Marketing 31 3. rész

A megbeszélés hosszúra nyúlt, pénzügyi beszámolók, üzleti tervek, marketingstratégiák váltották egymást. Kilencen ültek a tárgyalóasztal körül, hét férfi és két nő. Gabi szokatlanul szótlan volt, a felszólalásai rövidek és tárgyratörőek voltak. A vezér néhányszor végigjártatta a szemét a lányon, megelégedettséggel konstatálta, hogy a tegnapi apácaruhához képest ma sokkal kihívóbban öltözött fiatal beosztottja. Miniszoknya, magassarkú vékony harisnya, halványkék, dekoltált blúz és könnyű blézer. Bár igyekezett a megbeszélésre koncentrálni, egyszer-kétszer gondolatban már levetkőztette a lányt.
Egy óra után valamivel ért véget a megbeszélés, mindannyian megkönnyebbülve álltak fel az asztaltól.
– Gabi, maradjon még egy rövid időre – szólt fiatal marketingese után az igazgató.
A lány megtorpant az ajtóban, mintha az engedelmesség és a távozás között vivódna. Néhány tizedmásodperc volt csak az egész, aztán visszafordul.
– Parancsoljon, uram – mondta bezárva a tárgyaló ajtaját.
– Parancsolni csak később fogok, most inkább meghívnálak egy ebédre.
– Köszönöm, uram, de még be kell fejeznem egy nagyon sütgős munkát, a lakópark sajtókampánya...
– Az még várhat, most ebédelni megyünk – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon a vezérigazgató, majd felállt és elindult az ajtó felé. Gabi beletörődötten követte. Némán szálltak be a liftbe, lefelé menet sem szóltak egymáshoz, sőt az étteremig vezető úton is csend honolt az autóban.
Egy szolid kis étteremben fogyasztották el az ebédüket a folyó parton. Gabi továbbra is csendes volt, félmondatokkal válaszolgatott főnökének a protokollaritás határát suroló kérdéseire.
– Ízlik a leves?
– Igen, uram, nagyon...
– Hogy kéred a sültet?
– Jól kipirítva...
– Hogy tetszik az étterem?
– Most vagyok itt először, de tetszik...
– Milyen konyhát kedvel inkább?
– Az olaszt...
A vezér már kezdte unni a semmitmondó társalgást, gondolta meglepi a lányt:
– Volt már benned nagyobb farok, mint az enyém?
A lány úgy érezte, megakad a falat a torkán. Nagyot nyelt és elvörösödve nézett főnökére:
– Tessék?...
– Ugyan, Gabi, a múltkor azt mesélted, rajtam kívül már három férfi volt a múltadban. Csak emlékszel, melyiküké volt a legnagyobb?
– Nem... ööö... nem tudom... nem emlékszem...
– De az enyémre csak emlékszel, vagy nem?!
– Azt hiszem... – válaszolt a lány tűzpiros arccal.