Esős éjszaka
– Jöjjön már! – vált követelőzővé a férfi hangja, miközben a bejárat előtt toporogva várt és a szakadó eső kezdte egyre jobban eláztatni összes ruhadarabját
– Dehogy megyek, szakad az eső! – morogta nyűgösen a nő
– Azt akarja, hogy itt ázzak el, amíg maga azon töpreng, hogy feláldozza-e a sminkjét és a frizuráját? Ez az eső nem fog elállni reggelig, de tőlem itt is szobrozhat – vetette oda a nőnek, és fordult is, hogy elinduljon hazafelé
– Várjon! – mondta a helyzethez mérhető lehető legnagyobb elkeseredettséggel a nő, előre látva, hogy bizony kénytelen lesz megázni, akár tetszik, akár nem. Mindenesetre azt tudta, hogy semmiképp nem akar a munkahelyén éjszakázni a csöppet mogorva biztonsági őrrel.
A férfi némi önelégült vigyorral visszafordult és – mintha már nem lenne teljesen elázva – sürgetőleg emelte fel két karját. – Nők – mormolta és bevárta, míg odasiet hozzá a nő, aki remélve, hogy megóvja kicsit megjelenését, feje fölé emelte egyik dossziéját. Természetesen az nem ért semmit, pár pillanaton belül az iratok és ő is csurom víz lett. – Remélem tényleg közel lakik – kérdezte reménykedve a nő, bár ez esetben akár hazáig is elgyalogolhatott volna.
Megpróbálták szaporázni lépteiket, de az eső és a sötétség – lévén elmúlt már 9 óra is – egyáltalán nem kedvezett eme próbálkozásuknak, így óvatosan szlalomoztak az egyre növekvő pocsolyák között. Mindketten ugyanazt a típust képviselték, egyedülállóak voltak, szerették a munkájukat, szerettek dolgozni egy-egy feladaton és mindketten vágytak arra a valamire, ami miatt, illetve aminek hiánya miatt minden este szomorúan bújtak ágyba.
Nem dolgoztak ugyan egy helyen, a cég két különböző pontján, két teljesen eltérő munkakörben helyezkedtek el, mégis az első naptól fogva egy hullámhosszon voltak, bár barátnak a leginkább sem nevezhették egymást... Mindenesetre a nő azon a napon szokott rá a rendszeres sminkelésre és az egészségesebb életmódra, a férfi pedig azon a napon szokott le a dohányzásról amikor együtt ebédeltek. A zsúfolt étkezdében kénytelenek voltak egy asztalhoz ülni, azóta is többször ebédeltek együtt, de mindig megtartották a távolságot egymástól.
A férfi lakása felé menet csöppet sem konszolidálódott az eső mennyisége, de legalább rendesen kivilágított utcára értek, ahol a férfi akarata ellenére is, ösztönösen felmérte a nő kívánatos domborulatait.
– Dehogy megyek, szakad az eső! – morogta nyűgösen a nő
– Azt akarja, hogy itt ázzak el, amíg maga azon töpreng, hogy feláldozza-e a sminkjét és a frizuráját? Ez az eső nem fog elállni reggelig, de tőlem itt is szobrozhat – vetette oda a nőnek, és fordult is, hogy elinduljon hazafelé
– Várjon! – mondta a helyzethez mérhető lehető legnagyobb elkeseredettséggel a nő, előre látva, hogy bizony kénytelen lesz megázni, akár tetszik, akár nem. Mindenesetre azt tudta, hogy semmiképp nem akar a munkahelyén éjszakázni a csöppet mogorva biztonsági őrrel.
A férfi némi önelégült vigyorral visszafordult és – mintha már nem lenne teljesen elázva – sürgetőleg emelte fel két karját. – Nők – mormolta és bevárta, míg odasiet hozzá a nő, aki remélve, hogy megóvja kicsit megjelenését, feje fölé emelte egyik dossziéját. Természetesen az nem ért semmit, pár pillanaton belül az iratok és ő is csurom víz lett. – Remélem tényleg közel lakik – kérdezte reménykedve a nő, bár ez esetben akár hazáig is elgyalogolhatott volna.
Megpróbálták szaporázni lépteiket, de az eső és a sötétség – lévén elmúlt már 9 óra is – egyáltalán nem kedvezett eme próbálkozásuknak, így óvatosan szlalomoztak az egyre növekvő pocsolyák között. Mindketten ugyanazt a típust képviselték, egyedülállóak voltak, szerették a munkájukat, szerettek dolgozni egy-egy feladaton és mindketten vágytak arra a valamire, ami miatt, illetve aminek hiánya miatt minden este szomorúan bújtak ágyba.
Nem dolgoztak ugyan egy helyen, a cég két különböző pontján, két teljesen eltérő munkakörben helyezkedtek el, mégis az első naptól fogva egy hullámhosszon voltak, bár barátnak a leginkább sem nevezhették egymást... Mindenesetre a nő azon a napon szokott rá a rendszeres sminkelésre és az egészségesebb életmódra, a férfi pedig azon a napon szokott le a dohányzásról amikor együtt ebédeltek. A zsúfolt étkezdében kénytelenek voltak egy asztalhoz ülni, azóta is többször ebédeltek együtt, de mindig megtartották a távolságot egymástól.
A férfi lakása felé menet csöppet sem konszolidálódott az eső mennyisége, de legalább rendesen kivilágított utcára értek, ahol a férfi akarata ellenére is, ösztönösen felmérte a nő kívánatos domborulatait.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 8 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2022. november 10. 14:11
#10
Jól sikerült éjszaka.
1
é
én55
2022. január 3. 11:15
#9
Nekem is tetszik, 8 pont.
1
A
Andreas6
2020. november 22. 07:52
#8
Nagyon szép, jó ízléssel megírt történet.
1
a
A57L
2018. november 17. 03:32
#7
Nekem is,érdekes volt.
1
d
deajk2008
2016. október 31. 14:19
#6
nekem tetszett ezen mű... 8p
1
p
papi
2013. augusztus 4. 17:15
#5
Nagyon jó
1
v
v-ir-a
2013. június 7. 22:46
#4
szuper...nagyon élveztem az olvasást🙂
1
Mulder
2005. augusztus 22. 19:10
#3
Szép! Nagyon tetszik.
1
Livi
2005. augusztus 9. 11:21
#2
Igazán jó sztori, tetszett. 10 pötty
1
T
Törté-Net
2005. augusztus 8. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1