Mea Culpa 8. rész

Több fiatalasszonynak ajánlottam fel a segítségemet, és az Urnak legyen hála igyekezetem az esetek nagy többségében sikerrel járt. Természetesen úgy állítottam be mintha ezt isteni segítség lenne. Már saját magam is jótevőnek hittem, és ezt a falusi asszonyokkal sem volt nehéz elhitetni. Közben pedig a legperverzebb dolgokat műveltem velük, és ők mindenre hajlandók voltak, hogy teherbe essenek.
Gertrúd a házvezetőnőm megbetegedett, egyik napról a másikra ágynak esett. Orvost hívattam hozzá, és gondozót fogadtam mellé. Sajnos minden igyekezetem hiábavalónak bizonyult, szegény asszony tíznapi szenvedés után visszaadta lelkét az Urnak. Tisztességgel eltemettetem, a szent misét, és a temetési szertartást magam celebráltam.
Természetesen a házvezetőnői posztra sokan jelentkeztek, de eldöntöttem magamban, hogy most egy fiatalabb nőt választok. Évára esett a választásom, harminc év körüli, , özvegy volt. Rokonai alig voltak, ők is nagyon távol éltek, tehát ideális választásnak tűnt. Úgy láttam, hogy minden fenntartás nélkül hajlandó az Urat szolgálni, és reméltem engem is. Első találkozásunkkor a parókián fogadtam, elmondtam mit várok el tőle a munkája során. Amíg a főzésről, takarításról, és a szertartásokon használt ruhák rendben tartásáról beszéltem lesütött szemmel hallgatót. Amikor azonban arról beszéltem, hogy a nap huszonnégy órájában rendelkezésre kell állnia nőként, és szeretőként is, felkapta a fejét.
– Persze ez mind az Urnak tetsző cselekedet. Éppen ezért a legjobb tudásod szerint kell megfelelned. Most pedig vetkőz le, látnom kell, hogy megfelelsz-e az elvárásaimnak.
Tétován állt fel, és lassan vetkőzni kezdett, tetszett a látvány. Fekete haját kioldotta, és az szikrázva omlott a vállára a délutáni fényben. Éva kissé molett volt, de nem volt kövér, ahogy az ingjét a fején keresztül levetette, formás gömbölyű mellei önálló életre keltek. Szoknyája is lekerült, ott állt előttem egy fehér bugyiban. Majd hátat fordított, és levetette azt is, ahogy lehajolt izmos lábaiban, és fenekében gyönyörködhettem. Aztán lassan megfordult, egyik kezével a melleit, míg a másikkal az ölét próbálta eltakarni.
– Nincs mit takargatnod , nagyon szép vagy. – léptem közelebb.