A Magány

Szavazás átlaga: 4 pont (17 szavazat)
Megjelenés: 2006. április 19.
Hossz: 5 986 karakter
Elolvasva: 1 350 alkalommal
Éjfél van. Nem tudom, manapság ilyenkor mindig ébren vagyok még, pedig a normális emberek ilyenkor már rég az igazak álmát alusszák. De valahogy nem jön álom a szemem – re. Hiába várom, nem jön. Meg kell várnom, amíg végkimerülök, s kábán elszenderülök.
Így hát, mint Azóta mindig, most is a gép előtt ülök, nyúzom a billentyűzetem, s bambán bámulom a képernyőt. Előszeretettel várom az éjfélt, mert akkor már nincs sok hátra addig, míg ágyba kerülök, s minden nap, éjfélkor, az egyik, általam kedvelt, weboldalon frissítenek, s újabb erotikus képsorok kerülnek fel. Ma is így van. Új nap, új képek, új szórakozás. A mai lány nagyon szép. Első pillantásra elkezdek vonzódni hozzá, habár csak testileg, mert ugye a képeknek nincs lelke. Már épp készültem volna, hogy nekivetkőzzek, s enyhítsek vágyamon, ám ekkor felmerült bennem, kell ez nekem? S még abban a pillanatban döntés – re jutottam.

NEM! Nem kell, mert ez soha nem pótolhatja az igazit, s csak pillanatnyi örömöt, megnyugvást okoz. Úgyhogy inkább hagytam az egészet, s elvonultam az ágyamba, gondolataimba merülve. Zakatolt az agyam, s nem bírtam megnyugodni. Folyamatosan az élvezetre gondoltam, s nem is annyira a testire, mint inkább a lelkire. Arra, amit az érintése, a csókja okoz. Igen az a csók. Mindig emlékezni fogok rá. Hányszor csókoltam Őt, úgy, mintha az utolsó lenne, s lám, bekövetkezett. Ahogy számítottam. A korkülönbség, a távolság közénk állt, és már nem maradt más, csak a remény halovány sugara, mely már alig pislákol.
Az a csók. Ajkaink finoman összeérnek, játszunk egymással. Kóstolgatjuk a másikat. Hol Ő, hol én húzódunk el, nem hagyjuk a csókot, mindaddig, míg már majdnem fizikai fájdalmat okoz az akarat, a csók utáni vágy. Erre a pillanatra vártunk, és a finomkodást magunk mögött hagyva, vadul egymásnak esünk. Nyelvünk körtáncot jár a másik szájában, apró szüneteket tartva. Harapdáljuk egymás ajkait, szívogatjuk, épp hogy fájdalmat nem okozva. De lassul a tempó, újra a finom, apró gesztusok kerülnek előtérbe. Kezem barangol a testén, míg meg nem állapodik a hátán, hogy közelebb húzzam, ott tartsam, ne szakadjunk el egymástól.

Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 3 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 4 pont (17 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én55
2022. március 31. 10:22
#5
Álmodozni jó!
1
Andreas6
2021. május 23. 07:37
#4
Jólesik néha álmodozni.
1
a
A57L
2018. december 16. 04:23
#3
A magány a legrosszabb.
1
zsuzsika
2014. november 4. 07:00
#2
Gyenge.
1
T
Törté-Net
2006. április 19. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1