Kollégiumi éjszaka

Sem szakmunkás éveim alatt, sem a középiskolában nem voltam kollégista. Ezek után pedig munkába álltam. Jó négy éves munka után, mint derült égből a villámcsapás jött a felismerés: főiskolára akarok menni. Természetesen a kiválasztott szak közel s távol nem volt a környéken, így hát irány a kollégium.
Havonta négy nap a kollégiumban lévén levelezős szakra jelentkeztem.
Mikor ezekre, a napokra gondoltam nem tudtam, mire számítsak. A nagy bulikra, hajnalig tartó dorbézolásra, vagy a dög unalomra haverok híján.
Mit mondjak az első éjszaka után el tudtam dönteni, milyen is a kollégista életem. Osztálytársaimmal hajnalig beszélgettünk a legkülönfélébb témákról.
A suliról, a nőkről meg is lepődtem, hogy mekkora véletlen hogy két azonos érdeklődésű sráccal kerültem egy szobába.

Szóval igen jó élményekkel értem haza és alig vártam a négy napot a következő hónapban.
A suliról nem írok semmit, nem érdemes.
A következő hónap négy napja nem kezdődött olyan jól.
Az egyik srác nem érkezett meg és úgy hallottuk nem is jön többször, munkát kapott külföldön.
A szobába egy másik srác került egy másik szakról. A hangulat már nem volt olyan fesztelen. Hamarabb is hajtottuk fejünket álomra.
Gyorsan el is aludtam nem volt miért ébren maradnom.
Hajnali egy óra lehet mikor halk suttogásra kezdtem ébredezni.
– Ssss, halkabban ne ébresszük fel őket.
Egy lány hangja?
Mit akarnak ezek?
– Ne aggódj már annyit! – suttogta újdonsült szobatársunk.
Mély alvást tettettem, nehogy abbahagyják, amit elkezdtek.
Ilyen élményben még úgy sem volt részem. Szememet résnyire nyitottam hadd lássam már a lányt, de még félhomály is alig volt, semmit sem láttam. Minden fényt az ablak alatt álló lámpa biztosított.
Minden bátorságomat összeszedve mindkét szememet kinyitottam.

A lánynak szép hosszú haja volt hogy milyen színű azt lehetetlen volt megállapítani.
Nem volt kétséges mire készülnek, hiszen a lányon csak egy póló volt, amit viszont nem akart levenni legnagyobb sajnálatomra.
Miután bebújtak a paplan alá rájöttem, hogy nem tudok semmi mást a lányról, mint hogy kellemesen szép hangja van, hosszú haja nem tudom milyen színű és szép feszes gömbölyű fenekét, már megmutatta.
Hogy ez számomra mennyire volt érdekes és izgalmas azt meredező farkam jelezte.
Hosszú percekig nem hallattak hangokat már-már azt hittem visszaaludhatok, amikor újra hallhatón kezdtek suttogni.