Kutyasétáltatás

Reggel van. Még csak most pirkad. A kutyámmal vagyok, a reggeli sétáltatáson. Ő egy kis vizsla. A közeli játszótéren vagyunk, a szokásos helyünkön. Mivel még nem régóta van nálunk, még a sétáltatásban sincs nagy múltunk. Ő már ismeri a környék kutyáit, én még nem nagyon a sétáltató társakat. Oda is megy egy kis foxihoz. Ezt már én is ismerem, de most a gazdáját nem láttam. Eddig mindig egy korombeli férfi sétáltatta, most egy csinos copfos szőke nővel van. Mivel a kutyák nagy örömmel üdvözölték egymást, én is megközelítettem a sorstársamat. Üdvözöltük egymást, majd bemutatkoztunk. Őt Máriának hívták. Kiderült, hogy férje, akit már ismertem, több napra külföldi kiküldetésben van, így most az ő feladata Morgó sétáltatása. Mivel nem volt hideg, nem kellett nagyon felöltözni. Erre a kis rövid sétára elég volt egy dzseki is a kabát helyett. Ő sem volt túlöltözve, szoknyát, felül egy kis prémes mellényt viselt. Nagyon oda volt a kis dögjével. Állandóan becézgette, ha arra jött, akkor mindig lehajolt és megsimogatta a fejét. Kutyáink, ahogy egymással játszottak, az enyém a Morgó fölé került, de úgy, mint azok a kutyák, amelyek egymással dugnak. Mária ijedtében nagyot kiáltott. Ettől Sudár, a kutyám is, meg én is megijedtünk. Sudár egyből arrébb somfordált, Morgó pedig farkát csóválva odajött gazdájához.
– Ó tündérkém, vigyázz magadra! A vizslával nem szabad! Még egy korcsot hoznál a világra. Nem szabad! Majd jövő héten jön a Felsőhegyi Amorozó Pixi, attól lehet. – Erre lehajolt, és megcsókolta kutyája homlokát. Ahogy lehajolt, fenekét felém fordította. Óh, de izgató, kemény, formás fenék! És mivel nyújtott lábaival jól előre hajolt, úgy tűnt lenge szoknyájának anyagán át, mintha nagyajkai is kicsit kidudorodtak volna felém, mintha kínálták volna magukat egy jó simogatásra. Ezt nem lehet kihagyni. Tenyeremmel egyből be is fedtem a combok közül kidudorodó kis halmokat.
– Ah! – hallatszott halk sikolya. Egy pillanatra lemerevedett, majd úgy előredőlve maradva nekitámaszkodott, szinte beleült tenyerembe. Kéjes tekintettel felémfordulva adta ki az utasítását. – Nehogy elvedd a kezed most onnan!
Dehogy veszem el. A szoknyája anyagán át éreztem átforrósodott megduzzadt nagyajkait.