Eszter és a skorpió

Remegett belül, érezte, hogy növekszik az erő. A kapcsolat elején jártak eszterrel, rengeteg nyitott kérdés dobogott az agyában. De egy valami érdekelte csak őszintén, ezért remegett, a határok érdekelték. Érezte a fantázia erejét, érezte a fantáziától kapott erőt és elképzelte előre. Mint egy skorpió, aki az áldozatára les megfeszítette izmait. Eszter...

A kocsolyapályán találkoztak, a mester tekintete volt a kezdet, aztán összebarátkoztak, de sosem engedte, hogy romantikus leánymesének tűnjön, rengeteg váratlan dolgot tett, próbálta felmérni. Így visszagondolva játék volt: a skorpió és az áldozata. Az első csók lágy volt, tökéletes lett volna, de érezni akarta a vér ízét, ezért a fogai közé vette az ajkát és megharapta. Egészen addig, amíg meg nem érezte a fémes ízt. Eszter csak nézett rá, nem értette, vad volt, félelmetes, de mégis vonzó. Az első csók szolgaként.

– Eljött az idő, hogy nálam aludj...

Eszter nem gondolkodott, amikor belépett az ajtón, automatikusan mozogtak a lábai. Felnézett, nem tudta mit mondjon, de a mester tekintete minden elárult. Lehajtotta a fejét és várt. A mester mögélépett a bekötötte a szemeit, érezte a forró lehelletet a bőrén, az érintés erejét, a hatalmát felette. Ekkor eldöntötte, hogy átadja magát neki.

A mester felemelte a kezeit hátulról, majd levette róla a felsőt. A mellei hegyesen meredtek előre, a lélegzete szapora volt, a finom érintésektől is összerezzent. A kezét most hátra kellett tennie, majd bilincs kattant a csuklóján. A mester felnyúlt a szoknya alá, majd lehúzta róla a bugyit.