Egy nap, amikor megérkeztél

Kint már kemény tél van, az ablakok csillognak a jégvirágtól, csend van és nyugalom, csak a varjak károgása szűrődik be. Egy mozdulattal csíkot törlök az üvegre, mely a benti melegtől bepárásodott.
Kipillantok, deresek a fák, leszállóban a köd.
Nem szeretem a telet. Ilyenkor a magány is fájdalmasabb, és éjjel is hangosabban hallom ketyegni az órát. Lassan kíméletlenül, mintha erőlködne minden mozdulatában.. De most gúnyos mosolyt küldök felé, hiszen itt a hétvége újra láthatlak.
A fürdőszoba felé veszem az irányt.
Megborzongok és megengedem a forró fürdővizet. A gőz, és a meleg nem enged kilépni innen.
Behajtom magam mögött az ajtót, hagyva egy rést, halljam, ha megérkezel.
Levetkőzök, magamra veszem a fürdőköpenyt, és felülök a mosógépre, szemben a tükörrel.
Innen méregetem magam.

Fésülködésbe kezdek, hajamba csatot rakok, mely a fejbőrömet is végigszántja. Gondolatok járkálnak fejemben, melyek a mai napot idézik fel. A kora reggelt, amikor ugyanitt álltam kócos hajjal, arra gondolván, már csak a mai délelőttöt kell átvészelni, és láthatlak. Azóta megjártam a munkahelyet, bevásároltam, takarítottam, és a vacsorát is betettem a sütőbe. Hiszen ünnep minden nap, amikor velem vagy. És itt állok most, újra a tükör előtt..
Hibákat keresve a testem különböző pontján. Kémlelem az arcom, a lábamon a bőrt, vajon elég sima-e, és ostoba kérdéseket teszek fel magamnak: Vajon mit szeretsz bennem? Mielőtt túlságosan belemerülnék hibáim feltárásába (mondanád erre: nem létező dolgokon való agyalás) addigra a tükör bepárásodott. Lecsusszanok, letörlöm, és visszaülök. Röpke pillantást vetek a kádba, mennyire telt meg. Habfürdőt veszek a kezembe, és játékba kezdek.

Ebben a pillanatban kinyílik az ajtó, és összerezzenek. Megijedtem. A víz csobogásától nem hallottam, hogy megérkeztél.
Pattannék le a gépről, de nem engeded. Két kezeddel a csípőmet fogod, és visszatartasz az ugrástól. Hosszasan csókolsz, és nagyon jól tudod, ez a játék tetszene. Szavak nélkül, tettekkel kifejezve érzéseinket.
Egy pillanatra lépsz hátrébb, amíg leveszed a kabátod, és egy mindent eláruló mosollyal hozod tudtomra, mire készülsz.