembe nyomta szatyorját, hogy tegyem magam elé.
Pár percre lakott a megállótól...
– ha már ilyen galibát okoztam segítek magán.., mondta.
Még mindig az előzőek hatása alatt a lakásba érve, karomba kaptam és megcsókoltam...
– ügyesen kisiklott a kezemből... pardon a nadrágról volt szó... kapja le.., mondta ellentmondást nem tűrő hangon és kiöblítem s megszárítom.., s azzal bevitte a fürdőszobába.

Az ajtó félig nyitva maradt utána és láttam, hogy a nyári ruháját a mosógépre dobta s csak egy kis halvány sejtelmes csipke fehérnemű maradt rajta...
– no most már elég... utána mentem s hátulról nekifeszültem, hogy érezze a falloszom, ami már az alsómban nem fért.
Nem ellenkezett.., lába közé nyúltam éreztem, hogy ő is tiszta nedves...