G Történeteiből 1. rész

Az 1990 – es évek első felében szexleveleztem (hol volt még – legalábbis idehaza – az Internet? ). Ekkor kerültem kapcsolatba G – vel. Egy levelező – társ kereső apróhirdetésemre válaszolt, majd én neki, s egyre jobban kitárulkozott előttem. Azt hiszem azért, mert sem szexjátékszernek, sem pedig különlegességnek nem tekintettem.
Ő volt az, aki valóban nem tudhatta akkor, hogy fiú-e vagy lány. Ugyanis transz – szexuális volt, éppen az "átalakítás" állapotában. Amikor először találkoztunk, felöltözve teljesen nőnek nézett ki. Nem csinos nőnek, de nőnek. Csak amikor sztriptíz – bemutatót tartott nekem, akkor derült ki, hogy még minden "alkatrésze" megvan. Tőle tudtam meg, hogy mi a "transzvesztita" és a "transz – szexuális" között a különbség: Az első élvezi, hogy a másik nem ruhái hordja, de nem akar azzá válni. A másiknak viszont szenvedést okoz, "született neme", és mindent igyekszik megtenni azért, hogy biológiailag átváltozhasson. Egyébként életemben sokezer kézírást láttam, s gyakorlatilag mindig meg tudtam mondani, hogy férfi vagy nő írta. Amikor az első levelét megkaptam, a kézírása alapján azt hittem, nő írta.
Nem tudom a nevét, ő sem az enyémet, bár első találkozásunkkor bemutatkoztunk egymásnak, szándékosan nem jegyeztük meg. Postafiókra leveleztünk, ami akkor még nem igényelt azonosítást. Én "D" voltam a számára, ami éppúgy utalhatott a doktorátusomra (nem orvosdoktor), mint a nevemben benne lévő D – re, vagy a latin Dominus (úr, uraság) szóra. Én meg "G" – nek hívtam őt.
Nem azt mondom, hogy néha nem "pajzánkodtunk" (amikor ő is megkívánta), de ami a fontos volt számára, az őszinte beszélgetés. Elmondta, hogyan kezdődött. Sokat beszélt külföldi sorstársnőiről, akikkel nyugaton összebarátkozott. Az a szokás járta köztük, hogy amikor összejöttek a saját klubjukban, mindenki elmondta saját sorsát az "újoncoknak", ami bizony esetenként tragikus volt. Mert itt az önként vállalt nemcserétől az emberrablásig (főleg gyerekrablásig) és feminizációig (nővé alakítás) minden előfordult. Azt hiszem, én voltam az egyetlen, akivel igazán őszinte mert és tudott lenni.
Vagy két év múlva szomorúan közölte, hogy el kell búcsúznunk. Eddigi "barátja" (barátai? pártfogója? ) nem tudja fizetni a további kezelési költségeket, viszont nála már kialakult a női – hormon függőség, végleg nem volt visszaút. (Egyébként ő mondta egyszer, hogyha az első komolyabb adagot megkapta valaki, már csak előre menekülhet. ) Így kénytelen volt eladnia magát a kezelés befejeztetése fejében szexrabszolgának. Ám új gazdájában volt annyi emberiesség, hogy még egy búcsú – találkozást engedélyezett.
Amikor utoljára láttam (ugyanabban a hétköznapi lakásban találkoztunk, mint addig) már ki volt cserélve. Fehér bugyiban és melltartóan, fehér szobalányi köténykével és fityulával, fehér harisnyában és cipőben volt. (Mai "műveltségemmel": "Sissy – Maid". ) Csak a földre ült le (addig fotelekben ülve beszélgettünk), halkan, a földrenézve beszélt, és Uramnak szólított. Nem hiszem, hogy rejtett videó – vagy lehallgató – készülék lett volna a lakásban, ez már az új gazdája "nevelésének" eredménye lehetett.
Néhány év múlva egy szexlapban megláttam egy fényképes hirdetést. Ugyan a fényképen csak deréktól térdig látszott, ám annyira jellegzetes volt (bár nőiesebben gömbölyödött, mint annakidején), hogy írtam a postafiókra.
Válaszolt. Mint írta "Úrnője engedélyével néhány levelet válthatunk". Örömmel válaszoltam, igyekeztem kerülni a kényesnek tűnő kérdéseket, melyekkel úrnőjét felbosszanthattam volna. Erre is válaszolt, részletesen leírta egy "szolgálatban" töltött délutánját. A következő levelem azonban már válasz nélkül maradt...
Jó évtized után úgy döntöttem, hogy némileg "összeformázva" a levelében leírtakat, és az általa elmesélteket, egy történet – sorozatban megírom. Az első részt a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszem, a többit csak a tagoknak.
Azért választottam ezt a megoldást, hogy hátha hírt kapok mégis róla...
A következő történet teljesen G leveleiből való, énnekem legfeljebb a helyesírást kellett volna javítanom – de nem volt mit. Művelt, olvasott, több nyelven beszélő lányfiú volt, más körülmények között biztos "úrinő" lett volna belőle. Ugyanakkor érthetően helyenként nem válogatta meg a szavait. Ahol az általa elmesélt történeteket mondom el, ott stilizálok, ám ahol – mint itt is – szószerint idézem, ott nem éreztem tisztességesnek, hogy beavatkozzam. A szövegben használt idézőjelek a sajátjai.

I. A nőiesítés kezdete

Kedves D!

Első "női" kapcsolatomról kérdeztél, hát valóban nagyon szívesen emlékszem vissza arra az élményre, és talán ezért is maradtam "nő", mert olyan nagy élmény volt nekem az első valóban női kielégülés.
Az előzményekről tudnod kell, hogy biszex vagyok, bár a férfiakat sokkal jobban szeretem, és már kamaszkoromtól elsősorban férfi kapcsolataim voltak. Kicsit mindig is nőies voltam, ezt a férfiak hamar felfedezték, és bizony sokan próbálkoztak. Egy 55 év körüli nagyon intelligens, kedves férfi volt az első, akinek sikerült elcsábítania és lefektetnie. Csodálatos élmény volt vele ágyba bújni, és szinte önmagától alakult ki, hogy az ágyban én lettem a lány. A bennem rejlő nőiesség gátlástalanul a felszínre tört, igaz lányként viselkedtem az ágyban.
Ez az idősebb barátom nagy homokos ismeretségi körrel rendelkezett, és engem is bevezetett ebbe a világba. Fiatalságom, kellemes kapós külsőm kapóssá tett, és elég sok férfi ágyában forgolódtam, egyre jobban kitanulva a kis "buzikurva" szerepét. Persze szó sem volt pénzről, egyszerűen élveztem a változatosságot, a nőiességet. De akkor még külsőmben, viselkedésemben, megjelenésemben férfi voltam, csak az ágyban változtam nővé.
A változást az hozta, hogy egy barátom, aki külkeres volt, Dániába került; és valahogy megbundázta, hogy én is kimenjek vala külszolgálata idejére. Míg ő dolgozott, nekem semmi dolgom nem volt. Járkáltam Koppenhágában, sétálgattam, be – benéztem egy – egy presszóba. Itt fedeztem fel transzvesztita újságot, és az fantasztikus hatással volt rám. Ezek a női – férfi lányok szinte megvadítottak. Egyre többet szereztem be, és reszkető kézzel lapozgattam. szereztem egy – kéz női holmit (harisnyát, tűsarkú cipőt, stb. ) és otthon egyre inkább nőnek öltözve illegettem magam a tükör előtt. Vadul maszturbáltam, teljesen felizgatott a saját látványom.
Egy ilyen alkalommal egyszer váratlanul hazajött a barátom, és kileste, mit csinálok. Először borzasztóan elszégyelltem magam, de ő arra kért, hogy szeretkezzem vele "így", és mindketten bámulatosan élveztük. Szuper volt a dolog, és így kezdődött, hogy egyre inkább szerettem volna valódi nő lenni.
Persze, közben nőtt az ismeretségi körünk, mindenki tudta, hogy én vagyok a barátom "nője"; sőt azt is tudták, hogy mennyire szeretem a női holmikat és csodálom a transzvesztitákat. (Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mennyire más a "transzvesztita" és a "transz – szexuális"... )
Egyik este egy beszélgetés folyamán az egyik hapsi felajánlotta, hogy egy orvos barátjánál elintézi, hogy kapjak női – hormon injekciókat, amitől igazán nőies lehetek. Örömmel ráálltam a dologra. Így aztán kaptam jópár injekciót, amitől a csípőm és a fenekem nőiesebb lett, elkezdtek nőni a melleim, s az egész mozgásom, megjelenésem, mentalitásom, sőt nyugodtan mondhatom ezzel együtt a lelkivilágom is nőies lett.
Akkor még arra azért vigyáztunk, hogy férfi is maradjak, a farkamat férfiként tudjam használni, így kialakítva az abszolút kettősséget. Elkezdtem magam sminkelni, körmeimet lakkozni, és elkezdtem női ruhákat viselni. Igazi nőnek éreztem magam; ráadásul "nő" létemre baromian élveztem, hogy kemény farkam van, személyiségem kettőssége óriási örömöt és élményt jelentett számomra.
Egyik este a barátom kocsiba ültetett, és elvitt a "Madame Arthur" nevű transzvesztita – transzszexuális bárba. (mert Koppenhágában több ilyen is van), mondván, hogy "bevezet a társaságba". Őrült izgalmat és élvezetet jelentett, hogy nőnek öltözve, nőiesre sminkelve kivezetnek a nyilvánosság elé, az emberek közé, ez volt nővé válásom következő állomása. (Akkor még azt hittem, az utolsó, de azóta ráébredtem, hogy az "első lépés" utolsó állomása volt. )
Reszketve léptem be a bárba miniszoknyában, tűsarkú cipőben, nőies mozdulatokkal, de a félelmem hamar elszállt, mikor rájöttem, hogy én itt természetes jelenség vagyok, itt ez a "normális". Több "lány" is a bárpultnál, táncolt a párjával vagy alkalmi ismeretséget kötött. Mint később kiderült, a barátom is ezzel a céllal hozott ide, tulajdonképpen randit beszélt meg egy hapsival, hogy bemutat minket egymásnak. Egy, mintegy 35 éves jó megjelenésű férfi volt az illető, aki abszolút nőként bánt velem. Kellemes volt, udvarias, gavallér. Elvitt táncolni, ittunk, közben a barátom felszívódott, és én mint "nő" egyedül maradtam az éjszakában egy férfival. Állatira élveztem a helyzetet, csodás volt valóban "nőnek" lenni.
Kb. éjjel egykor beültünk a férfi kocsijába és elvitt a lakására. Itt aztán minden úgy zajlott le, mint egy férfi és egy nő között szokott. Csókolóztunk, enyelegtünk, majd levetkőztetett; úgy, hogy csak harisnya, harisnyatartó ás a tűsarkú cipő maradt rajtam, majd bezuhantunk az ágyba. Hihetetlen volt, hogy milyen őrületes élvezet volt a számomra az egész; nő voltam, simogattam, átkulcsoltam, csókolgattam, a lábaimmal, hozzásimultam, vonaglottam, mint egy kígyó, szinte belebújtam. szenvedélyes, tüzes nő voltam, miközben a farkam keményen állt a lábam között... Szinte őrjöngve szoptam be, szívtam, nyaltam a farkát, míg a sperma elöntötte a torkomat és az arcomat.
És a végén jött az igazi csoda! Négykézlábra állított, mögém térdelt, és éreztem, hogy újra kőkemény farka benyomul a fenekembe. Visítottam a kéjtől, éreztem, hogy a fenekem feszül ahogy kitölti a farka. Kezével előrenyúlt, megmarkolta a mellemet, és baszni kezdett. Szinte az ájulásig jutottam, tekergettem a seggemet a fasza körül, lihegtem, nyöszörögtem, majd lenyúltam, megmarkoltam a farkamat, és rángatni kezdtem. Vad voltam, és szenvedélyes, hosszú hajam elöl betakarta az arcomat, nyelvemet kinyújtottam, seggemet kinyomtam. Éreztem, hogy a férfi megrándul, felordít és a seggembe lövelli a spermát. Még egy utolsót rántottam, és hatalmas spricceléssel elélveztem.
Rángatóztam, sikítoztam, hörögtem, nyüszítettem, soha ekkora élményben nem volt részem...
Azon az éjszakán még kétszer baszott meg az a csodálatos kan, én pedig végérvényesen "nő" lettem. Akkor már nem kellett a farkamhoz nyúlni... Mondhatni, végérvényesen kurva lettem, nem a "pénzért csináló" értelemben, hanem állandóan arra vágytam, hogy újra – és – újra átéljem egy férfi farkán ezt a fantasztikus gyönyört.
G.