Az élet ajándékai 1. rész

Egy közepes vállalkozást vezetek, ahol fémszerkezeteket gyártunk. Szerencsére a szekér jól ment, köszönhetően a környékbeli multi cégeknek és a szüleimtől kapott indulótőkének. Egyetem után az egyik multinál kezdtem dolgozni, de látva a szegényes beszállítói hátteret, elhatároztam, hogy vállalkozni fogok. A kapcsolataim a kb. másfél év alatt kiépültek, tudtam mit mennyiért lehet eladni és kik a kulcsemberek. A meglévő nyugat európai beszállítóknál sokkal jobb árakat tudtam ajánlani. Szerencsém is volt, mert egy kis állami vállalatot akkoriban számoltak fel, amit a második sikertelen értékesítést követően a szüleim kárpótlási jegyeivel megpályáztam, és sikerült (mivel más jelentkező már nem volt). Sajnos a terület és az üzemek rendbe hozása sok pénzbe került, a család szinte a teljes tartalékát erre fordította, de megérte. Több üzemcsarnokot bérbe tudtam adni a szintén induló vállalkozásoknak, ami lehetőséget adott, hogy az újonnan vásárolt modern gépek lízing díjait fizetni tudjam. Aztán az üzlet is beindult. Sikerült a korábbi cégemhez beszállítani, ami remek referencia volt, így tudtam tovább terjeszkedni. 8 éve kezdtem, 4 emberrel, azóta 50 alkalmazottam van. Az irodai teendők is megszaporodtak, építettünk egy modern irodaépületet, felvettem egy mérnököt, egy főkönyvelőt, egy könyvelőt, egy adminisztrátor-titkárnőt és egy bérszámfejtőt. Nagyon jó kis csapat alakult ki, különösen a főkönyvelőnket bírtam. 38 éves nő volt, szülés után keresett állást, és ekkor jelentkezett a hirdetésemre. Zsuzsa nagyon szép volt és kívánatos. Asszonyosan gömbölyű fenék, a két gyerek ellenére sem lógó mellek, és gyönyörű arc. Amolyan tipikus feleségek gyöngye: okos, szexis, és odaadó háziasszony. Nagyon jóban voltunk, sokat beszélgettünk. Kitárgyaltuk egymás családját. Nagy ritkán találkoztam a családjával is, akik bejöttek hozzá az irodába: férje, egy átlagos pasi, valamilyen vállalkozása van, a nagy lány (17 éves, most végzős a gimiben, és rendkívül csinos) és persze a kis öcsi (4 éves). Bevallom, nagyon oda voltam Zsuzsáért, de nem akartam vele kikezdeni, mert tudtam, hogy akkor oda a barátság, és talán egy remek kollegámat is elveszítettem volna. Próbáltam a családdal és a feleségemmel tölteni egyre több időt, hogy kompenzáljam a vonzódásom Zsuzsához.