Net-szerelem 1. rész

Néha a valós történetek jobbak és izgalmasabbak, mint a kitalált és szerkesztett mesék. Hol a határ a virtuális és a valós szerelem között? Néha nem is az a lényeg, hogy ezt a vonalat pontosan meghúzzuk. Hanem csak maga a szerelem.
Ezért (is) döntöttem úgy: tegyünk egy próbát, és közzéteszek itt egy izgi részletet az életemből. Ez valódi, megtörtént esemény. Kicsit eklektikusnak tűnhet ezzel a "történet a történetben" szerkezettel, de csak olyan, mint Az Élet! Mint ahogy mindenki élete is egy komlex esemény – folyam. Nem nagyon szerkesztem át, csak inkább egy – két zavaró apróságot javítok. Nem írom át, csak szerelmem nevét :) és hogy érthetőbb legyen, inkább elmondom az előzményeket!

Hogy miért? A válaszom egyértelmű: Mert élvezem, ha mások is élvezik... :) Van bennem egy kis exhibicionizmus... :) De ez az alábbiakból is ki fog derülni...

Krisztivel egy leszbi – chat csatornán ismerkedtem meg. Egyszerűen leszólítottam. Megkérdeztem, hogy nincs-e kedve egy kis virtuális szexhez? Ő azt se nagyon értette először, mire gondolok. Röviden felvilágosítottam, hogy: mondjuk és csináljuk... meg persze átéljük közben ténylegesen. Mert hogy ez a lényeg, és az élvezet az agyban keletkezik. A legfőbb erogén zóna az agy! :) Persze jó ha van hozzá partner, lelki társ, legalábbis nekünk lányoknak: Mi a másik lelkébe szeretünk bele, a test a második helyen áll...

Szóval én sem csináltam még ilyet, ezért elkapott az újdonság varázsa, elvakított a különleges élvezet. Így hát ott a nyilvános chat – szobában szeretkeztünk egy nagyot! Voltak kukkolók, fiúk, lányok, néha bele is dumáltak. Engem nem zavart, sőt... :) De csak Krisztire figyeltem, az ő szavaira, hogy mit gondolhat, mit érezhet? Mindkettőnknek fergeteges orgazmusa volt! Utána valahogy teljesen más lelkiállapotba kerültem. Olyanba, mint még előtte soha. Zavarba voltunk ugyan, és kissé is, de már szerelmes kábulatban köszöntünk el egymástól. :) Néhány órával később, már éjszaka visszamentem a chat – szobába. Kriszti ott volt...
Hamar tisztáztuk, hogy szenvedélyesen kívánjuk egymást ismét, még mindig... Én viszont még húzni akartam az időt. Kihívtam privibe, és szóval tartottam. Egyrészt szerettem volna megismerni jobban partneremet, másrészt élveztem, hogy minél tovább lehetek a társaságában.