Vad éjszaka

Egy teljesen átlagos éjszaka történt. Bár a történet, nem teljesen átlagos. Sok emberrel történnek meg hasonlók, sőt talán érdekesebbek is. Nem bánom. Én azért elmesélem. Ha másért nem, akkor azért, hogy tanuljon belőle az, aki akar.

Egy jóbarátomhoz mentem át egyik este a koleszba. Én akkor már egy ideje éreztem valamit iránta. Nem tudtam, hogy pontosan mit, hisz részben ismeretlen érzés volt. Ahányszor csak megláttam, éreztem, ahogy a testem elönti a forróság. Tudtam, hogy tudja rólam, hisz mindig is ügyetlenül titkoltam, ha valaki tetszett nekem. Mégis, Ő más volt. Valami mást éreztem iránta. Nem egyszerűen annyit, hogy tetszik. A közelében úgy éreztem, hogy megveszek. Szinte forrt a vérem és szó szerint szét tudtam volna tépni.

Tudtam, hogy érez valamit Ő is, de hogy mit azt addig a percig nem tudtam biztosan. Többen voltak a szobában és jól elnevetgéltünk. Halkan szólt a zene. Ám nemsokára a többiek szép lassan elszállingóztak. Talán tudtak valamit, amit mi még nem, de minden esetre amint kimentek, a hangulat kicsit közvetlenebb és kevésbé nevetgélő lett. Még mindig beszélgettünk, de sokkal személyesebb témákról. Az igazat megvallva nem nagyon tudnám megmondani, hogy pontosan miről. Talán azért, mert nem is igazán figyeltem oda.
Ezt észre is vette és megkérdezte mire gondolok. Én szinte gondolkodás nélkül feleltem azt, hogy azon gondolkodom, milyen íze lehet az ajkainak. Csak mosolygott. Szó nélkül közelebbhajolt és megcsókolt. Végigfutott a hideg a hátamon. Minden apró és szinte láthatatlan szőrszál – ami mindenki testét borítja – felállt a hátamon. Pillanatok alatt, mintha lángolni kezdett volna az egész testem. Pár percig tartott, amíg ajkaink összeértek.
– Nos milyen? – kérdezte, de én válasz helyett felálltam a székemről és a szó szoros értelmében, szinte rávetettem magam. Épphogy csak meg tudta tartani a széket, hogy ne dőljünk vele hátra mindketten.

Éreztem hátamon az ujjai és tenyere simító, olykor szinte karmoló mozdulatait, miközben én csókoltam és haraptam, mintha már nem is ember lennék. Akkor valami megváltozott bennem. Vadállattá lettem és nemsokára követett ő is. Beleharaptam a nyakába, amitől neki megfeszültek az izmai és tíz körömmel kapaszkodott bele a hátamba. Az érzés végig hullámzott a testemen és fejemet hátravetve néma sikolyra nyílt a szám. Soha életemben nem
éreztem még ehhez fogható dolgot.