Képek

Igazából kifejezetten dilisnek tartottam, amikor tavaly nyáron először beszélgettünk. Oda jár gitározni, ahova én, egészen ügyes lány, és aznap kivételesen együtt voltunk órán. Szőkés, hosszú és kócos haja volt akkor. Fekete szemei végig úgy csillogtak, hogy úgy éreztem: ez a csaj egy boszorkány. Mintha az egész élet egy vicc lett volna számára. Mindenkit kinevetett mindenért, saját magát is. Tökéletesen elérte, hogy minden megnyilvánulása előtt értetlenül álljunk. Másnap elutaztam, méghozzá egy évre Angliába, így amolyan búcsúzás ízű volt az a gitáróra. Együtt mentünk ki a kapuhoz, a táv valahogyan rövidnek bizonyult. Miért? Kifaggatott, hogy hova és miért megyek, ellátott ezernyi jótanáccsal, majd meg kellett ígérnem neki, hogy vigyázni fogok magamra.
– Hát akkor jövőre találkozunk... – köszönt el, hunyorgott a tűző nap miatt. Bűbájosnak tartottam.
– Remélem... – és tényleg reméltem. Mosolyogva bólintott, sarkon fordult, és egy évig nem láttam viszont.
Tizenhat éves volt akkor, és éppen hatvan perce ismertem.

– --------

Mikor először megláttam, arra gondoltam, hogy rá fogok esni. A gitártokom beakadt egy idióta módon elhelyezett székbe, én meg meglepetésemben nem néztem a lábam elé, hanem estem, de ő ügyesebbnek bizonyult, és elkapott. Nevetésem ugyan nem leplezte piruló arcomat, de némi magabiztosságot magamra erőltetve bemutatkoztam megmentőmnek. Hát, nézzük csak, ha már az Úr hímneműnek teremtette: hosszú haj (vörösesbarna? ), vékony test, zöldesbarna szemek. Nálam nem sokkal magasabb... Tökalsó. Ó. Mosolya kedves. Ha nem is álomférfi számomra, de volt benne valami megnyerő. Hamar megtudtam, hogy egy évre elmegy. Ne, akkor, ne legyen megnyerő! Az óra véget ért.

A kaput kinyitotta előttem, elköszöntünk, a fenébe.

– ------

Eh, újra itthon! Hiányzott már. Gitározni nem sokat tudtam kint, körülbelül harmadik utam a tanárhoz vezet. Alaposan el vagyok maradva... Megbeszélünk egy pénteket következő alkalom gyanánt. Péntek. Milyen ismerős ez a lány, biztos találkoztunk már. Hát persze... A haja sötétebb lett és hosszabb, a szeme komolyabb, de ő az.

– -------

Remélem nem lesznek ma sokan... Ó, ki ez a srác? Ismerős. Hiszen ez... Eltelt egy év?