A konyhában ültél...

A konyhában ültél, éppen jégkrémet ettél az asztalnál, mikor én is beléptem. Egy gyors puszit adtam az arcodra, majd a hűtő ajtaját tártam ki, s belenéztem.
Megkérdezted, kérek e? De valami táplálóbb étket kerestem.
Meredtem a hűtőbe, mintha most látnám először, pedig csak elgondolkodtam. Tegnap névnapot ünnepeltünk a cégnél, kicsit többet is ittam a kelleténél, bár nem szóltál érte.
Mindenesetre zavart, mert teljesen lefáradtam, korán ágyba dőltem. Végül, becsuktam a fehér ajtót, s bezártam a hideget. Leültem melléd, elnéztem, ahogy a kávéskanállal apró csíkokat szántasz az eperfagyiba. Szádhoz emelve, még az ajkad is kicsit megdermedt a hidegtől.
Mit nézel kedvesem? Kérdezted kíváncsian.
Én nem kapok? Vágtam rá kérkedve.
Már nyújtottad is felém kanaladba rejtett finomságot. Kicsit nagyobbra nyitottam a szám, várva az ízek harmóniáját. Amilyen udvariasan közelítetted felém, olyan kegyetlenül is kaptad be a kanalat, eljátszva többször.

Kinevettél, én meg közben már törtem is a fejem, hogyan is viszonozhatnám fondorlatosan kitervelt húzásodat. Újabb vájat a jégkrémes dobozban, s a falat most már csukott ajkaimhoz ért, éreztem szám apró redőin a jeges krémet. Ki is nyitottam a szám, s nyelvem aljához ért a kanál alja, nyelvemmel vettem el az édességet, ízelő bimbóimon folyt végig a jégkrém minden aromája. Egész jó volt, de valami mintha hiányzott volna. Felálltam, ismét kinyitottam a hűtő ajtaját, jobbra nyúltam, a tejszínhabért, s be is löktem az kitárt ajtót, halk puffanással záródott be. Visszaültem melléd, de egész közel húztam a széket.
Térdem a combodhoz ért, ajkam, pedig az arcodon terült el egy pillanatra.
Te csak tovább ettél, mintha idén még nem is ettél volna, ilyen finomat. A kanál ismét a jégkrémbe tévedt, de mielőtt a szádhoz emelted volna, apró kis pöttyöt biggyesztettem rá a habból.

Így még finomabb nem? Kérdeztem kíváncsisággal telve. Mivel épp az ízeket élvezted, egy kellemes Hmmm fáradt ki belőled. Aztán a kiskanál, ismét felém közeledett, nyomtam megint rá a puha habból, de kicsit túl sok lett. A túlcsordult kanálból, a kézfejemre is jutott.
Feléd nyújtottam, te pedig ajkadat tártad ki, s levetted róla a falatot, szád körül, még felfedeztem a rózsaszín foltokat, amit nyelvem hegyével próbáltam megtisztítani.
Kinyújtottad hideg nyelvedet, s kérkedően hívogattad ajkadba az enyémet.