Karen

Első rész: A kezdet

Már fél éve új húsra vadásztam a New York-i kikötőhöz tartozó területen, amikor észrevettem Karent, egy külvárosi családból elszökött lányt. Éppen egy Chicagóból érkező buszról szállt le. Ne igazán az én típusom, legalább 14 de lehet, hogy 15 volt. Hosszú hullámos barna haja volt, szinte göndör, maréknyi szeplők vették körül a kis lapos Ír disznó orrocskáját, de legalább a bőre nem volt olyan hulla sápadt, mint oly sokuknak. Kemény kerek mellek, már amennyire a drága hosszú kabátjától látszódott, nagyon szűk kis fenék és vékony csípő, túl vékony egy lányhoz képest. A pokolba is, nő volt. Ha gyereket tudnak ilyenek szülni, akkor szerintem ők nők.

Én általában fiatalabbakra utazom, 11, 12 évesekre, szép szőke haj, nagyok és húsosak, olyan egészséges vidékinek kinézőkre. Amikor éppen nőnemű lényre fűlik a fogan és nem fiúkra, mindegy. Aznap délután valami másra volt kedvem, és ennek a lánynak, akit elmondása szerint Karennak hívtak, az alakjára arcára volt írva, hogy megszökött hazulról, a degeszre tömött táskájától kezdve az ideges kapkodó tekintetétig. Úgy viselkedett mintha valaki követné, látszott rajta, hogy sohasem volt még New York-ban. Lefogadom a bal herémre, hogy még Chicagóban sem járt, a mostani átszállását megelőzően. Az alakja sportos volt. A húzósabb rész az, hogy rávegyem: * velem jöjjön *, aztán könyörögnek, olyan vergődésre , amiről még maguk sem képzelnék, hogy képesek lesznek rá, partra vetett halként eszeveszettül vergődnek, a vastag faszommal mélyen az ölükben, vonaglanak, remegnek és rángatódznak, mintha soha többé már nem lehetne újabb orgazmusok ebben a jelentéktelen kis életükben. Az erő, mely által néhány szakadt kis kölyök eksztázisban vonaglik, miközben önérzetükből kifordul, fuldoklik, az valami. RÁJÖNNEK az ölük mélyéből, s az elméjük szegletéből, hogy a fájdalom = kéj = fájdalom, s én vagyok az ő kibaszott URUK, mert én irányítok mindent, ember, ennél nagyobb dolog nincsen.

Úgyhogy, oda sétáltam a lányhoz, szépen voltam felöltözve, hagyományosan rövidre nyírt frizurával, édes illattal, úgy nézetem ki mit egy egyetemista seggfej, ahogy mindig, amikor elindulok felszedni valakit.