Csak egy kaland 2. rész

Más nap amikor felébredtem, o már a konyhában fozocskézett. Kimásztam az ágyból, felöltöztem és kimentem én is a konyhába. Kíváncsi voltam lesz e valami reakciója a tegnap estével kapcsolatban, de nem szolt, semmit, meg "reggeliztünk" lehuppantunk a tv-elé és bámultuk. A csendet o törte meg.
– Jól éreztem magam tegnap este, nekem is megfordult a fejemben de én nem akartam kezdeményezni.
– Örülök hogy jólesett, nekem is kellemes volt
– Nem megyünk be a városba sétálni
– Bemehetünk, vagy ne is a városba, inkább ki a szabadba, pl a ligetbe
– Ok. 20 perc és elkészülök
– Rendben
Amíg készülodött én nyomogattam a távirányitót. Míg nem megszólalt a telefon
– Vedd fel légyszives...
– Halló, tessék, szóltam bele.
– Elnézést, biztos félre tárcsáztam, a lányomat szerettem volna hivni szólt bele a vonal másik végén egy kellemes noi hang.
– Egy pillanat csak éppen a fürdoszobában van azért én vettem fel, de mindjárt jön
– Akkor csak mondja meg neki legyenszives, hogy épp Pesten volt dolgom és este felmennék hozzá 7 óra felé.
– Rendben, átadom kezitcsokolom
– Viszonthallásra
– Ki volt az? Jött a kérdés a fürdoszobából.
– Anyukád telefonált, hogy 7 – felé meglátogat.
Mire kimondtam már jött is ki a fürdoszobából. Fehér oldalzsebes háromnegyedes nadrág volt rajta világoskék top valami felirattal, meg papucs.
– Kész vagyok, mehetünk.
Elindultunk a lift felé. Kimentünk a ligetbe, sétáltunk, a levegoben érezni lehetett a frissen levágott füvet, a lágy szello vattacukor illatát repítette felénk
Valahol a ligetben leültünk egy általa hozott takaróra, és az élet királyainak éreztük magunkat.
Közben elmesélte, hogy mennyire örül az anyukája érkezésének, mert már 2 hónapja nem látta, ahogy o mondta inkább a legjobb barátnok és testvérek kapcsolatára hasonlít az övék, mint egy anya lánya kapcsolatra. Annyira belemerült a mesélésbe hogy észre se vettük az ido múlását. Hat óra felé elindultunk haza, megkért, hogy ha nem gond akkor szaladjak már le a szomszédos ABC-be és vegyek egy pár dolgot, amiket o már ki is irt egy listára
Természetesen lementem vásárolni, hétvége lévén rá is értem, dolgom se volt.
Viszonylag hamar végeztem a vásárlással, de ezt a remek részidot el is buktam mivel sikerült egy lassú sorba beállnom, ahol mindenki kártyával fizetett. Miután én is rendeztem az anyagi részét a vásárlásnak, bepakoltam a szatyrokba és siettem vissza.