Marketing 31 2. rész

Tárgyalások hosszú folyama vonult keresztül a napján, délután háromra már úgy érezte, egy kifacsart citrom üdén hatna hozzá képest. A határidőnaplójára pillantott: 19. 00 órakor még egy üzleti vacsora, aztán este kilenckor egy bécsi barátjával találkozik.
Belesüppedt a hatalmas bőr forgószékébe és lehúnyta a szemét. Eszébe jutott Gabi és a tegnap délután történtek. Ma még nem is volt ideje a lányra gondolni, de most, hogy eszébe jutott, enyhe bizsergést érzett az ágyékában.
Felegyenesedett, telefonon az irodájába kérette, majd ismét visszasüppedt a székébe. Talán el is szunnyadt, mert amikor ismét kinyitotta a szemét, Gabi már ott állt előtte.
– Jó napot igazgató úr, hívatott... – köszöntötte a lány.
A vezér egy kissé legeltette rajta a szemét, mielőtt válaszolt volna. Gabin ez alkalommal hosszú szoknya és nyakig felgombolható fehér blúz volt, formás idomai azonban így is érvényesülni látszottak.
– Ejnye, kisasszony, mintha egy kissé túlöltözködtél volna ma – nézett rá szigorúan a főnök. – A következő négy hétben nem jöhetsz térdnél lejjebb érő szoknyában.
A lány nem szólt semmit, tekintetét a földre sütötte.
– Egy kissé fáradt vagyok, felgyül bennem a feszültség, jót tenne egy kis levezetés. Mit javasolsz?
A lány hirtelen nem tudta mit feleljen. Eszébe jutottak az előző nap történései és az arcába szökött a vér.
– Amit az igazgató úr óhajt – válaszolta halkan, szemével továbbra is a szőnyeget fürkészve.
– Gyere ide – fordult oldalra székével a vezér, majd elkezdte kigombolni a nadrágját. Kényeztess egy kissé..