A Festő... 2. rész

... az ismeretség óta valósággal szárnyalt a festő. Egymás után jelentek meg szebbnél szebb képei.
Az asszony kijárta a férjénél, támogassa a cége... ezért cserébe a festő képeket készített számukra, amely a folyosókat, irodákat és a tárgyalót díszítették. Az asszonyról készült portré a nappalijukban főhelyre került, mert mindig látni akarta, hogy emlékezzen az együtt töltött idő minden percére.., minden egyes csókjára... simogatására...
A vadászidény összes hétvégéét együtt töltötték, míg a férj erdőn – mezőn gyűjtött trófeát addig a felesége a festő pamlagján szaporította agancsa szépségét!!!
Egy hétvégén, ahogy ígérte... elhozta barátnőjét is. A festő már semmin nem lepődött meg az asszonnyal kapcsolatban, mert is merte és elfogadta extrém kívánságait és szokásait. A barátnője is korabeli hölgy volt, aki szintén unatkozott s szexuális vágyai kielégítetlenül voltak hagyva. Férje szintén a vadászatnak hódolt s puskáját az erdőn ürítette... s nem forró puncikra sütötte el munícióját.

... zavarna-e?... így az asszony – ha hármasban csinálnánk ezután... csak hümmögött a festő, hogy még ilyet nem csinált, de ha úgy kívánják legyen... – az alibi kedvéért a barátnőről is kell egy portré, mert az ő férje is támogatni fogja ezek után...

... a szokásos rajzmappa előkerült, de az asszony úgy kívánta, hogy a portrét a festő állványánál készítse állva... a barátnője meztelen üljön modellt, s ő addig odatérdel és a festő falloszát becézi... ajkai között. Nos ez minden eddigi elképzelését felülmúlta a festőnek... ahogy keményedett a farka... úgy homályosult látása s kezdett remegni a keze lába... erre várt az asszony... gyerünk, lihegte és megindult a francia ágy felé a műterem sarkába.