Mea Culpa 2. rész

17 éves lettem, javában dúlt háború, bátyám már a háború első napjaiban bevonult. Apám is úgy érezte, hogy harcolnia kell, tartalékos tiszt volt. Nyár elején vonult be, Tóni bácsit is magával vitte, mint tisztiszolgát. Nagyon elcsendesedett a ház, megszűntek a fogadások, és a partik. Anyám ezt nagyon nehezen viselte, és apám is nagyon hiányzott neki.
Mivel apám nem volt itthon Emma szabad préda lett, úgy gondoltam itt az idő, hogy becserkészem. Emma huszonöt éves lehetett, vékony, kicsit lapos leány volt, nem volt szép, de mégis tudott valamit, ami izgalmassá tette. Régebben, amikor apámmal voltak együtt, meglestem őket, és mindig felizgatott a látvány, Emma ugyanis fantasztikusan szopott.
Egyik délelőtt láttam, hogy egy nagy kosár ruhával indul a padlásra teregetni. A kiteregetett ruhák között mögé lopakodtam, és a szoknyája alá nyúltam, felsikoltott.
– Atyaúristen fiatalúr halálra rémiszt – szólt rám ijedten.
– Emma, apám rám bízott, azt mondta, amíg nincs itthon addig engem, kell szolgálnod.
Láttam, nagyon elgondolkodik, én közben már a bugyijában kutakodtam.
– Ezt nem szabad, fiatalúr – húzta el a kezem a bugyijától Tudja, szeretnék szűzen férjhez menni.
Azonnal megértettem mindent.
– Rendben, nekem is jó lesz, ha csak a száddal kényeztetsz – feleltem határozottan.
Láttam meglepődik, de már elhiszi amit, hazudtam neki. Szó nélkül elém térdelt, lehúzta a nadrágom, és csókolgatni, nyalogatni kezdte félkemény fütykösöm. Nagyon kellemes volt, pedig a java még ezután következett. Egyik kezével a tojásaim alá nyúlt, finoman simogatta, morzsolgatta őket. Másik kezével a már kemény farkamról a bőrt teljesen hátrahúzta, és a fényesen feszülő makkomat nyalogatta. Majd elvette a kezét, és meredező fegyverem teljesen elnyelte. Egyre intenzívebben szopta a dárdámat, a magömlés nagyon gyorsan jött, elemi erővel robbantam a szájába. Nem engedte ki a szájából a lüktető, ejakuláló péniszem, minden csepp spermát lenyelt. Majd, mint aki jól végezte a dolgát, ami igaz is volt, felhúzta a nadrágom, felállt, és folytatta a teregetést. Kifacsarva, remegő lábakkal álltam ott, lassan ocsúdtam fel, úgy gondoltam legalább megköszönöm.
– Köszönöm Emma, ez fantasztikus volt – rebegtem
– Nagyon szívesen fiatalúr, bármikor, máskor is – felelte közömbösen.