A szűz lány és az én szűz lelkem

Csak egy felhőtlen laza éjszakát szerettem volna. A lány vidám, szabadszájú, ami fő, kívánatos testű, minden érintésem itta, akár a szivacs. Gyakorlottan csókolt vissza. Ahogy vágyunk fokozódott, tűntek a ruhák rólunk, végre láttam is azokat a maréknyi melleket meztelen remegni sóvár lihegésének erejétől. A farkam az este folyamán, még a néppel közösben többször gyakorlatozott a gatyámban, erekcióm most szabadon tört utat, már nem kellett visszafognom. Élveztem, ahogy élvezi nyelvem játékát a ciciken, fogékony, ezt tetszett, az őszintén kiadott hangjai is, annyira természetesek, csak az amit érez. Sok csaj képtelen ellazulni így az elején, csak a végefelé, néha még akkor se, szégyenlősek.

Profi azért nem vagyok 22 évesen, tapasztalatomból azért egyet-mást leszűrhettem, ez a lány érzéki hangszer, az biztos. Olyan jó volt hallani, selymes bőrét tapintani azonnali visszajelzéssel. Felbuzdulva többet akartam adni, széthúztam a nagyajkakat, kis nyelvjátékkal megtaláltam a pontot és dédelgettem finoman, vadul, egyikre vonaglott a kicsi csipő, a másikra dobálta magát. Ujjammal a hüvelye előtt köröztem, simogattam tovább, néztem közbe milyen kellemes neki amit teszek, melyikre mit csinál. Szinte tanított. Néhány másodpercre elbambultam azt hiszem ezen, hátravetve sűrű hosszú haját felült előbb meg-meg simogatta makszimumon ágaskodó tagom, aztán macskapillantással puszilgatni, nyalogatni kezdte, vártam a száját, mikor fonódik rá és tekintve őszinteségét én sem fogtam vissza magam, hangosan nyögtem hogy ez milyen jó.

A fülemhez hajolt – Még szűz vagyok. – súgta és hozzámbújt addigi nyitott valóságával szöges ellentétben, szégyenlősen. Szégyellte, hogy az. Megdermedtem, józanész rám talált és a menekülhetnék. Még öleltem, fejembe pedig zűrzavar. Erre nem számítottam. Mi mi mi mi van? Mi legyen? – Csináld kérlek, csináld tovább – könyörögte – Baj? Ugye baj? – kérdezte és összegömbölyödött hátatfordítva nekem.

Hogy az első alkalom, hogy csak játékra vágytam, hogy fájdalmat fogok okozni, hogy nem is tudja, nem így kellene történnie, nem ismeretlennel, aki én vagyok, nem szerelem nélkül itt és most. És én szeretem elengedni magam a szexben, megszoktam inkább az irányítottságot, mint az irányítást teljesen. És vegyek magamra egy ilyen terhet? Megbánná, meg, ahogy én is. – Nem én kellek neked, érted kislány? Ehhez szerelem kell. Hány éves vagy valójában? (A bulin, ahol összejöttünk hangzott el, Kriszti és 18. )
– Tizenhat. – mondja, kishíjján sírvafakad. – Mér baj mér? Én nagyon akarom, nagyon nagyon, hát nem látod?

Melléfeküdtem, olyan gyönyörű a teste, olyan kedves a hangja, eddig se hazudott, tényleg akarja. Gyönyört adni sokféleképp lehet, döntöm el, megérdemli, hogy kapjon, a szüzességét viszont őrizze tovább. Mintha mise történt volna, folytattam a testbecézést. Felszabadult hálás sóhajokat kaptam, mást már nem is akartam, furcsa volt, önmegtartóztatva látni más örömködését. Furcsa és csodaszép. Verejtékben úszott, mozgásban mindenhol, ahol épp nem érintettem, megtette maga. Szoptam picinyke mellbimbóját, ittam puncijának sós nedveit gyorsítottam a csiklóján körözve, már lihegő mikor sikítva-nyögve görcsösen rángatózva elélvezett. A tudattól, látványtól, majdnem én is.

Lassan tért vissza a valóba, rámosolyogtam, kicsit , mert szerszámom majd szét robbant, az úr azonban az ész volt, gazda pedig büszke, hogy mindezt végigvitte. Mély sóhajok mellettem. Majd szépen elalszik – gondoltam, valahogy kimászok a fürdőig és könnyítek magamon. Keze hirtelen a könnyítendőmre tapadt simogatta, az elején nem tudtam, már igen, tényleg gyakorlatlan, végülis, miért ne? Segítettem neki, mozgattam a kezét a farkamon, mutattam hogy jó. Felkönyökölt, nyelvével próbált játszani olyat, amilyet én neki.
– Csináljuk... azt – mohó sóvárgás volt újra egész lénye. Ahogy kérte, a keze, szája játéka, mennyit visel el egy férfi, mennyit 22 évesen? Szóval sok volt ez nekem. Valami kegyetlen tört ki bennem, a sok visszafogás után.
– Na gyere! – durván rántottam fel fektéből, helyetcseréltünk ő került fölém.

Letoltam a csípőmig, lovaglóülésbe helyezkedett ösztönösen, sóvár, vad lihegéssel várt, nézett, majd behunyta a szemét, keze a lába közt. Talán mégis védekezésképp? Már nem érdekelt. Eltoltam onnan, útba van, jobban kívántam, mit bármikor bármit, eszement felajzva. Hüvelyéhez illesztettem a farkam, apró mozgásokkal a végét belefúrtam a nyílásba. Az arcát néztem, mikor belédöftem kegyetlen erősen, egyúttal csípőjét húztam lefelé. Rám roskadt a teste az az eddigi büszke és felzokogott. Nem éreztem a szűzhártyát, azt igen, alig jutottam be ahová máskor könnyedén, pedig nem semmi energia volt abban, ahogy beléhatoltam. És a könnyei a mellkasomon pihenő arcáról, amit felfogtam. Stop.

Fejteném le, kerülnék ki belőle, de ahogy ezt észlelte, kivörösödött szemekkel felegyenesedett, a derekamba kapaszkodott, mozogni kezdett rajtam, fájdalmas rángásokat láttam az arcán és nem értettem az egészet. Aztán egyre határozottabban csinálta, lihegése újra hevessé vált, elhatározása erős, mozgása gyenge, megmarkoltam a fenekét, tartottam és a koordinációt átvettem én., aztán a derekát fogva nyársaltam újra, meg újra, engedett volt ez, nem szeretkezés. Ajkát harapta , mégsem engedett el, mikor akartam, öröme nincs, ebben nem is lehet, hogyan mondtam volna kislány ezt el neked?

És már csak annyit kívánt a testem, vége legyen, abba a szűk kis barlangban, amit felavattam, iszonyat hosszan élveztem bele, állatmód, állathangokkal kísérve, őrülten. Idősebb voltam nála, de túl fiatal ahhoz, ne így történjen. Hangtalan rázkódott mellettem, ne tudjam sír. Fogtam a fejem, süllyedtem volna a pokolba. Átöltem, simogattam, nyugtattam, sehol a tűznek nyoma, reszketett. A kezem szinte atyai, messze kerültem a vértől, ondótól, durvaságtól mocskos lábaközét, feszítő gyönyöréhségem kitombolva, eltörölném az egészet, ha tehetném. Óvatosan kászálódott fel, egyik tenyerét a lábaközé szorítva tétován lépdelt a fürdőszoba felé.
Indulatok bennem, düh miatta, miattam, hogy történhetett ez velem?

Belealudtam, fene tudja hogyan. Becéző szavak, kezek ébresztettek, ügyesek, kitanultak, mosolygó arc fölöttem. Előbb engem, aztán hímvesszőm keltette életre a lány, akit , aki , pimaszul tolta szám elé lábaközét, ellenállni képtelenség... Ismét a szűk punciban járok, alattam kéjben, örömben fürdőző gyönyörű test, gyönyörű arc ad feloldozást, amiről hittem nem lesz soha. Leckét kaptam újra, nőit. És tudom, nem felhőtlen éjszakára vágyom ezentúl, hanem rá. Amilyen szűz volt ő, olyan szűz a lelkem, míg rám nem talált.
Fordított világ...