Látogató a kollégiumban 3. rész

A fenébe is, már megint eltelt egy hét és én semmit sem tudtam meg róla. Ki is lehet a titokzatos látogatóm, megkérdeztem pár szomszéd szobában lakó embert, de senki nem látta illetve nem is tud ilyenről. Gondoltam Eszterhez is bekopogok de valószínűnek tűnt, hogy vagy kinevetne és megrugdosna, vagy pedig közröhej tárgyává emelne, és erre igazán nem vágytam. Bár a szomszédokkal való ismerkedés és nyomozgatás során megtudtam miért ilyen gyönyörű is a szomszéd démon. Nem más, mint az egyetem mellett modellkedik méghozzá nem is akárhogy, elég jól keres vele. Legalább megtudtam ki az a tíz vagy inkább tizenhat fős kis hölgy csoport, aki rendszeresen látogatja őt osztálytársak és munkatársak is. Tehát egy rakás észveszejtően szexi és tökéletes testű lány, és a nagy bulijaik alatt mindössze egy vékonyka kis fal választ el tőlük. Egyszerűen megőrjítenek olyan gyönyörűek az a tipikus, amikor az ember az életét is oda adná egy ilyen szépségért. Gondoltam rá, hogy netán az egyikőjük lehet az én kis látogatóm, de nem valószínű, mikor kellenék én egy ilyen észveszejtő bombázónak mint akármelyikkőjük is. Még a csapat saját maguk által kikiáltott rút kiskacsájának is olyan szép szemei és teste van, hogy akár ölni is lehetne csak azért, hogy egy csókot kapjon tőle az ember. Eszter viszont egy igazi lábtörlőnek néz engem, de amint észrevettem rajtam kívül még egy ember van csak a koliban akit nem bír. De őt is rendszeresen szégyenbe hozza mindenki előtt, ezért is költözött ki a koliból így én lettem az egyetlen célpont.

Hétvége volt és nem mentem haza mivel hétfőn megint nagy ZH és nem igazán ment az anyag tehát magolni kellett nagyon. Péntek este nehezen aludtam mivel a kis szomszéd démon megint hozta a formáját és nagy bulit tartott kb. hajnali 2 – ig utána pedig az éppen aktuálissal ütötte el az időt majd jött megint a azzal a bizonyossal. Egész délelőtt tanultam és így délután 4 körül enyhén beállt aggyal ültem ki a folyosón lévő tv elé némi kikapcsolódás reményében. A kanapé elég kényelmes volt én pedig enyhén magam elé révedő tekintettel néztem valami sorozatot tudja halál mit néztem. Egyszer csak halk hátulról nem nagyon tudtam mi lehet igazán fel sem fogtam a dolgot.